Csak Krisztusban tudunk egyek lenni – Cigánypasztorációs szakmai napokat tartottak Máriapócson

A kétnapos rendezvény résztvevői a magyarországi cigánypasztoráció jelenéről, a pozitív és negatív jelenségekről, folyamatokról, és nem utolsósorban a tervekről és lehetőségekről beszéltek.

A program Orosz István kegyhelyigazgató elmélkedésével kezdődött.

A rendezvény első előadója, Lukács Krisztina, a Magyarországi Billings Központ vezetője a természetes családtervezés legbiztonságosabb, a Billing házaspár által kidolgozott módszerét körvonalazta.

Incze Zsuzsa, a Csellengők című tévéműsort huszonegy éven át vezető újságíró a fiatalok áldozattá válásáról, a rájuk leselkedő veszélyekről beszélt.

A szakmai napok résztvevői a máriapócsi görögkatolikus tanoda nyílt napjára is ellátogattak, ahol az intézménybe járó gyerekekkel, Szabó B. Sándorné szakmai vezetővel, a pedagógusokkal, önkéntesekkel, lelkészekkel és szülőkkel találkozva személyesen győződhettek meg az ott zajló oktató-nevelő munka eredményeiről.

*

Szocska A. Ábel püspök a szentatyák tanítására épülő gondolataival kezdődött a máriapócsi rendezvény második napja.

A lelki bevezető után Oroszné Obbágy Rita, a Nyíregyházi Egyházmegye cigánypasztorációs megbízottja bemutatta az egyházmegyei cigánypasztorációs bizottság működését; összefoglalta az eredményeket, kiemelve néhány tevékenységet, amelyek újszerű, hiánypótló kezdeményezések: Magyarországon a nyíregyházi papképzésben kezdték el elsőként a cigánypasztorációs gyakorlati képzést, melynek keretében a kispapok csütörtök délutánonként „terepre” mehetnek: cigány közösségek, családok látogatása, a személyes találkozások, ismerkedések jelentik e néhány óra programját.

Az előadó megfogalmazott olyan terveket, amelyekhez bátrabban kell hozzáállni: így például az életvezetési tanácsadás, a családtervezés terén. Oroszné Obbágy Rita hangsúlyozta az Eucharisztia és a szentségek szerepét a cigánypasztorációban. Kiemelte:

„Csak Jézus Krisztusban tudunk egyek lenni.”

Ezt követően a résztvevők műhelymunka keretében osztották meg egymással gondolataikat arról, hogy mivel és hogyan lehet hatékonyabbá tenni a cigánypasztorációt, milyen gátló tényezők akadályozzák a cigány és nem cigány közösségek hatékony, félreértésektől mentes kommunikációját.

A második nap délutánján a harmincéves Háló Egyesület képviseletében a közösségépítésről, a találkozás–kapcsolat–közösség hármasában rejlő lehetőségekről és fejlődési utakról beszélt Szeibert András és Villányi Andrea: elméletet és gyakorlatot összekapcsolva világítottak rá olyan alapvetésekre, amelyek a cigánypasztorációban is jól alkalmazhatók.

Balogh Győző, a Miskolci Egyházmegye cigánypasztorációs referense Az idők jelei címmel tartott – kutatási eredményekkel, statisztikai adatokkal is alátámasztott – előadást. „Újra meg újra vizsgáljuk meg, hol tartunk, miben kell változnunk, megújulnunk. Vegyük észre az idők jeleit!” – hívta fel a hallgatóság figyelmét.

Hosszú, már-már szenvedélyes beszélgetés alakult ki az előadó e felhívása nyomán. Szó esett arról, hogy minden területnek, településnek megvannak a maga sajátosságai, kevésbé lehet általános célokat megfogalmazni, sokkal inkább személyre szabott segítségnyújtásra, nagy empátiára, nyitottságra van szüksége annak, aki cigánypasztorációban vesz részt.

A kétnapos szakmai rendezvény a nemzeti kegyhely templomában tartott Szent Liturgiával, imádsággal zárult.

Forrás: Nyíregyházi Egyházmegye

Fotó: Bángi-Magyar Anna, Orosz Rita, P. Tóth Nóra

Magyar Kurír