Máriát, Jézus életének csillagát ünnepelték Vác-Hétkápolna búcsúján

A búcsúünnep előestéjén, szombaton a hívek hagyományos Mária-köszöntőket mondtak és énekeltek, késő este gyertyafényes rózsafüzér imádságot tartottak a stációk mellett, és virrasztottak.

18 órakor Varga Lajos váci segédpüspök, általános helynök, éjfélkor pedig Tanczik Balázs, Vác-Alsóváros plébánoshelyettese mutatott be szentmisét a zarándokoknak.

*

Szeptember 15-én, vasárnap reggel a körmenet a váci Nagyboldogasszony-székesegyház elől indult.

A Hétkápolna-liget stációi között haladva – amelyek Szűz Mária hét örömét és hét bánatát jelenítik meg – érkeztek meg a körmenet résztvevői a kegyhely kültéri oltárához, ahol Marton Zsolt váci megyéspüspök mutatta be az ünnepi szentmisét.

A főpásztor szentbeszédében négy mariológust idézve jellemezte Szűz Máriát.

Utalt arra, hogy Alexandriai Szent Cirill püspök milyen érvekkel támasztotta alá a Mária Istenanyaságáról szóló dogmát, amelyet a II. egyetemes zsinat Efezusban 431-ben kimondott.

Marton Zsolt püspök idézte Szent Bernát ciszterci apátot is, aki Máriát egy szép hasonlattal a tenger csillagának, azaz életünk mennyei iránymutatójának ábrázolja, akire mindig, minden körülmények között lehet számítani.

„A csillagokra jellemző, hogy ragyogó, szép, tiszta, határozott, de diszkrét fényt adnak. Ilyennek látjuk a betlehemi csillagot is, amely Jézus születését jelzi, és ilyen tapintatos alázattal volt jelen Jézus életének igazi csillaga, Mária, aki világra szülte őt, és mint első tanítvány a háttérben, végigkísérte Fia földi életét. A Boldogságos Szűz így tud bennünket is kísérni mindennapi életünkben, imádságainkban” – fogalmazott a váci megyéspüspök.

A főpásztor hivatkozott Páduai (Lisszaboni) Szent Antalra, a ferences rend első teológusára is, aki egész beszédsorozatot szentelt Szűz Máriának, és akinek a hagyomány szerint megjelent a gyermek Jézus és édesanyja.

Szentbeszédében Marton Zsolt püspök ezt követően Liguori Szent Alfonz itáliai morálteológust idézte, aki a 18. század első felében jelzők egész sorával elhalmozva dicsérte a Szeplőtelen Szüzet:

Óhajtom, hogy az egész világ megismerjen mint a tövisek között pompázó fehér liliomot, amely Ádám bűnös gyermekei között mint ragyogóan tiszta, egészen szent, Teremtőd bensőséges szeretetében jöttél a világra.

Engedd, kérlek, hogy úgy dicsérjelek, mint maga Isten dicsért: Egészen szép vagy és szeplő nincsen Benned, legtisztább Galamb, egészen szent, aki mindig Isten barátnője voltál.”

A megyéspüspök a Mária-napi ünnep eredetéről szólva elmondta: ezt az ünnepet Boldog XI. Ince pápa rendelte el hálából, mert Bécs török megszállás alól való fölszabadításával (1683. szeptember 12-én) megnyílt az út Buda három évvel későbbi fölszabadítására (1686. szeptember 2.), és az idegen uralom veszélye elhárult Európától. A 17. század végén sokan Mária közbenjárását kérték, hogy Közép-Kelet-Európa felszabaduljon az iszlám-török uralom alól.

A búcsúi szentmisén koncelebrált Molnár Zsolt váci plébános.

A zenei szolgálatot Varga László egyházmegyei zeneigazgató vezette.

A szentmisén részt vett többek között a Jeruzsálemi Szent Sír Lovagrend Váci Kerülete: Varga Attila tiszti vezető, valamint perjelük, Varga Lajos segédpüspök.

A szentmisét követően Varga Lajos segédpüspök bemutatta a híveknek a kegytemplomot és annak szakrális és művészeti értékeit.

17 órakor régi rítusú szentmisét ünnepeltek a templomban.

*

A Szűz Mária tiszteletére épített Hétkápolna kegytemplom 1815 óta búcsújáróhely. A legenda szerint egy váci asztalosmester betegségéből felépülve Szűz Mária-szobrot helyezett el a templom mögött található forrásnál. A „kúti kép” átkerült a templom főoltárára, amely előtt ezt követően sokan imádkoztak a Szűzanyához gyógyulásért. Az imameghallgatások hatására a templom hamarosan zarándokhellyé lett.

Máig a Hétkápolna Vác legfontosabb történelmi emlékhelye és zarándokhelye, ahol minden évben a Mária névnapjának szeptember 12-i ünnepéhez legközelebb eső hétvégén tartják a búcsút.

Forrás és fotó: Váci Egyházmegye

Magyar Kurír