Zagyva Richárd: A menekültek ellátása akkor sem fejeződik be, ha véget ér a háború

– Mikor kezdték el a munkát, és hol?

– A Katolikus Karitász a háború kitörése után azonnal munkához látott. Először a magyar–ukrán határon volt szükség a segítségre, ebben a nyíregyházi görögkatolikus egyházmegye és a Debrecen-Nyíregyházi Egyházmegye karitásza vett részt. A határon, Záhony, Tiszabecs, Beregsurány községekben fogadták a menekülteket és alakítottak ki szálláshelyeket. A Karitatív Tanács, az Emberi Erőforrások Minisztériuma mellett működő döntéshozó szerv néhány nap múlva megállapodott a segélyszervezetekkel, és felosztotta a feladatokat. Ennek értelmében a Katolikus Karitász február 27-től Barabáson alakított ki segítségpontot, ahol a menekültek fogadásáról, ellátásáról, elszállásolásáról vagy továbbutaztatásáról gondoskodott. Ezzel párhuzamosan a budapesti Keleti pályaudvaron is megkezdte működését a Katolikus Karitász. Március 21-től Budapesten a vonattal érkezőket a BOK Csarnokban látják el, ebben a munkában a Karitász is részt vesz, ellátva a szerda nappali és a csütörtök éjszakai ügyeletet. Emellett az egész ország területén szervezzük a menekültek elszállásolását. Tevékenységünk negyedik területe a határon túlra irányul, az adományok egy részét Ukrajnába, Kárpátaljára juttatjuk el.

– Hány menekült érkezett eddig?

– Az első napokban ezrek lépték át a határt, közülük öt-hat ezer kereste fel a Katolikus Karitász segítségpontját. Március 2-tól állandósult a menekültek száma, naponta átlagban két-háromszáz menekültet fogadunk Barabáson. Néhány nappal ezelőtt száz körülire csökkent az érkezők száma, de 20-án újból emelkedni kezdett. Összesen eddig közel nyolcezer menekült érkezett a barabási segítőpontra.

– Honnan érkeztek a menekültek?

– Először elsősorban Kárpátaljáról jöttek, többnyire magyarok, később azonban már egyre több csak ukránul beszélő érkezett, sokan egészen messziről, az ország keleti részeiből. Sok Ukrajnában dolgozó vagy tanuló külföldi fordult meg Barabáson.

A segítségkérők között kevés a férfi, sok közöttük az idős, általában a hozzánk érkezők kétharmada felnőtt, és egyharmada gyermek.

Példaként március 8-án 114 gyermek és 212 felnőtt kért segítséget, 11-én 71 gyermek és 283 felnőtt érkezett Barabásra.

– Mire van szüksége a menekülteknek, és meddig maradnak?

– Nálunk néhány órát, esetleg egy éjszakát töltenek a menekültek, utána utaznak tovább. Ez egy melegedő, ahol élelemhez, forró teához jutnak, emellett információval is szolgálunk arról, hogy miként tudnak továbbutazni. Egyik legfőbb tevékenységünk annak megszervezése, hogy el tudjanak jutni az úti céljukhoz. Sokan utaznak Budapestre, őket saját szállítókapacitás felhasználásával vagy ellenőrzött szállítókkal – például a Jezsuita Menekültszolgálat segítségével – utaztatjuk. E tevékenységben a Készenléti Rendőrség is segít a buszaival. A külföldi, vagyis nem ukrán állampolgárok sok esetben a követségük révén jutnak el Budapestre.

– Hogyan tudják segíteni azokat, akiknek szállásra van szükségük?

– Van, aki állami szálláshelyen nyer elhelyezést, de sokan közülük a Katolikus Karitász hálózatán belül, vagy a Magyar Katolikus Egyház által biztosított szálláshelyen – lelkigyakorlatos házakban, szociális intézményekben – szállnak meg. Eddig nagyjából ezer embert kellett a Karitász hálózatában elszállásolni, de ennél több menekültnek nyújtott szállást a Magyar Katolikus Egyház a plébániák, az egyházmegyék révén.

– Hány ember, önkéntes segíti a barabási munkát?

– Egy nap a nappali műszak 15, míg az éjszakai műszak 8 főből áll. Egy műszak 12 órás, 8 órától 8 óráig tart. Az itt dolgozók egy része plébániai karitászcsoport tagja, másik részük katolikus önkéntes, de sok olyan munkatársunk is van, aki nem tartozik szorosan a Katolikus Egyházhoz. A segítőpontot minden nap 2-3 ügyeletes vezető irányítja.

– Hány orvos, tolmács dolgozik?

– Tolmácsaink is önkéntesek, sok kárpátaljai kispap segíti a munkát, az ő közreműködésük rendszeres, ők látják el az éjszakai szolgálatot. De vannak a kormányhivatal által küldött tolmácsaink is. Az első napokban önkéntes orvosaink voltak, később a Vöröskereszt adta az orvost, aki a háziorvosi rendelőben látja el a betegeket. A barabási segítőpontot naponta fertőtlenítjük, ha kell, akkor ózongenerátorral, ezzel is meg szeretnénk előzni a megbetegedéseket.

