Újra kell szőnünk a társadalmunkat összetartó hálót – Szerveződik a KATTÁRS

Serfőző Levente szeged-csanádi oktatási püspöki helynök és Bánlaki Zsanett, a bizottság irodavezetője számolt be arról, hol tart a szervezés.  

– Milyen elhatározásokkal, vágyakkal tért haza Szegedre, miután tavaly szeptemberben, a Nemzetközi Eucharisztikus Kongresszus (NEK) idején Budapesten, a Margitszigeten a Szeged-Csanád Egyházmegye nevében átvette át Az Egyház társadalmi tanításának kompendiumát, a következő KATTÁRS stafétabotját? 

Serfőző Levente: A Margitszigeten pünkösdi élményben volt részem. Már akkor éreztem, ezt kellene majd átadnunk Szegeden is. A NEK alatt nagyon sok arcát mutatta meg a magyar Egyház; vonzó kép volt, amit láttunk. Szegeden négynapos lesz a KATTÁRS, amelyre meghívjuk az Egyház közösségeit, a szerzetesrendeket, a mozgalmakat és az intézményeket. Szeretnék, ha bemutatnák, ők hogyan tudják szolgálni és gazdagítani az Egyházat és a társadalmat.  Mi pedig igyekszünk megmutatni Szeged adottságait, kincseit, az értékeinkre helyezzük majd a hangsúlyt. 

– Ezért lett a mottó „Megújulni közös értékeinkben”? 

Bánlaki Zsanett: Úgy gondoljuk, ez a meghívás mindenkit megszólít és összehoz majd.

Hiszen az Egyház társadalmi tanítása számtalan területet érint, és nagyon fontos, hogy ezek tudjanak egymásról és összefogjanak.

A teremtésvédelem, a művészet, a sport, a szociális szféra, az oktatás-nevelés, a generációk közötti kapcsolatok felé fordulunk, és minden érdeklődőt közös gondolkodásra hívunk a jövőnkről. 

S. L.: A közös értékeket keressük, az Egyház és a társadalom közös pontjait. Szegeden azért kap ez különös hangsúlyt, mert a település elmúlt száz éve a város, az állam, az egyházmegye és az egyetem közös munkálkodása révén alakult olyanná, amilyennek ma ismerjük. A dóm és a Dóm tér ennek a szimbóluma. Megépítésük az újjászületést jelképezi, s mindkettő a vallás, a kultúra, a tudomány és a művészet találkozási pontja a városban. Szeged és történelme szépen kifejezi mindazt, ami a KATTÁRS üzenete. A társadalom kérdésekkel küzd, amelyekre az Egyháznak is megvannak a maga válaszai. Van üzenetünk a társadalom számára az életről, az emberről, és morális kérdésekben is irányt tudunk mutatni.

Meg kell újulnia az Egyház és a társadalom közötti kapcsolatnak, újra kell szőnünk a minket összetartó hálót. Az Egyház tanítása kiegészíti, a hit pedig elmélyíti az egyes tudományterületeket, a zsidó-keresztény gondolkodás eredeti és sajátos megközelítést kínál tudományos kérdésekben.

Országosan és az egyházmegyében is sok szép eredményt tudunk felmutatni, számos területen megélve karizmáinkat. Tanúságot kell tennünk az evangélium értékeiről és örömeiről. Ezekre szeretnénk figyelni, és továbbra is segíteni egymást.

– A megújulás állandó feladat. Hogyan tarthatjuk ébren magunkban az erre való készséget?

S. L.: Egy személyes példát szeretnék hozni. Meghirdettünk egy ifjúsági szinódust Szegeden. Kevesen jelentkeztek. Megkísértett a gondolat, hogy talán felesleges, amit csinálunk, de aztán arra jutottunk, hogy nagyobb rosszat teszünk, ha a mérsékelt érdeklődés miatt lemondjuk az eseményt. Megszerveztük tehát a kis létszámú társaságnak, örültünk azoknak, akik eljöttek, és sikere volt a rendezvénynek, reggeltől estig olyan jól tudtunk együtt dolgozni! Valóban, sokszor belefáradunk a feladatokba, talán túl sokat akarunk. A megújulás a KATTÁRS-sal kapcsolatban nekem azt jelenti, hogy fókuszáljunk inkább kevesebb témára, de azoknak menjünk a mélyére.

