Polskie kolędy po węgiersku: tradicionális lengyel karácsonyi dalok magyarul, jazzel fűszerezve

– Kezdjük rögtön azzal, hogy mi az a LeMa project?

– Ez egy mozaikszó, a Le a lengyelből, a Ma a magyarból jön. Tradicionális lengyel karácsonyi énekek magyar nyelven.

– Félig lengyel, félig magyar származású. Mit jelent Önnek e kettős identitás?

– Lengyelországban születtem, de Magyarországon nőttem fel. A magyar az anyanyelvem, és a főiskolát is magyar–könyvtár szakon végeztem Szegeden. A családban inkább csak a lengyelországi családlátogatások alkalmával használtuk a lengyelt. Nyolc évvel ezelőtt költöztem Krakkóba, tehát már felnőttként sajátítottam el a lengyel nyelvet. A kettős identitásomat Lengyelországban tapasztalom meg leginkább, nem a lengyel az anyanyelvem, ezért érezhető az akcentusom, és ez előbb-utóbb feltűnik a lengyeleknek. Számomra egyik ország kultúrája sem magasabb rendű, csupán más. Azt gondolom, a kettős identitásomnak köszönhetően vagyok nyitottabb más kultúrák értékeire is.

– Azt mesélte, gyerekkorában több karácsonyt töltött „lengyelmamánál”, s hogy ezek az idők nem csupán kedves emlékeket, de egyúttal komoly inspirációt is jelentenek, amely meghatározó a LeMa létrejöttében is. Mit jelent ez pontosan?

– Gyermekkoromból őrzöm a lengyelországi karácsonyok emlékét. Azokban a napokban olykor kopogtattak az anyai nagymamám, „babcia Tosia” ajtaján. Az ajtónyitáskor fülbemászó lengyel karácsonyi dallamok áradtak be. Szokás volt ugyanis, hogy ilyenkor a gyerekek házról házra jártak, s énekelve hozták el a karácsonyi örömhírt. Nagyon tetszettek a lengyel karácsonyi miséken énekelt dalok is. Ezekből az élményekből merítkezve írtam magyar szöveget 11 lengyel dalhoz, és lengyel zenészbarátaimmal előadtuk őket.

– Hogyan jött az ötlet, hogy a „régi lengyel karácsonyok” szeretett dalait ennyire újszerű zenei köntösbe öltöztessék? Ugyanis a hagyományos dalok mellé most egyáltalán nem tradicionális hangzást kap a hallgató.

– A zenésztársakat, akik az albumon közreműködtek, Krakkóba költözésem után ismertem meg. Többször koncerteztük együtt különböző formációkban (Workaholic; M.G.R. Jazz Friends). A krakkói karácsonyi koncertek alkalmával rendszerint magyar karácsonyi dalokat is játszottunk. Aztán jött az ötlet, hogy a lengyel karácsonyi daloknak magyar szöveget írjak.

– Kik segítették az album elkészülését? S kik voltak a közreműködők?

– Az első dalt még 2017-ben vettük fel Grzegorz Szydłak gitárossal, élőben, egy próba alkalmával. Majd ugyanebben az évben Waldemar Gołębski házi stúdiójában Marek Batorski szaxofonszólóival két másik is rögzítésre került. 2020-ban további három dalt vettünk fel, ezeket is már stúdióban. A hangszerelés oroszlánrészét Grzegorz vállalta, aki az albumon egymaga játszik klasszikus, akusztikus, elektromos és basszusgitáron is, sőt egy kicsit még énekel is. Marek Batorski tenor- és szopránszaxofonon játszik, Marek Woźniak dobon és ütőshangszereken, Waldemar pedig a billentyűsünk, illetve ő volt a felelős a mix&masteringért.

A Lengyel karácsonyi énekek magyarul album megjelenését a Lengyel Köztársaság Budapesti Nagykövetsége és a budapesti Wacław Felczak Alapítvány is támogatta. Ezen kvül a Lengyel Intézet igazgatójának, Urbańska Joannának is köszönettel tartozom. A lengyel pályázati partnerem a dobosunk, Marek Woźniak alapítványa, az MWB Art.

– Milyen zenei hatások érvényesülnek az elkészült dalokban? Mennyire őrzik a tradicionális dallamokat?

– A dalok megőrizték a tradicionális dallamot, de friss zenei színezetet kaptak. Például a Nie było miejsca dla Ciebie (Nem volt számodra hely sehol) két, az album bevezetője pedig három szólamú lett. Korábban több klasszikus zenei és gospel kórusban is énekeltem, innen jött az ötlet. A Na całej połaci śnieg (Hó) szövege jobban eltér az eredetitől, megírásában a Lengyelország és Magyarország közötti utazásaim emlékei is inspiráltak. A dal szövege az eredetinél hosszabb lett, és a dal is jazzesebb.

A zenésztársak is több évtizede játszanak már aktívan különböző stílusú zenei formációkban, így az albumon ez is erősen érezhető: több zenei műfaj, például a jazz, a country, a folk, vagy akár a klasszikus kóruszene jellegzetességei, elemei is meg-megjelennek a feldolgozásokban.

– A kiadványban Iwo Birkenmajer színes karácsonyi grafikáival is találkozhatunk. Ki ő, és hogy kerültek a művei az albumba?

– Iwo Birkenmajer sokoldalú művész: festő, szobrász, grafikus és költő. Több lengyel és külföldi versenyen is kitüntették az alkotásait, és kapott lengyel kulturális és művészeti kitüntetést is. Marek Batorski nemcsak szaxofonon játszik, hanem festőművész is egyben. Az ő meghívására tartottuk az első koncertet az albumunk első magyar nyelvű dalaiból, még 2017-ben a krakkói Asnyka utcában található grafikai stúdióban. Ott együtt ünnepeltünk a krakkói művészbarátokkal: ez a művészkör már több mint húsz éve tartja meg együtt a karácsonyt és a húsvétot.

Igazán inspiráló az a művészi kölcsönhatás, ahogyan a festők, grafikusok és zenészek hatnak egymásra. Így történt, hogy Iwo Birkenmajer a mi karácsonyi dalaink hátteréül bocsátotta a saját gyönyörű, ünnepi hangulatú képeit. Így született meg az illusztrált könyv és album ötlete.

– Hol és mikortól lehet majd hozzájutni ehhez a különleges kiadványhoz, amely igazi ünnepi-zenei csemegének ígérkezik?

– Az album december elején jelenik meg. A kétnyelvű, illusztrált könyv magában foglalja Iwo Birkenmajer karácsonyi grafikáit: a CD-melléklet minden dalához saját, külön grafika tartozik, és az eredeti lengyel és új magyar szövegek is olvashatók benne. A Lengyel karácsonyi énekek magyarul (Polskie kolędy po węgiersku) összesen tizenkét dalt tartalmaz, és ha már csemege, a tizenkettes szám azt a különleges hagyományt is szimbolizálja, hogy a lengyel karácsonyi asztalon tradicionálisan tizenkét fogás található.

A dalokba ITT lehet belehallgatni.

Szerző: Horogszegi-Lenhardt Erika

Fotó: LeMa Project

Magyar Kurír