Missziós egyházzá kell válnunk! – Szinodális találkozót tartottak az Egri Főegyházmegyében

A rendezvény Füleczki István teológiatanár, az Egri Érseki Papnevelő Intézet prefektusának felvezető előadásával kezdődött, melyben dogmatikai alapvetéseket hallhattak a résztvevők.

Ezt követően Ternyák Csaba egri érsek mutatott be ünnepi szentmisét az egyházmegye papságának koncelebrálásával. Prédikációjában a főpásztor köszönetet mondott mindazoknak, akik részt vettek a szinodális munkában, majd rámutatott a szinódus címében rejlő lehetőségekre és feladatokra. A közösség, részvétel és misszió nemcsak lehetőség, hanem a hívő ember számára folyamatos feladat. „A vasárnapi szentmise akkor válik igazán közösségi ünneppé, ha vannak közösségi hétköznapjaink is. Ez a közösségek megújulásának kulcsa. Szükség van közös élményekre, aktivitásra, felelősségvállalásra.

Missziós egyházzá kell válnunk, ahol mindenki felismeri saját küldetését!

Van, aki az egyéni imádságban, a rózsafüzér társulatban, van, aki a karitászban, a tevékeny szeretet gyakorlásában valósítja meg az egyház mindannyiunkra kiterjedő missziós küldetését. Legyen bátorságunk meghívni másokat is, munkatársat, szomszédot, ismerőst a saját közösségeinkbe!”

Az egyházközségek, katolikus intézmények tagjai, munkatársai az elmúlt hónapokban közösen gondolkodtak a dokumentum kérdéseiről. Rajtuk kívül február végéig közel 300 ember töltötte ki az interneten a szóban forgó dokumentumot, mely egyebek mellett ezekre a kérdésekre kereste a választ: „Milyen teret kapnak a kisebbségben és periférián élők a közösségünkben és hogyan erősíthetjük a kapcsolatunkat velük? Milyen teret kapnak a nők, a férfiak, a fiatalok, a kisebbségek, a szegények és a kívülállók a közösségeinkben? A helyi közösség milyen eszközökkel próbál kapcsolatba lépni az emberekkel? Van-e párbeszéd más közösségekkel, a politika, a gazdaság, a kultúra, a civil társadalom képviselőivel?”

A szentmise után Czapkó Mihály teológiatanár, érseki titkár mutatta be az egyházmegye nyolc részből álló, a beérkező válaszok nyomán létrejött szinodális dokumentumát. Hangsúlyozta, hogy polarizált világunkban fontos, hogy az egyház egy olyan hely legyen, ahol odafigyelünk egymásra, meg tudjuk hallgatni egymást. Fontos a katekézis, a hitbeli elmélyülés, de a válaszadásokból kiderült, ugyanolyan fontos, hogy legyen egy hely, ahol az emberek meg tudják osztani egymással örömeiket és nehézségeiket. A járványhelyzet alatt megtapasztaltuk a virtuális tér előnyeit, ugyanakkor az internet nem pótolhatja az Istennel és az egymással történő személyes találkozást.

Sokan a lelkipásztoroktól várják a közösségi élet fellendülését, de mindannyiunk lelkesedésére szükség van, hogy a keresztségből fakadó küldetésünket meg tudjuk valósítani!

Az egyházi intézmények, közösségek képviselőjeként Jacsó Edit, a Főegyházmegyei Kateketikai Konzultációs Iroda munkatársa elmondta, jelenleg közel 350 hitoktató fáradozik azon, hogy Krisztus örömhírét a rábízottak szívébe helyezze, és így mindaz, amit ők a katekézis során hallottak és tapasztaltak, azt tettekre váltva életüket formáló valósággá váljon.

Hangsúlyozta, „a katekéta tevékenysége egy nagyon érzékeny lelki folyamat, amelyben vezető és vezetett, vagyis katekéta és rábízott egymásra odafigyelve, egymás élethelyzetéhez, igényeihez és tempójához igazodva, társként halad együtt azon az úton, amely Istenhez vezet.”

Németh Zoltán, az Egyházmegyei Katolikus Iskolai Főhatóság osztályvezetője rámutatott, hogy az elmúlt 12 év alatt ötvenhatra nőtt az Egri Főegyházmegye fenntartásában működő köznevelési intézmények száma.

Az iskola missziós terület, melynek célja, hogy minél nagyobb társadalmi réteghez jusson el Jézus tanítása.