A megújuláshoz kell a bátorság, különösen, ha kicsit bele vagyunk fáradva a munkába.

És természetesen elengedhetetlen hozzá az Istenre való ráhagyatkozás is. Nekem az a belső mottóm, hogy amire a Szentlélek indít, azt meg kell tennem, függetlenül attól, hogyan érzem magam pillanatnyilag, van-e kedvem hozzá, erős vagyok-e vagy gyenge. Én ebből a meggyőződésemből merítem az erőt azokhoz az alkalmakhoz, amelyekre sokszor úgy tekintünk, hogy talán nincs is értelme, hogy fáradtak vagyunk hozzá. Ha tudom, hogy miért történik, akkor elég bátorságom lesz belekezdeni. Amíg a számokban, az eszközökben, a környezetben próbálunk visszaigazolást keresni, a kedvünk nem lesz több. Péternek ki kellett lépnie a bárkából, és elindulnia a vízen Jézus felé. Nekünk is az ő hitével kell belevágnunk a munkába. Ha Péter abban a pillanatban mérlegelni kezd, hogy van-e ennek értelme, és vajon fennmarad-e a majd vízen, soha nem hagyja el a hajót, és nem tud megtörténni a csoda. A KATTÁRS esetében is ezzel a bátorsággal fogtunk neki a szervezésnek. 

B. Zs.: Nekem lendületet ad a közös munka, az, hogy látom, milyen sokan állnak az ügyünk mellé. Erőt merítek az imádságból, a Szentlélekhez fordulásból, Jézusnak az Eucharisztiában való jelenlétéből. Velem vannak a NEK családi napján szerzett élményeim és a közösség ereje. Példát jelent számomra az imádkozó emberek szolgálata, akik küzdelmes területeken dolgoznak.

– Mennyiben egyházmegyei és mennyiben országos rendezvény a KATTÁRS? 

B. Zs.: A KATTÁRS a püspöki konferencia rendezvénye, melynek minden évben más-más város ad otthont. Mindig a fogadó egyházmegye kerül a figyelem középpontjába, rá vetül a reflektorfény. Fontos, hogy a KATTÁRS így az egyházmegye belső ünnepe is. Ugyanakkor a NEK tapasztalatai alapján szeretnénk, ha kicsit országos rendezvény is lenne. Ezért nagyon örülünk, hogy Kiss-Rigó László és Székely János püspökök megszólították és a főpásztorokon keresztül meghívták az eseményre az egyházmegyék közösségeit. Levélben fordultunk a megyéspüspökökhöz, és kértük, hogy jelöljenek ki kapcsolattartókat. Többen már meg is tették ezt. 

S. L.: Ebben az esetben sem nagy számokban gondolkodunk, de persze azt sem szeretnénk, hogy a magunk számára helyezzük fókuszba magunkat. Örülnénk, ha be tudnánk vonni a rendezvénybe a magyar Egyházat, ha valamennyi egyházmegyéből lennének résztvevők, mindenhonnan egy-egy csapat. A koordinátorokkal élő kapcsolatban lehetünk, rajtuk keresztül eljuttathatjuk a meghívásunkat mindenhová. Szórványkatolikus vidéken élünk, nagy kiterjedésű területen, melynek életét meghatározza a katolikus diaszpóra. Itt tanúi lehetünk annak, hogy Isten nagyon munkálkodik, és mi magunk is nagy odaadással teszünk meg minden tőlünk telhetőt az Egyházunkért és az egyházmegyénkért, akár a lelkipásztori, akár az ima- és a közösségi életben. Nem tudunk, és nem akarunk belefáradni ebbe.

– Idén minden eddiginél hosszabb lesz a KATTÁRS. Mi mindennel töltik meg a plusz napot? 

