IV. Károly királlyá koronázásának centenáriuma alkalmából nyílt kiállítás a Mátyás-templomban

KÉPGALÉRIA – klikk a képre!

Erdő Péter beszédében emlékeztetett, hogy az első világháború idején koronázták királlyá IV. Károlyt. A bíboros a II. János Pál pápa által 2004-ben boldoggá avatott király lelkiségét kiemelve rámutatott: nem túl hosszú uralkodása alatt mindent megtett a háborús vérontás befejezésére. A nehéz körülmények között is népei jólétéért és boldogulásáért munkálkodott. Nem rajta múlt, hogy a zűrzavaros időkben nem sikerült neki a béke megvalósítása. XV. Benedek pápa békefelhívását az európai államférfiak közül egyedül ő támogatta; hívei a „béke császárának” nevezték.

A háború után kialakult felfordulásban a száműzetést is vállalva a további vérontás megelőzését tartotta szem előtt. Bár a pápa kérésére kétszer megpróbált visszatérni a trónra, de ezt a győztes hatalmak megakadályozták. Feleségével és gyermekeivel együtt Madeira szigetére száműzték a családot. Nagy szegénységben, egy fűtetlen villában éltek, IV. Károly megbetegedett, majd 1922. április 1-jén elhunyt.

Uralkodói hivatását Istentől kapott küldetésként visszavonhatatlan és szent feladatnak tekintette, ezért élete végéig nem mondott le a trónról. A száműzetésben szenvedéseit engesztelésül népeiért ajánlotta fel. Halálos ágyán életeszméjét így fogalmazta meg: „Igyekezetem mindig és mindenben az Isten akaratának lehető legtisztább felismerése és követése volt, az emberileg elérhető legtökéletesebb módon.”

Habsburg György, IV. Károly király unokája, Habsburg Ottó, az utolsó magyar trónörökös legkisebb fia elmondta, hogy nagyapja koronázása 1916-ban egy életre szóló élményt jelentett apja, Ottó számára, aki akkor ugyan csak négyéves volt, de valamennyi emléke azért maradt az eseményről.

Süllei László, a Budavári Nagyboldogasszony (Mátyás)-templom plébánosa úgy fogalmazott, a király élete példaként áll előttünk: békére való törekvése, népei sorsa iránt érzett felelőssége, hitvesi szeretete, családi életének szentsége mind-mind példaértékűek lehetnek a mai ember számára is. Károly és Zita is kora gyermekkorától kezdve gondos, katolikus neveltetésben részesült. Károly vallásos emberként döntéseit az imádság kegyelmi erejéből hozta meg. 1911. október 21-én kötött szentségi és szerelmi házasságot Bourbon-pármai Zita hercegnővel, tíz évig tartó boldog és példamutató házasságuk során nyolc gyermekük született. Hitvese méltó társa volt a dicsőség, a kemény munka és a megpróbáltatások idején is. Károly utolsó szavait is hozzá intézte: „Végtelenül szeretlek téged!”

A megnyitóbeszédek elhangzása után lehetőség nyílt a tárlat megtekintésére. A Gara-kápolna feldíszített oltára és királyi bársonyba burkolt falai, valamint a vitrinekben látható korabeli tárgyak korhű módon mutatják be az ünnepi esemény fontos momentumait. Érintőképernyős felületen lehet tájékozódni Boldog IV. Károly és Zita királyné életéről, a koronázásról, az egyházi szertartásról és az esemény érdekességeiről.

A tárlat középpontjában a Szent Korona és koronázási jelvények másolatai láthatók. A II. világháború után a koronát az Amerikai Egyesült Államokba vitték, és ott őrizték 1978-ig. 1966-ban Bartha Lajos ötvös iparművész a másolat elkészítésekor csak az akkoriban fellelhető illusztrációkra támaszkodhatott.

A centenáriumi tárlat különleges darabja Liszt Ferenc Magyar koronázási miséjének partitúrája. A művet a zeneszerző eredetileg Ferenc József (1830–1916) magyar apostoli királlyá, valamint felesége, Erzsébet (Sissi, 1837–1898) magyar királynévá koronázására komponálta egyszeri, alkalmi előadásra.

A kiállított tárgyak közül igazi kuriózumok a koronázás alkalmából készült emlékbélyegek is, melyeket két címletben adtak ki 1916-ban. Szenzációnak számított akkoriban, hogy a posta történetében először alkalmi bélyegzést hirdettek meg a koronázás tiszteletére. Idén a Magyar Posta a régi minta alapján bocsátotta ki az emlékbélyeget a koronázás centenáriumára, amely a Magyar Szentek és Boldogok bélyegsorozat része. Ez a sorszámozott alkalmi bélyegblokk három bélyegképet tartalmaz, ezüstfóliával és dombornyomással díszített változatban.

Boldog IV. Károly király koronázásának 100. évfordulójára a kiállítás rendezői az alábbi imát adták ki: „Istenünk, aki Boldog Károlyt a földi királyságból viszontagságos úton a Te országodba vezetted és mennyei koronával jutalmaztad, az ő közbenjárására add meg nekünk, hogy Szent Fiadat és testvéreinket szolgálva eljussunk az örök életre. A mi Urunk, Jézus Krisztus, a te Fiad által, aki veled él és uralkodik a Szentlélekkel egységben, Isten mindörökkön örökké. Ámen.”

A „Szent István koronájának sugárzó fénykörében…” című tárlat 2017. február 28-ig látogatható a Budavári Nagyboldogasszony (Mátyás)-templomban.

Fotó: Lambert Attila

Mészáros Ákos/Magyar Kurír