Vízi János atya, az egyházmegye ifjúsági referense az ifjúság pasztorációban rejlő lehetőségekről szólt. A nevelés elsődleges színtere a család, így fontos, hogy a Jézussal való kapcsolatra is a szülőktől lásson példát a gyermek. Felhívta a figyelmet arra, hogy

a fiatalok ki vannak éhezve a komoly és mély, spirituális beszélgetésekre,

nem szabad pusztán sport vagy egyéb szabadidős tevékenységekre szűkíteni a velük való foglalkozást! Elmondta, hogy az érseki alapítású 10 ifjúsági régióval, valamint az ifjúsági vezetőképző elindításával a megújulás útjára lépett a Főegyházmegye ifjúság pasztorációja. Az ifjúsági vezetőképző program célja, hogy a 16 évnél idősebb fiatalok a megszerzett tudással saját korosztályuk számára közösséget szervezzenek, és aktívan be tudjanak kapcsolódni a plébániai programokba is.

Michael Bartosz Muszynski rektor, a fennállásának 10. évfordulóját ünneplő Redemptoris Mater Egyházmegyei Missziós Szemináriumot és a Neokatekumenális Út Közösséget mutatta be. Mint mondta, céljuk, hogy a legszegényebbek közé is elmenjenek, és a társadalom perifériáján élőkkel is megismertessék az evangéliumot.

A Cursillo lelkiségi mozgalom 1994 nyarán indult el az Egri Főegyházmegyében, és azóta több mint négyezren vettek rajta részt. – mondta tanúságtételében Gulyás Zsolt karcagi plébános, a Cursillo lelkivezetője. A Spanyolországból eredő lelkiségi mozgalom célja, hogy tagjai személyes, közvetlen beszélgetések révén halljanak a kereszténység lényegéről, és a közösségi alkalmakon megtapasztalják az Istennel való kapcsolat bensőségességét. A cursillisták köszöntése – „Krisztus számít rád!” –mindannyiunk számára felhívás, hogy egész életünkkel tanúságot tegyünk Isten szeretetéről.

A roma közösségek célirányos lelkigondozásáról Molnár-Gál Béla, az egyházmegye cigánypasztorációs referense tartott rövid előadást. Ebben felhívta a figyelmet, hogy

mindannyiunk felelőssége, hogy ne falakat, hanem hidakat építsünk egymás felé.

Ezt csak szívből jövő nyitottsággal, elfogadással tehetjük meg; ha nemcsak tanítani akarjuk cigány testvéreinket, hanem hajlandók vagyunk mi is tanulni tőlük, róluk, kultúrájukról, sajátos hitvilágukról.

A szinodális dokumentum kérdései között szerepelt, hogy hogyan érjük el a társadalom perifériáján élőket, a szegényeket, betegeket, elesetteket. A katolikus egyház hivatalos segélyszervezetének, a Katolikus Karitásznak a munkatársai, önkéntesei éppen ezen a területen munkálkodnak. Erről beszélt Árvai Ferenc, az Egri Főegyházmegyei Karitász igazgatója. Rámutatott, hogy a segélyszervezet a 2000 éves evangéliumi szeretetparancsot éli és váltja tettekre jelen korunkban.

Linczenbold Levente, az Egri Főegyházmegye Érseki Bíróságának helynöke röviden vázolta a napjaink válásról szóló szomorú statisztikai adatainak hátterében megbújó okokat, miszerint a házasságra lépők ma törekszenek arra, hogy legyen lakásuk, autójuk, kényelmük, háziállatuk, nyaralásra idejük, de aki valóban összetartaná és tartalmassá tenné a házasságot – az Isten –, hiányzik a kapcsolatokból.

Ha egy házasság kudarcot vall, akkor az az egyház egész közösségét érinti. Az egyház feladata, hogy segítsen rendezni a kudarcba fulladt kapcsolatokat.

Az egyházi házasság érvénytelenítéséről szólva rámutatott, hogy a bíróság feladata, hogy a kezdettől fogva fennálló érvénytelenséget vizsgálja és kimondja. Előadása végén mindenkit bátorított, hogy merjen segítséget kérni az egyháztól és az egyházi bíróságtól.

2016-ban nyitotta meg kapuját az Érseki Palota Turisztikai és Látogatóközpont, melynek szintén fontos missziós küldetése van – erről már Hernádfői Csaba, az intézmény igazgatója beszélt. A zarándokhelyek, műemléképületek, templomok, és ezek mellett az Érseki Palota feladata, hogy a kiállított szakrális tárgyakon keresztül megnyissák a látogatók szívét Isten felé.

Az előadások végén Ternyák Csaba érsek az egyház sokszínűségét, lelki gazdagságát kiemelve összegezte az elhangzottakat, és arra buzdította a hallgatóságot, hogy hitük napról napra történő megújításával és kifogyhatatlan lelkesedéssel munkálkodjanak Isten országának építésén.

A találkozót a himnuszok eléneklésével, szeretetvendégséggel, majd a Loretói litánia elimádkozásával zárult.

Forrás: Pap Ildikó/Egri Főegyházmegye

Fotó: Szent István Televízió

Magyar Kurír