S. L.: Ha péntektől vasárnapig tartanánk a rendezvényt, akkor le kellene mondanunk az egyetemistákról, mi pedig szeretnénk bevinni a KATTÁRS-at az egyetemi életbe is. Szeptember 21., szerda az egyetemisták napja lesz a tanulmányi információs központban. Ez a nulladik nap. Idén így igazából ötnapos lesz a rendezvény. Szeretnénk, ha nemcsak hosszú lenne a KATTÁRS, hanem valóban tartalmas is.  

B. Zs.: Mára már világos a keret, és szeretnénk minél több programmal, tartalommal megtölteni. A teremtésvédelem kiemelt téma, ez az a terület, ami mindenkit összehoz, ami a legnagyobb érdeklődésre tart számot az egyetemisták körében. A fiatalok számára fontos a jövőért érzett felelősség, az a kérdés, hogy mennyire lesz élhető a holnapunk, milyen lesz a jövőnk. A szerda így a zöldgondolkodás jegyében telik majd; a frontális megszólalásokon túl vitaest, kiállítás is szerepel a programban. Szeged esetében nagyon lényeges a sport is. Nagyszabású rendezvényre ad lehetőséget a Szent Gellért Fórum: iskolák közötti focibajnokság lesz. 

S. L.: Szeretnénk azt is a fiatalok elé tárni, hogy számunkra a világ, amelyben élünk, nem egyszerűen környezet, hanem teremtés. Mi a teremtett világot akarjuk megóvni, és ez több mint környezetvédelem. Ezért a közös gondolkodást a nap végén imaest zárja majd a dómban. Ez a csendes szentségimádást, dicsőítést és tanúságtételt egyesítő imaforma nagyon kedvelt Szegeden.

– Felvillantanának néhány kiemelt programot?

B. Zs.: A csütörtök a hivatalos megnyitó napja, erre a Dóm Látogatóközpontban kerül sor. Lesz konferencia, családi nap, ifjúsági alkalmak, számos kulturális program, kulturális és gasztronómiai forgatag a Dóm téren. Kiadók, mozgalmak, szervezetek és közösségek mutatkoznak be. Esténként koncertekkel várjuk az érdeklődőket, dicsőítés és komolyzene jól megfér majd egymás mellett. Mellénk állt a Magyar Katolikus Karizmatikus Megújulás, a koncert velük evangelizáció; szeretnénk a járókelők szívét is elérni, megszólítani őket. A gasztroutcába egyházi manufaktúrákat hívunk meg, jelen lesz a pannonhalmi bor, a zirci sör, a kismarosi lekvár – az Egyháznak ezt az arcát is szeretnénk megmutatni. Gazdagok vagyunk abban is, ami az asztalunkra kerülhet.

S. L: Két utcai kiállítást tervezünk, az egyik Bálint Sándort mutatja be, a másik természetfotókat a teremtésvédelem témájához kapcsolódóan. A kulturális programok sorát irodalmi est nyitja meg Vecsei H. Miklóssal. A Gál Ferenc Egyetem dísztermében oktatás-nevelési konferenciát rendezünk. Ezen a területen szorosan összekapcsolódik a város, az egyházmegye és az egyetem élete, amely száz éve meghatározza az ott élők mindennapjait. A tudományos fórumon a glattfelderi és a klebelsbergi gondolat áll majd a középpontban. A Dóm téri forgatagban a színpadon bemutatkoznak egyházi iskoláink művészeti csoportjai. Kérésünkre valamennyi intézmény azt hozza el a KATTÁRS-ra, amiben igazán jó. Ez lesz az első alkalom, hogy ilyen széles körben megmutatkozhatnak majd az iskolák. Szeretnénk továbbá beszélgetéseket a NEK hírnökeivel, ezeket a programokat ugyanis már az eucharisztikus kongresszusra való készület idején is óriási érdeklődés övezte.

Szerző: Trauttwein Éva

Fotó: Merényi Zita

Magyar Kurír

Az interjú nyomtatott változata az Új Ember 2022. május 8-i számában jelent meg.