A program a zsolozsma napközi imaórájának elmondásával kezdődött. Ezt követően a püspök köszöntötte a jelen lévő paptestvéreket, valamint az előadót.
Előadása elején Orcsik Károly leszögezte: az életben van, hogy különböző veszélyhelyzeteket és bajt tapasztalunk meg, betegséget és szeretteink elvesztését, amikor az ember nagyon könnyen Istenhez tud fordulni. A szórványban élő papok életét sem kímélik az ilyen helyzetek, ezeket fel kell ismerni, és újra és újra Istenre kell hagyatkozni.
Az előadó ezután Jézus a pusztában tapasztalt kísértéseire hivatkozva hangsúlyozta, hogy még a papokat sem kímélik meg a megpróbáltatások és a kísértések. A rendszeres imaélet, elsősorban a szemlélődő személyes ima, szükséges előfeltétele annak, hogy tudjuk, hogyan kezeljük a kísértéseket – mondta.
Mindemellett Orcsik Károly szerint a lelki irodalom és szépirodalom rendszeres olvasása, valamint a papokkal és laikusokkal ápolt őszinte barátság sokat segít abban, hogy megőrizzék az egészséges lelkületet, és teljesíteni tudják az Egyház által rájuk bízott küldetést.
Az előadást tapasztalatcsere követte az imával kapcsolatban, különösen a megpróbáltatások és a gyengeség pillanataiban, valamint az ima, a munka és a kikapcsolódás közötti egyensúly megtalálásának szükségességéről is szó esett.
A rekollekció második részében a papok átmentek a Nepomuki Szent János-székesegyházba, ahol Halmai János káplán kihelyezte az Oltáriszentséget és a paptestvérek együtt maradtak, csendben imádkozni.
A találkozó közös ebéddel zárult.
Szerző: Illés Hajnalka
Forrás és fotó: Nagybecskereki Egyházmegye
Magyar Kurír
Kapcsolódó fotógaléria