Katona István – Kunszabó Zoltán: Meghívás az életre

A kötet alcíme: Lelkiismeret-vizsgálat felnőtteknek életgyónás alkalmával. A Marana Tha Kiadó gondozásában 2023-ban megjelent könyvnek ez a nyolcadik kiadása.

A kötet írói kiemelik: megtérő életgyónásnak nevezzük azt a gyónást, amelyet egy kivételes élethelyzetben (megtérés, házasság, Szentlélek-szeminárium) végez valaki abból a célból, hogy életét elrendezze, és tudatosan odaadja Jézus Krisztusnak. Az életrendezés azt is jelzi, hogy az ember felismeri: élete értelmét nem a birtoklásban, élvezetekben, hatalomszerzésben találhatja meg, hanem Istenben. Tudatosan dönt Isten mellett, „mint élete és értelme célja mellett”. Ez a döntés valójában a keresztségből fakad, mert a keresztségben ellene mondunk a bűnnek, és elfogadjuk Isten uralmát életünk fölött.

A lelkiismeret-vizsgálatnál Isten igéje szerint, vagyis az evangélium alapján kell megvizsgálni az életünket.

Az ember mindig meg tudja indokolni, miért követett el bűnt: „Nem tehettem mást.” Ezzel szemben Isten azt mondja: „Szabadnak teremtettelek, legyőzhetted volna a bűnt.” Ha a bűnt szükségszerűnek látjuk, képtelenek vagyunk arra, hogy megbánjuk azt, és ezért nem is tudunk megszabadulni tőle.

A szerzők figyelmeztetnek: Isten igéje szerint „a bűn nem szükségszerű, hanem szándékos megtagadása az Úr akaratának, ami a kárhozat felé vezet. Mivel Isten teremtette az embert, egyedül Neki van joga az ő életét szabályozni. De ezt szabadságunktól tette függővé. Tőlünk függ, hogy elfogadjuk-e azt az utat, ami az életre vezet!” Alapkérdés, hogy kit akarok szolgálni? „Az igaz Istent, vagy önmagamat?” A lelki tükör segít az evangéliumi norma felismerésében. Ennek tükrében például „nem elég azt megállapítani, hogy nem loptam, hanem azt is meg kell vizsgálnom, adtam-e a rászorulónak, megosztottam-e javaimat, időmet, pénzemet, tehetségemet a körülöttem élőkkel?”

Részletesen foglalkoznak a szerzők a bánat szerepével. Megállapítják: a tékozló fiú bánatának gyümölcse a jó elhatározás volt: „fölkelek és Atyámhoz megyek”. A bánatot azonban sokan összetévesztik a bűnök fölötti sajnálkozással.

A bánat szentírási értelme: „megváltoztatni az élet irányát, új útra térni, Istenhez térni. Átérezni a fájdalmat, hogy megbántottam a szerethető Atyát, akitől mindent kaptam: életemet, üdvösségemet. Ezért az igazi bánat nem lehetséges a Szentlélek közreműködése, világossága nélkül!”

A kötet írói fölteszik a kérdést: hogyan kerülhetjük el a bűnt? A válasz: „Imával, önmegtagadással, böjttel, a bűnalkalmak elkerülésével, szentgyónással, szentáldozással.” Az önmegtagadás Krisztus követésének egyik föltétele: „Aki utánam akar jönni, tagadja meg magát, vegye föl keresztjét” (Lk 9,23). A bűn forrásai lehetnek: a csalódások, lelki sérülések, félelmek, súlyos büntetések emléke, vagy éveken át tartó gúnyolódás, molesztálás, harag, önelutasítás, méhen belüli sérülések, szexuális sebzettségek, öröklött rossz tulajdonságok. Jézus örömhíre az, hogy mindezek a sérülések meggyógyulhatnak. „Amikor a Szentlélek által Isten végtelen szeretete, együttérzése, irgalma, elfogadása és vigasztalása behatol a szívünkbe, el tudjuk engedni a sérelmeket és a csalódásokat.” Ez azonban nem megy egyszerre, lehet, hogy hónapokon át kell imádkoznunk gyógyulásunkért, de néhány hónap után észrevesszük, hogy „kivilágosodott”, eltűnt nyomasztó szomorúságunk, a lelkünk „felszabadult” bűneink és sérüléseink emlékétől.

Emlékeztetnek a szerzők arra is, hogy az Úr Jézus földi életében mindvégig harcolt a gonosz lélekkel. Tudta, hogy olyan ellenség ő, akit nem lehet figyelmen kívül hagyni, befurakodik az apostolok közösségébe is. A gonosz lélek a súlyos bűnök, a rossz szokások és a mély sérülések által kötözi meg az embert, aki emiatt éveken keresztül nem bír kilépni a rossz emlékből, a reménytelenségből, a rettegésből, a bűnből. „Nem tud Isten felé lépni, nem tud a szeretetben növekedni, egy helyben topog, és úgy érzi, egyre tehetetlenebb.” Márpedig akinél nem Jézus van a középpontban, annál előbb-utóbb a gonosz lélek veszi át a hatalmat és az irányítást, teljesen eltávolíthatja az embert Isten szeretetétől, „és valami sötét bálványimádásba” vezetheti. A gonosz eszközei kimeríthetetlenek: idetartozik az alkoholizmus, a kábítószer, a szexuális bűnök, ezoterikus tanfolyamok látogatása, jósnőhöz fordulás. Ám ezekre is van gyógyulás: egy pap, vagy egy imacsoport imáját kell kérni, hogy az Úr adja meg a szabadulást. A szentgyónás után pedig magának a megkötözött személynek is meg kell tagadnia minden kapcsolatot a gonosszal.

A könyv második részében a tízparancsolat magyarázata olvasható. Minden egyes parancsolat után segítő kérdések vannak a tízparancsolat, illetve az Újszövetség alapján, valamint válaszok, hogy mit tanácsol az éppen elemzett parancsolat. A 8., „Ne tégy hamis tanúságot felebarátod ellen!” parancsolathoz fűzött kérdések a tízparancsolat alapján: „Hazudtam-e bárkinek kisebb vagy nagyobb dologban? Tanácsoltam-e másnak hazugságot egy probléma megoldására? Rágalmaztam-e valakit mások előtt? Hazudtam-e védekezésből? Félelemből? Haszonszerzés miatt? Tettem-e hamis tanúságot legjobb barátom, Jézus ellen?” A segítő kérdések az Újszövetség fényében: „Napjaimat áthatja-e a felebaráti szeretet? Előfordult-e, hogy másokat kibeszéltem? Hátuk mögött elmondtam-e hibáikat? Tovább adtam-e rágalmakat, pletykákat? Törekszem-e az őszinte beszédre? Ha más becsületében kárt tettem hazugsággal, rágalmazással, helyrehoztam-e bocsánatkéréssel? Kibeszéltem-e más titkait?”

Katona István atya és Kunszabó Zoltán állandó diakónus leszögezik: a világ ma a halál kultúráját terjeszti, „háború, abortusz, gyűlölet szítása a nemzetek között, atomfegyverek halmozása”. Nekünk, keresztényeknek azonban „az élet és a szeretet kultúráját kell terjesztenünk. Isten ma is szereti az embert – úgy, mint a teremtés pillanatában. Ma is az a terve, hogy boldoggá tegye, és örök-szeretet kapcsolatba léphessen vele. Isten meghív a vele való együttműködésre, amely az élet tiszteletét, és védelmét szolgálja!”

Katona István – Kunszabó Zoltán: Meghívás az életre
Marana Tha, 2023

Bodnár Dániel/Magyar Kurír