Premontrei diakónust szenteltek a rend egyik ősi hazai központjában, Nagykökényesen

„A hagyományok összeköttetést jelentenek a múlttal, egymásra épülnek és mindig megújulnak” – hangsúlyozta Varga Lajos, aki felhívta a figyelmet, hogy az ünnep helyszíne is igen jelentős a rend számára, ugyanis Nagykökényes egyike azon településeknek, ahol üdvössége érdekében a Kökény-Radnót nemzetség a 12. század elején premontrei monostort alapított. „A hagyományok bennünket is összekötnek az elmúlt idővel, kereszténységünk kezdetével, magával Jézus Krisztussal, az őt követő apostolokkal, valamint az előttünk járt szentek sokaságával” – emlékeztetett a segédpüspök.

Varga Lajos hangsúlyozta, a diakónus az egyházi rend szentségének viselőjévé válik, ez által pedig betagozódik az egyházi hierarchiába. „Pünkösd viharos zúgása lobogó lánggá szította fel Szent Péter szívének tiszta parazsát, és ez a tűz átcsapott mindazokra, akik körülötte álltak” – idézte a szónok Karl Adam teológus szavait, hozzátéve: „a mai alkalommal, amikor Frigyes testvérünk az egyházi rend szentségének elnyerésében fellép az első lépcsőfokra, emlékezetünkbe idézzük az Apostolok cselekedeteinek elbeszélését a diakónusok kiválasztásáról. A láng oly hevesen égette nemcsak Szent Péter, hanem a többi apostolok szívét, hogy a jeruzsálemi egyházközségben a hívek száma gyarapodott, ezért az apostoloknak segítségre volt szüksége. Ezért választották ki a diakónusokat, akikre kézrátétel által leesdették a Szentlelket.

Te is, Frigyes testvér, a mai napon diakónussá szentelésed által tagja leszel az egyházi hierarchiának, noha az egyházi rend szentségének ez a fokozata nem papi jellegű, tehát nem áldozatbemutatásra hív, hanem igehirdetésre és a szegények szolgálatára.

A segédpüspök kiemelte, a szentelési szertartásban nemcsak a diakónusok kiválasztásának alapvető hagyományára támaszkodhat az Egyház, a szentelés napjának megválasztása is ősi hagyományra épül: tradicionálisan a tavaszi kántorböjt napján történik. I. Gelasius pápa 495-ben úgy rendelkezett, hogy ezen a napon legyen a papszentelés. „Ieiunium quatuor temporum” a latin elnevezése ennek az időszaknak, amelyhez hozzátartozott a böjt is.

„Sokféleképpen szoktunk imádságot végezni, amikor másokért akarunk közbenjárni. Kéréseinknek nyomatékot is adunk, többek között azzal, hogy nemcsak szavakkal imádkozunk, hanem ezt cselekedeteinkkel is kiemeljük, böjtölünk is” – emlékeztetett, s arra is kitért, Gelasius pápa rendelkezésének az volt az alapja, hogy imádkozni kell a szentelő püspökért, hogy a Szentlélek segítségül hívása által jól válassza ki a szentelendőket, a szentelendők pedig méltók legyenek hivatásukhoz.

A mai nap liturgiája hasonlít a húsvéti vigília szertartásához, amelyben több olvasmány, zsoltár és könyörgés hangzik el – mondta a segédpüspök. „A húsvéti vigília is összeköt bennünket az üdvösségtörténet nagy eseményeivel, de a mai alkalommal is találkoztunk Mózessel, aki kivezette népét a szolgaság földjéről, közben pedig Isten parancsait közvetítette népe számára. Az evangéliumban is megjelenik Mózes és vele együtt Illés, aki a mózesi törvény hűséges teljesítője és védelmezője volt.

A diakónus tanítása Isten kinyilatkoztatására, valamint erkölcsi magatartásunk alapvető normájára, a törvényekre épül, melyeket szeretetből kell teljesíteni”

– figyelmeztetett a főpásztor.

„Mint premontrei szerzetes, Szent Norbert példája szerint kell, hogy éljed szerzetesi életed. Ő nagyszerű példája a szerzetesi szegénységnek és magas szinten gyakorolta azt, amire a diakónusokat kiválasztották, tudniillik az ige szolgálatát.”

Varga Lajos homíliájában felidézte, hogy miután Szent Norbert a klérus tagja lett, a források szerint javadalmakat akart szerezni. Amikor azonban választani kellett a császár és a pápa között, ő a pápa oldalára állt. 1115-ben kolostori magányba vonult, utána pedig radikális fordulat következett életében. Miután elment Frigyes kölni érsekhez, aki diakónussá szentelte, vagyonát szétosztotta a szegények között, és igehirdetésbe kezdett. Hasonlóképpen cselekedett Szent Ferenc is, aki szintén diakónus volt és hirdette az igét, valamint Szent Ferenc követője, Páduai Szent Antal, kinek ékes beszéde miatt nyelvét tiszteljük.

A premontrei rend Szent Ágoston reguláját követi – emlékeztetett a segédpüspök, hozzátéve, hogy Ágoston a nagy egyházatyák közé tartozik, akit a keresztény misztika irodalma is számontart, ugyanis kivételes istenélményben volt része. „Valamiként ő is a végtelenséget tapasztalta meg. A tenger vizét képtelenek vagyunk kiemelni. Isten is nagyobb nálunk. Mi ennek a nagyobbnak a szolgálatába szegődtünk.”

Teljesítsd hűségesen a szolgálatod, hogy beteljék rajtad az ige, amit Szent Pál apostol egyik hűséges munkatársának, Timóteusnak írt: „Aki ugyanis jól végzi szolgálatát, nagy megbecsülésre tesz szert, és bizalmat szerez magának a Krisztusra alapozott hitben”

– zárta beszédét Varga Lajos.

Forrás: Gödöllői Premontrei Apátság

Fotó: Orbán-Katona Domonkos

Magyar Kurír