Püspöki szentmise a hajléktalanokért a debreceni székesegyházban

Miként a Debrecen-Nyíregyházi Egyházmegye sajtóirodájának korábbi híranyagában olvashattuk: a Hajléktalan Jézus-szobor november 17-én, pénteken délután érkezett a Magyar Máltai Szeretetszolgálat munkatársainak kíséretében Budapestről Debrecenbe.

A szobor ünnepélyes fogadása után Palánki Ferenc debrecen-nyíregyházi megyéspüspök szentmisét mutatott be a debreceni székesegyházban, amelyen Kocsis Fülöp hajdúdorogi érsek-metropolita is részt vett.

Palánki Ferenc püspök a szentmise homíliájában Isten létezésének csodájáról beszélt, amelyet mindenhol megtapasztalhatunk: találkozhatunk vele nemcsak az Eucharisztiában, a templomokban, imádságainkban, hanem a másik emberben is, hiszen Jézus minden emberrel azonosította önmagát.

A Hajléktalan Jézus-szobor előtt is rádöbbenhetünk ennek valóságára – hangsúlyozta a főpásztor. Emlékeztetett a gyermekeknek a szobor láttán megfogalmazott őszinte, együttérző reagálására is: „Mi történt veled, Jézus?” Palánki Ferenc így fogalmazott: a gyermekek tiszta szíve még észreveszi azt, ami nem természetes, ők még meg tudnak döbbenni az emberi nyomorúságon. Hogyan hat ránk, felnőttekre a szobor üzenete? Közömbösek vagyunk? Elfordulunk a rászorulótól? Nem vagyunk képesek a másikon segíteni? E hozzáállásunk az Isten iránti közömbösségről is árulkodik.

Gyakran azt hangoztatják, hogy az Egyház nem foglal állást, nem ad útmutatást bizonyos vitatott, kritikus társadalmi kérdésekben. Miért a kritika, mikor az Egyház minden szentmisében, tanításaiban csak a szeretetről prédikál? Az emberek nem követik a tanítását, nem segítik jobban a rászorulókat. Az emberek közömbössége éppen az Istentől való elfordulásuk következménye. Fontos, hogy a szeretet legyen az életünk legmeghatározóbb ereje – emelte ki Palánki Ferenc püspök. Majd Ferenc pápa a szegények első világnapjára megfogalmazott gondolatait idézte: „Fogadjuk be Isten szeretetét, kegyelmét és az irgalmasság, amely a Szentháromság szívéből fakad, mozgásba hozza életünket. Együttérzés és irgalmas cselekedetek lesznek a gyümölcsei a szükséget szenvedő testvéreink felé.”

„Azért vagyunk a világon, hogy valahol otthon legyünk benne” – idézte Tamási Áron gondolatát a főpásztor. Kiemelte, hogy „a hajléktalan embernek nem azért nincs otthona, mert nincs elég ház a világon, hanem azért, mert nincs elég szeretet. Mert hol vagyunk otthon? Nem egy kőből épített házban, hanem a másik ember szívében s azon keresztül Isten szívében. De ha nincs nyitott szív, nagylelkűség, szeretet egymás iránt, akkor nagyon is egyértelmű, hogy mi lesz a világ sorsa, és egyre többen lesznek, akik hajléktalanná válnak.”

A szobrot november 18-án, szombaton Debrecen főterén helyezték el, ahol a keresztény felekezetek képviselőinek részvételével imádságos megemlékezést tartottak a társadalom peremre szorult tagjaiért. Beszédet mondott Tóth László római katolikus plébános, Oláh István református lelkész és Zuró József görögkatolikus káplán. 

Gyöngyösi Attila hajléktalan felolvasta saját novelláját, amelyben megköszönte Istennek az életét, és kifejezte: az a legszegényebb, aki szándékosan elveti magától az egyetlen ajándékot, az isteni kegyelmet. Majd így fohászkodott: „Segíts Uram, hogy én is segíthessek; adj nekem tiszta szívet, hogy észre tudjam venni, mit kívánsz tőlem!” 

A Katolikus Karitász debreceni csoportjának képviselői is jelen voltak: ők virágot helyeztek el a szobornál. A rendezvényen – versekkel, énekkel –közreműködtek a debreceni Svetits Gimnázium diákjai.

A Hajléktalan Jézus-szobor köré szervezett debreceni programokat Fodor András püspöki helynök, a Magyar Máltai Szeretetszolgálat debreceni csoportjának vezetője, valamint Szél Barnabás, a szervezet debreceni munkatársa szervezte.

Az együttérzés szobrát november 19-én, vasárnap, a szegények világnapján a debreceni Szent Anna-székesegyház bejárata előtt helyezték el – tájékoztatott Kovács Ágnes, a Debrecen-Nyíregyházi Egyházmegye sajtóirodájának munkatársa.

Forrás és fotó: Debrecen-Nyíregyházi Egyházmegye

Magyar Kurír