Vatikáni beszélgetés Kocsis Imre biblikus professzorral az irgalmasság misszionáriusairól

Kocsis Imre atya hosszú időn keresztül Vácott szolgált. Lelkipásztori tevékenységet folytatott a váci székesegyházban, e tevékenységéhez természetesen a gyóntatás is hozzátartozott, illetve a penitenciáriusi feladatot is megkapta, amely speciális elkötelezettséget jelent a gyóntatás iránt. Később Budapestre került, de megtartotta a penitenciáriusi címet.

Tavaly novemberben Marton Zsolt váci megyéspüspök adta át a Szentatyától érkezett irgalmasság misszionáriusa kinevezést Kocsis Imre atyának, akinek ekkor már megvolt a speciális gyóntatási feladatköre.

Magyarországon összesen négy személy tölti be ezt a speciális feladatot, Kocsis Imre atya mellett a Szombathelyi Egyházmegyében Brenner József atya, a Kaposvári Egyházmegyében Háda László atya, az Esztergom-Budapesti Főegyházmegyében pedig Gável Henrik atya, aki szintén részt vett az áprilisi vatikáni találkozón.

Világszerte több mint ezren szolgálnak az irgalmasság misszionáriusaként. A Szentszék által szervezett találkozón körülbelül négyszázan voltak jelen. Ukrajnából is érkezett küldöttség, akiket Ferenc pápa különösen is biztosított támogatásáról.

Az irgalmasság misszionáriusa feladatkörében a Szentszéknek fenntartott eseteket, bűnöket oldozhatja fel. Olyan eseteket, amelyek kiközösítéssel járnak, de nem nyilvánosak, nem érintik a bírói fórumot, ahol eljárást kell alkalmazni. Valaki például elkövet egy vétket, amely automatikusan kiközösítést von maga után, de ez nem válik nyilvánossá. A lelkiatyák nem élhetnek ezzel a jogkörrel, nincs közbenjáró lehetőségük, ezért ilyenkor Rómához kell folyamodni. Ezt kívánja egyszerűsíteni a Szentatya azáltal, hogy megbíz papokat, akik az ő nevében, felhatalmazásával feloldozhatják a híveket, amennyiben azok megfelelő magatartást, bűnbánatot tanúsítanak.

Csak a Szentszék által feoldozható bűnök (fenntartott bűnök): az Eucharisztia megszentségtelenítése, amikor valaki tudatosan meggyalázza az Oltáriszentséget; a pap tudatosan, akarattal megsérti a gyónási titkot, nyilvánosságra hozza azt; amikor a pap feloldozza a bűntársát (ha egy pap vétkezik a hatodik parancs ellen, bűntársát nem oldozhatja fel, ha mégis megteszi, önmagától beálló kiközösítést von maga után, és csak a Szentszék oldozhatja fel); ha valaki rögzíti a gyónást, és a hanganyagot nyilvánossá teszi például az interneten.

Az irgalmasság misszionáriusainak nyitottnak és befogadónak kell lenniük. A Római levél 14. fejezetében Szent Pál beszél az erősekről, akik a hit tekintetében stabilabbak, és beszél a gyengébbekről, akiknek lelkiismereti nehézségeik vannak, vagy hitbeli kételyük. Ezért az erősek mindig legyenek nyitottak és segítőkészek.

Nem ítélni hivatottak ők, hanem odafordulni és felajánlani a segítségüket, valamint bátorítani a gyengébbeket, hogy van lehetőség előbbre jutni; jobbá válhatnak, a hitük erősebbé válhat.

Az irgalmasság misszionáriusainak feladata hasonló: odafordulni a gyengébbekhez, azzal a szándékkal, hogy felajánlja a segítségét a hívőknek, hogy ráérezzenek a kegyelem szükségességére és tudatosítsák, hogy mindig van lehetőség előbbre haladni a hitben.

A misszionárius feladata a szent életre törekvés, továbbá, hogy ehhez segítsen másokat. A szentség bibliai értelemben a megigazult állapot, a keresztségben a hit által megigazulttá váltunk, és ez Istenhez köt bennünket. Az irgalmasság misszionáriusainak feladata, hogy ápolják az Istenhez kötöttséget, segítsék a híveket, hogy ez az elkötelezettség nagyobb legyen.

A megigazulás a hitből fakad, de a cselekedetekben kell megnyilvánuljon. Főleg az irgalmasság cselekedeteiben

– hangsúlyozta Kocsis Imre atya.

A beszélgetés ITT hallgatható meg.

Kocsis Imre atyával készült irgalmasságról szóló korábbi interjúnkat ITT olvashatják.

Forrás: Vatikáni Rádió; Váci Egyházmegye

Fotó: Vatican News; Váci Egyházmegye

Magyar Kurír