– Milyen adományt kaptak eddig?

– Többségében élelmiszer és tisztálkodószer érkezik. Élelmiszerből kétfélét szoktunk kérni: a tartós élelmiszert – például liszt, cukor, olaj – egyrészt a menekültek étkeztetésére használjuk, másik részét pedig Ukrajnába szállítjuk; a határon, illetve a pályaudvaron pedig szendvicsekkel várjuk a rászorulókat. De matracokat és takarókat is kaptunk bőségesen. Az adományok egy része közvetlenül Barabásra vagy a pályaudvarra érkezik, de az egyházmegyei karitászok által működtetett szálláshelyekre is jut az adományokból. A Magyar Katolikus Püspöki Konferencia tartósélelmiszer-gyűjtést hirdetett, ezeket a plébániákra, karitászcsoportokhoz juttatják el a hívek. De az egyházmegyei karitász és a plébániai karitászcsoportok is folyamatosan gyűjtik az adományokat.

– Hogyan tudják Ukrajnába juttatni az adományokat?

– A Katolikus Karitász a határon át is szállít adományokat, tartós élelmiszert éppúgy, mint úti csomagokhoz vagy az azonnali ellátáshoz szükséges élelmet. Naponta átlagban három tonna adományt juttatunk ki, átlagban két-három szállítmány megy Munkácsra és Beregszászra.

– Kik a határon túli partnereik?

– Elsősorban a Kárpátaljai Szent Márton Karitász és a Szent Panteleimon Karitász Kárpátaljai Görögkatolikus Jótékonysági Szervezet. Jelenleg is dolgozunk azon, hogy – gépjárművek, számítástechnikai eszközök révén – infrastrukturális segítséget is nyújtsunk az ukrajnai partnereinknek.

– Mennyi pénzbeli támogatás érkezett a Katolikus Karitászhoz?

– A 1356-os adományvonalat eddig húszezren hívták, ez tízmillió forint adományt jelent. A Karitász honlapján keresztül is lehet segíteni a szolgálatunkat, de banki átutalással is küldhetnek nekünk adományt. Utóbbi két módon eddig 100 millió forintot kaptunk.

– Mire fordítják a pénzbeli adományokat?

– A határ menti azonnali ellátás mellett sokféle tevékenységre, így például buszok bérlésére, lakhatás szervezésére és biztosítására. A menekültek okmányait hivatalos fordítóirodával kell lefordítattnunk, ezt is ebből finanszírozzuk. Az utazásokat, az iskoláztatást is ebből a forrásból intézzük.

A családok folyamatos ellátására készítettünk egy programot, élelmiszert, utalványokat adunk, de már most látjuk, hogy a pszichoszociális ellátást is meg kell szervezni, mert a családok nagy része komoly traumával érkezik hozzánk.

A legfontosabb ugyanakkor az lesz, hogy megoldjuk az új támogatási programok hosszú távú finanszírozását. A tárgyi adományok most még fedezik a szükségletet, ám később arra számítunk, hogy a menekültek ellátására egyre inkább anyagi forrásokra lesz szükség.

– Milyen állami támogatást kaptak?

– Egyrészt a Hungary Helps programon keresztül kaptunk a határon túli tevékenység ellátására 100 millió forintot, másrészt minden segélyszervezet kapott 500 millió forintot, ami a teljes programra felhasználható.

– Mely karitászcsoportoktól jött adomány?

– Gyakorlatilag az összes egyházmegyéből érkezett segítség. Az egyházmegyei karitászszervezetek koordinálásával a helyi karitászcsoportok gyűjtik az adományokat, majd továbbítják oda, ahol szükség van rá.

– Mire számítanak a jövőben? Felkészültek-e nagyobb számú menekült hosszabb távú ellátására?

– A korábbi tapasztalataink alapján arra számítunk, hogy a menekültek ellátása akkor sem fejeződik be, ha véget ér a háború. Egy ideig még menekültek is érkeznek, majd a már itt tartózkodó rászorulók ellátásáról kell gondoskodni. Erre készülünk, így alakítjuk ki a különféle programjainkat.

– Mire van most leginkább szüksége a Katolikus Karitásznak?

– A jelenlegi feladatok ellátására munkatársakra, önkéntesekre, tárgyi adományokra van szükség.

Fontos, hogy mindez szervezetten történjen, vagyis az, aki önkéntesnek jelentkezne, vagy adományt juttatna el hozzánk, először jelezze felénk a szándékát, mert így sokkal hatékonyabban tud majd segíteni.

Megkönnyíti az ellátást, ha előre tudunk tervezni.

– Hol jelentkezhetnek az önkéntesek?

– Az egyházmegyei karitásznál is lehet jelentkezni, hiszen itt is szükség van a segítségre, de lehet a központ felé is jelezni a Karitász honlapján, a Google-űrlap kitöltésével. Fontos, hogy a hosszú távú segítségnyújtás finanszírozására szükség van a pénzbeli adományokra.

Szerző: Baranyai Béla

Fotó: Lambert Attila, Merényi Zita

Magyar Kurír