Múzeumból újra mecsetté akarják alakítani a Hagia Sophiát

Kitekintő – 2020. június 11., csütörtök | 14:58

A török Államtanács július 2-ára tervezett ülésén tárgyal annak lehetőségéről, hogy az isztambuli Hagia Sophia monumentális épületét újra megnyissa a muszlim vallásgyakorlás számára. Ezzel semmissé tennék a török kormány 1934-ben hozott döntését, melynek értelmében a Konstantinápoly 1453-as oszmán elfoglalása után mecsetként szolgáló egykori bizánci bazilikát egyszerű múzeummá alakították át.

Az Államtanács, a legfelsőbb közigazgatási bíróság határozata nagy horderejű hivatalos álláspontot képvisel majd, és egyben megmutathatja, hogy a török politikai vezetés egyes körei sikerrel gyakoroltak nyomást annak érdekében, hogy a Hagia Sophia újból megnyíljon a muszlim vallási kultusz előtt.

Az elmúlt napokban a török sajtó által kiszivárogtatott információk szerint maga az elnök, Recep Tayyip Erdoğan adott utasítást arra, hogy az épületegyüttes rendeltetésének megváltoztatását célzó eljárás elinduljon, azaz hogy a Hagia Sophia ismét a muszlim vallásgyakorlás színhelyévé váljon, ugyanakkor továbbra is fogadni tudja az oda látogató turisták tömegeit.

A török vezetés szándéka azonban világszerte heves reakciókat váltott ki, s az ügy geopolitikai konfliktusok táptalajává is vált. A leghatározottabb módon foglalt állást mások mellett az ország nagymuftija által vezetett egyiptomi Fatva Háza (Dar al Ifta al Misryah) nevű szervezet, melynek feladata irányadó megnyilatkozások közzététele, valamint a Korán előírásainak megvalósításában felmerülő kétségek és ellentmondások feloldása. A szervezet az Egyiptom és Törökország között fennálló, a líbiai színteret illetően is súlyos konfliktushelyzetben szólalt meg, s Konstantinápoly oszmán meghódítását „megszállásnak” nevezte, álnok tettnek bélyegezve ezáltal a Hagia Sophia-bazilika mecsetté alakítását is.

Krisztus-mozaik a Hagia Sophiában

Az épület körüli vitákban Hilarion Alfejev orosz metropolita is felszólalt: szerinte „a jelenleg múzeumként működő Hagia Sophia rendeltetésének megváltoztatására tett kísérletek a vallások közötti egyensúly meggyengülését és eltiprását okozhatják”.

Törökországi politikai elemzőként Orhan Bursal, a Cumhuriyet napilap vezércikkírója is véleményt mondott: a közelmúltban megjelent írásában azt állította, a Hagia Sophia kérdése a török politikai vezetők számára kampányfogás, amellyel rámutathatnak a „külső ellenségekre”, rájuk zúdítva ezáltal a közvélemény haragját. Mindezt egy gazdasági válság közepette teszik, melynek egyik oka a jelenleg is zajló világjárvány.

Fordította: Balláné Sárközi Jáhel

Forrás: Fides

Fotó: Wikipedia, Pixabay

Magyar Kurír

Kapcsolódó fotógaléria