A megyéspüspök szentbeszédében felhívta a figyelmet az imádság fontosságára minden elhunytért, hiszen mindannyian rászorulnak az élők imáira.
Úgy tűnik, manapság nagyon kevesen imádkoznak halottaikért, és azok a tömegek, akik ugyan temetőt még látogatnak, lehet, hogy egy imát sem mondanak el szeretteik sírjánál – mondta Veres András. Rámutatott, hogy az Egyház azokat avatja boldoggá vagy szentté, akikről minden emberi bizonyosságot megszerezve feltételezzük, hogy már eljutottak az üdvösségre. Mindenki másról csak reméljük, hogy elérkezett Isten színe látására, hiszen senki sem bűntelen. Ezért nekünk, élőknek, akik ugyanannak az Egyháznak vagyunk a tagjai, mint a már megdicsőültek és a megholtak, lehetőségünk van arra, hogy imádkozzunk értük, és imádságaink Isten előtt meghallgatásra találjanak, így segítve őket az üdvösségre.
Nagyon jó lenne, ha egyre inkább tudnánk a halálról az örök élet fényében gondolkodni. Jussunk el arra a felismerésre, hogy a halottak már célba értek, s akik még nem, azokért imádkozzunk, hogy mielőbb beteljesedjen számukra is a hazaérkezés – biztatott a főpásztor. – Hiszen nekünk a halál nem a vég, hanem az örök élet kezdete.
A tanításhoz kapcsolódóan a püspök követendő példaként említette a II. Vatikáni Zsinat liturgikus ajánlását, amely biztatja a papságot a temetéseknél használt fekete és lila szín fehérre való cseréjére, amely a feltámadás üzenetét hordozza. „Magyarországon ugyan még nem mertük ezt a lépést megtenni, de több országban követik a zsinati ajánlást.”
A szentmise végén közösen imádkoztak az egyházmegye elhunyt püspökeiért, lelkipásztoraiért és a tisztítótűzben szenvedő lelkekért a székesegyház kriptájában.
Forrás: Győri Egyházmegye
Fotó: Ács Tamás
Magyar Kurír
Kapcsolódó fotógaléria