A Magyar Nemzet (2. o.) Amerikai jelentés a magyar vallásszabadságról címmel közli, hogy az amerikai külügyminisztérium 2013-ra vonatkozó éves nemzetközi vallásszabadság-jelentésében megállapítja: Magyarországon a vallásszabadság kormány általi tiszteletben tartásának terén néhány vonatkozásban javulás volt megfigyelhető (Orbán Viktor miniszterelnök például zéró toleranciát hirdetett az antiszemitizmussal szemben), de negatív fejlemények is történtek, például megpróbálták tisztára mosni a második világháború több, antiszemitának tartott szereplőjének hírnevét.
A Népszava (8. o.) Elegük van az iszlám szélsőségesekből címmel ír arról, hogy Irakban a szunnitáknak is kezd elegük lenni a szélsőséges, dzsihadista Iszlám Állam (ISIS) harcosaiból, akik szörnyű rémuralmat vezetnek be az általuk elfoglalt területeken, s más szunniták számára vállalhatatlan intézkedéseket hoznak. Ezeken a részeken szigorú muzulmán életvitelre kényszerítik a lakosságot. A keresztényeket elüldözték, a más vallásúak szent helyeit lerombolták, múlt csütörtökön a hagyomány szerint Jónás próféta sírjára épült mecsetet tették a földdel egyenlővé. A 17–37 év közötti férfiakat besorozzák, néhányukat a szíriai harcmezőre küldik, másokat az iraki kormányerőkkel szembeni összecsapásokban vetik be.
A Maszol.ro Leégett Kína egyik legrégibb katedrálisa című beszámolója szerint tűz martaléka lett Kína egyik legrégibb, gótikus és román stílusban épült római katolikus székesegyháza, a Csiangpej a kelet-kínai Ningpo városában, csak főépületének váza maradt épen. A lángok egyelőre ismeretlen körülmények között csaptak fel nem sokkal hétfő hajnali egy óra előtt, félszáz tűzoltó körülbelül két órán át küzdött velük. A helyszíni riportokban megszólaló tűzoltók maguk is szomorúan számoltak be arról, hogy a különösen szép belső terű, kőből épült templom teljesen kiégett. Személyi sérülés nem történt. A gótikus harangtoronyban és a kisegítő épületekben nem esett kár. Az egyik épületben tartózkodó alkalmazott elmondta: a tűz az oltár környékéről indult és terjedt tovább. Az okokat vizsgálják.
A Csiangpej nevű katedrális, Ningpo városának nevezetessége és szimbóluma 1872-ben épült. Építtetője egy francia püspök volt, akit portugál misszionáriusok támogattak. Ningpo kikötőjébe az első ópiumháborút lezáró 1842-es nankingi egyezmény után sok nyugati hajó futott be, velük jó néhány misszionárius is érkezett. A város ma is arról nevezetes, hogy itt van az ország egyik legnagyobb keresztény közössége. Egy 2005-ös felmérés szerint az egyházmegyében 25 ezer katolikus hívőt tartottak nyilván. A városközpontban található templom rendkívül népszerű volt, nemcsak a hívők körében, de a turisták által is az egyik legtöbbet felkeresett és fényképezett épület. Történelmi és építészeti értéke miatt állami védettséget élvezett.
A Krónika.ro Kastély Böjte árváinak címmel adja hírül, hogy a dévai Szent Ferenc Alapítvány használhatja a következő ötven évben a keresdi várkastélyt, ugyanis a Bethlen család örökösei erre az időszakra a Böjte Csaba vezette jótékonysági szervezetnek adományozták a műemlék épületet. Az árva és nehéz sorsú gyerekek nevelésével foglalkozó alapítvány elnöke az egyik közösségi oldalon jelentette be pénteken, hogy az általa vezetett alapítványra bízták a Segesvártól 12 kilométerre lévő ingatlant. Mint írta, ebben az alapítvány képzési és nevelési központját szeretnék kialakítani. A dévai Szent Ferenc Alapítvány és a Bethlen család örökösei közötti megállapodás hírét Bethlen Anikó, a várkastély egyik tulajdonosa is megerősítette. A nemesi család leszármazottja elmondta, hogy ötven évre bízták az alapítvány gondozására a várkastélyt azzal a feltétellel, hogy felújítják a leromlott állapotban lévő ingatlant, és közhasznúvá teszik azt. Azért bízták a dévai alapítványra az épületet, mert azt akarták, hogy jó kezekbe kerüljön. A 2007-ben visszaszolgáltatott romos kastély felújítása ugyan már elkezdődött, de eddig csak töredékét sikerült elvégezni a munkálatoknak.
Ugyancsak a Krónika.ro Nagyon bíznak a hadseregben és az egyházban címmel közli, hogy az INSCOP közvélemény-kutató intézet felméréséből kiderül: továbbra is a hadseregben és az egyházban bízik legjobban a románok többsége. A 2014. július 1–6. között 1055 személy megkérdezésével készült kutatás szerint a legtöbben a hadseregben bíznak: a válaszadók 67,6 százaléka nyilatkozott úgy, hogy a fegyveres testületet tartja a legmegbízhatóbb intézménynek. (Májusban ez az arány 66,1 százalék volt.) A második helyen az egyház áll 62 százalékos támogatottsággal, ami valamivel rosszabb a májusban mért 63,1 százaléknál. A harmadik a csendőrség 60,7 százalékkal, ez jelentős növekedés a tavasszal mért 57,7 százalékhoz képest. A politikai intézmények népszerűsége csökkenő tendenciát mutat: az államfő, a parlament és a kormány iránti bizalom kisebb, mint legutóbb. Az államfőt 20,2 (májusban 21,8) százalék tartja megbízhatónak, a parlamentet 16,5 (májusban 17,6), a kormányt pedig 28,6 (májusban 29,2). Ugyanakkor a helyi és a megyei önkormányzatok megítélése valamelyest javult. A bankok és egyéb pénzintézetek megítélése negatív, a bizalmi lista utolsó helyén pedig a politikai pártok állnak 12,5 százalékos bizalmi indexszel.
Bodnár Dániel/Magyar Kurír