A klubmentalitás akadály – Parolin bíboros a békéről, a remény diplomáciájáról és Európa szerepéről

Mostanság, amikor úgy tűnik, hogy a nemzetközi diplomácia mindenütt elvesztette vonzerejét és hatékonyságát, Pietro Parolin bíboros megismételte, hogy a Szentszék határozottan támogatja a multilateralizmust, hangsúlyozva a befogadó megközelítés jelentőségét a béke megteremtéséhez.

A konfliktusok megoldását soha nem szabad egyoldalúan kikényszeríteni

Mindenki hozzá tud járulni a békéhez, de soha nem szabad olyan egyoldalú kényszerekkel megoldást keresni, amelyek azt kockáztatják, hogy egész népek jogait lábbal tiporják – különben soha nem lesz igazságos és tartós béke”

– figyelmeztetett a vatikáni államtitkár az interjúban. A sok témát érintő beszélgetésben Parolin bíboros számos sürgető geopolitikai kérdéssel foglalkozott, köztük a gázai és ukrajnai háborúval, a közel-keleti helyzet változásával és Európa szerepével korunk geopolitikai kihívásaiban.

Az izraeli–palesztin konfliktussal kapcsolatban óvatos optimizmusát fejezte ki az ideiglenes és bizonytalan fegyverszünetet illetően: „Ez mindenképpen jó hír, mert kezdenek látszódni a gyümölcsei – mint például az izraeli túszok szabadon bocsátása és a humanitárius segélyek mind szélesebb körű beengedése a Gázai övezetbe –, és azért is, mert van remény arra, hogy ez az állandó tűzszünet kezdete, amely véget vet a palesztinok szenvedésének Gáza és Palesztina többi részén.”

A szíriai rezsim közelmúltbeli változása kapcsán Parolin bíboros aggodalmát fejezte ki az új kormányzat stabilitása miatt, és nyomatékosította, hogy nemzetközi támogatásra van szükség ahhoz, hogy az ország megőrizze területi integritását és biztosítsa a sokszínű lakosság harmonikus együttélését.

A kölcsönös bizalmatlanság és félelem akadályozza a párbeszédet

Arra a kérdésre, hogy a nemzetközi diplomácia milyen nehézségekkel néz szembe az olyan összetett helyzetek kezelése során, mint a gázai és az ukrajnai háború, Parolin bíboros megjegyezte, hogy az elsődleges akadály a széles körben elterjedt kölcsönös bizalmatlanság és félelem, amely a polarizációt táplálja és akadályozza a konstruktív párbeszédet. Megerősítette, hogy

a globális politikában egyre inkább elterjedt „klubmentalitás” – amikor a szereplők csak hasonló gondolkodású felekkel lépnek kapcsolatba, miközben kerülik az ellentétes nézőpontokat – tovább súlyosbítja a diplomácia hatástalanságát.

Ez az öntörvényű kirekesztés a sokszínű vitákból korlátozza az értelmes közvetítés és a megoldás lehetőségeit – figyelmeztetett a vatikáni államtitkár.

E kihívások leküzdésére Parolin bíboros egy másik diplomáciai megközelítést javasolt, amely abban gyökerezik, amit Ferenc pápa a „remény diplomáciájának” nevez, és amely a párbeszédre, a türelemre és a bizalomépítésre összpontosít. Egy ilyen megközelítés alternatívát jelentene a konfrontáció és kirekesztés uralkodó dinamikájával szemben, helyette olyan keretet javasol, amely a megértést és a hosszú távú megbékélést helyezi előtérbe, és ezáltal hatékonyabb lehet a béke előmozdításában. Ezért – tette hozzá Parolin bíboros – „elengedhetetlen, hogy higgyünk a multilateralizmusban, és megerősítsük olyan nemzetközi intézmények szerepét, mint az ENSZ, amelyek biztosítják, hogy hatékonyabban és szélesebb képviseleti formában működhessenek”.

A tárgyalás nem gyengeség

Ferenc pápa és Szent II. János Pál pápa szavait idézve Parolin bíboros hangsúlyozta, hogy

a békéhez bátorság, igazságosság és megbocsátás szükséges, három olyan érték, amelyek egyre inkább hiányoznak a modern társadalomból. „Ma a tárgyaláshoz szükséges bátorságot gyakran összetévesztik a gyengeséggel,

miközben a katonai erőt és az erődemonstrációt továbbra is kiváltságos eszközként kezelik a konfliktusmegoldásra” – mutatott rá Parolin bíboros. Másrészt a békét a megbocsátáson alapuló igazságosságra kell építeni, mivel „hiteles béke nem létezhet igazságos rend nélkül”. „Csak amikor a bátorságot, az igazságosságot és a megbocsátást ismét alapvető értékként éljük meg, akkor lehet majd elindulni a béke felé vezető úton” – állapította meg a vatikáni államtitkár.

Európa, találj újra önmagadra!

Áttérve Európa szerepére a globális ügyekben, Parolin bíboros a kontinens jelenlegi kihívásait arra vezette vissza, hogy az nem ismerte el keresztény örökségét az európai alkotmányban. Ennek az elismerésnek a hiánya Parolin bíboros szerint hozzájárult az európai identitás és egység gyengüléséhez. Ahhoz, hogy Európának továbbra is legyen hangja és szerepe a jelenlegi világban, vissza kell térnie azokhoz a történelmi és kulturális gyökerekhez, amelyek egykor erejét és jövőképét adták, és amit II. János Pál pápa és Ferenc pápa is kért – jegyezte meg.

Szent II. János Pál pápa felhívása, amit Ferenc pápa is megismételt, hogy »Európa, találj újra önmagadra, légy önmagad!«, ma is aktuális, és ez a követendő út, ha továbbra is központi szerepet kíván játszani a világ színpadán.”

Forrás: Vatikáni Rádió

Fotó: Vatican Media

Magyar Kurír