Nigériai társaik iránti szolidaritásuk kifejezéseként az Európai Unió püspökei arra kérik az EU-t, annak tagállamait és a nemzetközi közösséget, hogy éljenek diplomáciai, politikai és gazdasági eszközeikkel. Segítsenek a nigériai vezetőknek, hogy véget tudjanak vetni az erőszaknak, igazságszolgáltatás elé állíthassák a bűnösöket, támogathassák az áldozatokat. Nigéria lakosságának 47 százaléka keresztény, őket teljes mértékben és minden szinten be kell vonni az állami struktúrába és a közigazgatásba, beleértve a rendőrséget és a katonaságot is.
Üzenetében Hollerich bíboros emlékeztet, hogy a Nigériai Katolikus Püspöki Konferencia elmarasztalta a szövetségi kormányt, mert az elbukott elsődleges kötelezettségében, miszerint meg kell óvnia az állampolgárok életét, és azt fájlalta, hogy a halál immár a hétköznapok részévé vált. A püspökök a fuláni pásztorok ügyével kapcsolatban többször világosan kijelentették, hogy az erőszakot nem lehet pusztán a pásztorok és a földművelők közti egyszerű konfliktusként értelmezni. (Az elkövetők elsősorban a Boko Haram és a fuláni pásztorok közül kikerült harcosok, akik 2015-től terroristaakciókat hajtanak végre a földműves keresztények ellen.)
Az Európai Parlament idén január 16-i ülésén a nigériai helyzet ügyében elítélte a dzsihadista szervezetek által végrehajtott terrortámadásokat és a fuláni harcosok „földet vagy vért” politikáját, melynek során arra kényszerítik a földműveseket, hogy hagyják el birtokaikat, különben kivégzik őket. Az EP ezenkívül elítélte a keresztényekkel szembeni folyamatos diszkriminációt is Nigéria azon területein, ahol a saría törvényei uralkodnak.
A nigériai helyzetet figyelemmel kíséri az Európai Unió Püspöki Konferenciáinak Bizottsága, amely részt vett a januári parlamenti ülést megelőző nyilvános vitán is.
Fordította: Balláné Sárközi Jáhel
Forrás: Fides hírügynökség
Fotó: Vatican News, NEK
Magyar Kurír
Kapcsolódó fotógaléria