Öveges József és Kovács Mihály piarista tanárok életpályáját bemutató kiállítás nyílt Budapesten

KÉPGALÉRIA – klikk a képre!

A Piarista Rend Magyar Tartománya és a Neumann János Számítógép-tudományi Társaság közös tárlattal tiszteleg Öveges József, az „ország tanára”, a modern magyar természettudományos ismeretterjesztő irodalom megteremtője és Kovács Mihály, „Magyarország első informatikatanára” emléke előtt. 

A kiállítás fényképek, személyes tárgyak, dokumentumok segítségével ismerteti a két piarista tanár életútját, ugyanakkor technika- és tudománytörténeti bemutatóval idézi fel az Öveges-műsorok és a Kovács Mihály vezette Fizikus Klub légkörét. Megtekinthetők az Öveges professzor televíziós műsoraiban használt kísérleti eszközök, a Kovács Mihály és tanítványai által készített „kibernetikai játékok”, mint például a Mikromat kibernetikai építőkészlet prototípusa, a „Tücsök” (a bolti forgalomban kapható első magyar számítógépmodell), a Műegér, a Didaktomat, vagyis a „feleltetőgép”. A kiállítás abból ad ízelítőt, hogy a kísérleti és használati eszközök könnyen hozzáférhető, hétköznapi alapanyagokból saját kezűleg elkészíthetők, és segítségükkel tapasztalati úton megismerhető a fizika tudománya.

A kiállítás megnyitóján megjelentek a két piarista szerzetes tanár tanítványai is. Labancz Zsolt piarista tartományfőnök megnyitóbeszédében párhuzamot vont Öveges József és Kovács Mihály életpályája között, és hangsúlyozta: mindketten forradalmian új szemlélettel, nyitottsággal rendelkeztek. Bár eltérő pályát futottak be – Öveges József a szerzetesrendek feloszlatásával „kereten kívüli” státuszba került, Kovács Mihály élete végéig a budapesti Piarista Gimnázium tanára volt – „mindketten a piarista hagyomány igazi ápolói voltak. Az egyszerűség, a hasznosság és a hatékonyság alapelveit mesterien ötvözték a játékosság és a szemléletesség pedagógiai eszközeivel” – fogalmazott a tartományfőnök.

„Ha hajót akarsz építeni, ne azzal kezdd, hogy a munkásokkal fát gyűjtetsz, és szó nélkül kiosztod közöttük a szerszámokat, majd rámutatsz a tervrajzra. Ehelyett először keltsd fel bennük az olthatatlan vágyat a végtelen tenger iránt” – idézte Antoine de Saint-Exupéryt Labancz Zsolt, rámutatva Öveges József és Kovács Mihály pedagógiai zsenialitására: a tanítás célja vágyat ébreszteni a diákokban a tananyag és általában a tudás iránt.

Öveges ezt szuggesztív egyéniségével, Kovács pedig a „bevonás” gyakorlatával tette. A legendás fizikatanár tudományos bemutatói a tapasztalati úton való megismerést segítették, a hazai számítástechnika-oktatás atyja pedig a diákoknak adott feladatokkal „saját tudásuk megszerzésének főszereplőjévé” tette őket.

Görbe László piarista szerzetes, a Szent Margit Gimnázium igazgatója Öveges József életpályáját foglalta össze. Rámutatott: néhai rendtársa küldetésének megértéséhez azt a kort kell látni, amelyben hivatása gyökerezett: ez a századelő technikai újításainak kora, melyben megszületett a rádió, a televízió, ekkor vált hétköznapi jelenséggé az elektromosság.

Öveges József életpályájának meghatározó területe szerzői munkássága: harminckét könyvet írt. Nagy jelentőségűek 1935-től napvilágot látott tankönyvei: az Összefoglaló kérdések a fizikából című érettségi előkészítő kötet, illetve az először 1939-ben kiadott Kis fizika, melyet a Rákosi-korszakban is tankönyvként használtak. Mint a budapesti Pedagógiai Főiskola tanszékvezető tanára (1948–55) fizikatanárok nemzedékeinek képzését határozta meg.

Ismeretterjesztő munkássága az Időjóslás és időhatározás című, 1924-ben megjelent kötetével kezdődött, amelyet akkoriban így hirdettek: „Dobja el az esernyőjét, vegye meg Öveges könyvét!” Tudomány-népszerűsítő könyvei tíz-, olykor húszezer példányban is elkeltek – idézte fel Görbe László.

Öveges József fizikát népszerűsítő munkássága 1955-ös nyugdíjba vonulása után bontakozott ki, hosszú évek során kétszázötven rádiós és több mint száz televíziós adásával az „ország tanára” lett. Nemzedékek számára tette érthetővé és szerethetővé a fizika tudományát.

Az Öveges professzorral barátságot is ápoló egykori tanítvány, Görbe László beszámolt arról is, hogyan készült Öveges József az előadásaira: a szöveget megírta, megtanulta, és tükör előtt felmondva gyakorolta.

Képes Gábor, a Neumann János Számítógép-tudományi Társaság Informatika-történeti Fórumának tagja Kovács Mihály pályáját ismertetve azt mutatta be, milyen jelentőséggel bír a hazai informatikustársadalom számára Magyarország első számítástechnika-tanárának munkássága.

Kovács Mihály nemcsak fizikát tanított, hanem az 1958–59-es tanévben alapított szakkörrel a kibernetika tanítását is megkezdte a budapesti Piarista Gimnáziumban, az 1960-as évek elejétől jelentek meg első kibernetikai eszközei. Diákjaival – ahogy egykori tanítványa, Woynarovich Ferenc visszaemlékezett – a „bütykölő” szombatokon épített játékai vitték el a kibernetika hírét a magyar otthonokba.

Képes Gábor kiemelte Kovács Mihály kibernetikai fejlesztései közül a bolti forgalomba került „Mikromat” elnevezésű eszközt, mely játékos módon tette több tízezer diák számára érthetővé a későbbi számítógép működésének alapelveit.

Az előadásokat követően Koltai András, a Piarista Rend Magyar Tartománya Központi Levéltára vezetője, Woynarovich Ferenc egykori piarista diák, az MTA Wigner Fizikai Kutatóközpont munkatársa és Borbás Péter muzeológus (Piarista Múzeum), a kiállítás kurátora tartottak tárlatvezetést.

A kiállítás előzetes bejelentkezés után látogatható 2016. szeptember 30-ig.

Fotó: Lambert Attila

Trauttwein Éva/Magyar Kurír