Megnyitották kapuikat a látogatók előtt a piarista nővérek Nagykárolyban

KÉPGALÉRIA – klikk a képre!

Egy héten keresztül tekinthettek bele a látogatók, hogyan változtatták át a piarista nővérek új házukat otthonná Nagykárolyban. Az április 18. és 22. között tartott nyílt hét során mindennap sok látogató – köztük Schönberger Jenő szatmári megyéspüspök is – érkezett az egykori zárda, későbbi iskola épületébe, amely tavaly augusztus óta család típusú gyermekotthonként működik. Vörös Tünde nővér, az otthon vezetője elmondta, a „családra” talált gyerekek száma folyamatosan növekszik: hamarosan újabb két taggal gyarapszik a közösség.

„Lassan szeretnénk a gyermekek létszámát növelni, hogy azok, akik megérkeznek, beilleszkedjenek, és megtalálják a helyüket a kis családmodulokban. Túl gyors lenne nekik, ha egyszeriből megtöltenék a házat” – tette hozzá Tünde nővér. Amikor bekerül egy gyermek, szinte mindent meg kell tanulnia, szeretetközösségben azonban ez könnyebben megy, a gyerekek egymást is tanítják, segítik. A legfiatalabb „családtag” most lesz hároméves, míg a legidősebb már egyetemista. A nővérek ugyanakkor nemcsak 18 éves korukig kísérik neveltjeiket, hanem akár tovább is, amíg igény van rá, amíg el nem helyezkednek az életben, amíg meg nem találják a saját útjukat. Van olyan „lányuk”, aki egyetemen van, még igényli a támogatást, de van olyan is, aki már elhelyezkedett, férjhez ment, családot alapított, és megáll a saját lábán. Vele is tartják a kapcsolatot, gyakran belátogat a nővérekhez. A lányok mellett egyre növekszik a fiúk száma is, jelenleg három „fiúgyermekük” van a nővéreknek – ők külön, az Ágnes nővér vezette „családban” nevelkednek.

Tünde nővér elmondta, sok látogatót fogadtak a nyílt hét során. Ez köszönhető volt az „iskola másként” héttel való egybeesésnek is – melynek során a gyermekeket felkeresték osztálytársaik –, de felnőttek is be-betértek a házba, ami egyre otthonosabbá válik. Az apró díszek, az ünnepek tárgyi nyomai azok a részletek, amelyek bensőségessé teszik a külső és belső tereket, a szobákat, de ahogy telik az idő, az ott megélt élmények, az emlékek által válik szeretett házzá az épület.

„Felemelő volt ez a hét is. Jó érzés, hogy a vendégeken látszott az öröm, látszott, hogy szeretettel voltak itt. Tényleg sokan megosztják velünk az örömüket, és mi velük a mienket...” – összegzett a nővér.

Forrás és fotó: Szatmári Római Katolikus Egyházmegye

Magyar Kurír