Bartholomaiosz pátriárka: A Hagia Sophia mecsetté alakítása el fogja hinteni a viszály magvait

Az államtanács július 2-i ülésén ugyanis annak lehetőségét vitatják meg, hogy újból megnyissák az iszlám vallásgyakorlás számára a Hagia Sophiát, semmissé téve a török kormány 1934-ben meghozott döntését, melynek értelmében a Konstantinápoly oszmán elfoglalása (1453) után mecsetté változtatott egykori bizánci bazilikát múzeummá alakították át.

A pátriárka erről június 30-án, az isztambuli Feriköy negyedben található Szent Apostolok-templomban bemutatott liturgia homíliájában beszélt. A Hagia Sophia szakrális jellegének köszönhetően egy olyan középpont – hangsúlyozta a pátriárka –, „ahol összeölelkezik a Kelet és a Nyugat”, s ha az iszlám vallásgyakorlás helyévé alakítják, az „a két világ szétszakadását fogja okozni”. A 21. században – folytatta – abszurd és ártalmas, hogy az épület, amely most lehetővé teszi a két vallás hívei számára, hogy találkozzanak egymással, újból a szembenállás és a viszály jelképévé válhat.

Homíliájában Bartholomaiosz hangsúlyozta, a Hagia Sophia „nemcsak azoké, akik jelenleg birtokolják, hanem az egész emberiségé, s a török nép hatalmas felelőssége és megtisztelő feladata, hogy felragyogtassa e lenyűgöző épület egyetemességét. A Hagia Sophia ugyanis múzeumként a kereszténység és az iszlám közötti találkozás, párbeszéd és kölcsönös megértés szimbolikus színhelye”.

Június elején a török sajtó által kiszivárogtatott információk szerint maga az elnök, Recep Tayyip Erdoğan adott utasítást az épületegyüttes rendeltetésének megváltoztatását célzó eljárás elindítására, hogy a Hagia Sophia ismét az iszlám vallásgyakorlás helyszínévé váljon, ugyanakkor továbbra is fogadni tudja az idelátogató turisták tömegeit. Az államtanács július 2-i határozata nagy horderejű hivatalos álláspontot jelent majd, amely egyben a török politikai vezetés által kifejtett nyomásgyakorlás sikerének mutatója lehet.

Fordította: Balláné Sárközi Jáhel

Forrás: Fides hírügynökség

Fotó: Wikimédia Commons

Magyar Kurír