Erdő Péter: Egyházjog

Kultúra – 2014. december 27., szombat | 16:08

A Szent István Társulat gondozásában (Szent István kézikönyvek 7.) látott napvilágot Erdő Péter: Egyházjog című könyve, melyről Szuromi Szabolcs Anzelm O.Praem, a Pázmány Péter Katolikus Egyetem (PPKE) rektora írt ismertetőt.


Kilenc év után ismét megjelent Erdő Péter bíboros Egyházjog című kézikönyve, amely a legalapvetőbb kánonjogi munka magyar nyelven 1992 óta. A kötet szerkezetét tekintve mindenben követi a 2003-as harmadik, és a 2005-ös negyedik kiadást, azonban mind a főszöveg, mind a jegyzetapparátus, mind pedig a tematikus bibliográfia jelentős átdolgozást nyert.

A jogtörténeti kutatások számos újdonságot tártak fel a különböző – Corpus iuris canonici előtti – joggyűjtemények keletkezésével és kialakulásával kapcsolatosan, hasonlóan a kánonjogi segédirodalom fejlődéséhez, továbbá új kritikai szövegkiadások megjelenéséhez.

Ezen kutatási eredmények tömör összegzése beillesztésre került a kézikönyv ötödik kiadásának jogtörténeti részébe. Azonban a hatályos katolikus egyházjog is jelentősen változott az eltelt egy évtizedben. XVI. Benedek pápa Omnium in mentem kezdetű motu proprója (2009. X. 26: AAS 102, 2010, 8-10) módosította az Egyházi Törvénykönyvet, pontosítva a szent rend három fokozata közötti különbséget és megszüntetve az Egyházból formális aktussal való távozás lehetőségét.

A legfőbb egyházi hatóság ezen túlmenően fontos újításokat hajtott végre a Pastor Bonus (a Római Kúria működését szabályozó apostoli konstitúció) szövegén is. Ennek következtében egyes kongregációk (a Hittani Kongregáció, Klérus Kongregáció, a Szentségi és Istentiszteleti kongregáció, valamint a Nevelésügyi Kongregáció) működési kompetenciájában átalakítás történt, de ide sorolható a Szentszék vagyonkezelésének az újraszabályozása is. Sőt, maga a pápaválasztást rendező apostoli konstitúció is többször módosításra került.

Számos új instrukció jelent meg a papképzésről, a plébániákon végzett lelkipásztori és oktatási tevékenységről, illetve a liturgikus rendelkezések megtartásáról; de erőteljesen szigorodott a kánoni büntetőjog, továbbá megtörtént az egyházi házassági eljárásjog reformja. Lényeges újdonságot jelentett XVI. Benedek pápa 2007. VII. 7-i Summorum Pontificum kezdetű motu propriója, amely pontosan rögzített körülmények között lehetővé tette a korábbi, Szent XXIII. János pápa által 1962-ben kiadott liturgikus könyvek használatát a szentség és szentelmény kiszolgáltatásban, mint forma extraordinaria (rendkívüli forma).

Mindez a változtatás, és az ahhoz kapcsolódó részleges jog további fejlődése, valamint az ezeket értelmező kézikönyvek, monográfiák és tanulmányok sora, helyet kapott a teljesen megújított Egyházjog című kézikönyvben, amely így 2014 októberéig naprakészen mutatja be a Katolikus Egyház önálló belső jogrendszerét, segítve ezzel a kánonjogi stúdiumokat hallgatókat, az egyházjogászokat, és az egyházi intézményrendszer mindennapi működését Magyarországon és a magyar nyelvű közegben.

Korunkban, amikor a klasszikus kategóriák szétesésének vagyunk tanúi és a jog fogalma is relatívvá válik, különösen is értékes az a kristálytiszta gondolatmenet és fogalmi rendszer, amelyre Erdő Péter – a kánonjog klasszikus művelőinek és a kortárs, legújabb szerzők álláspontjának legszélesebb körű ismeretéről tanúságot téve – mértékadó módon felfűzi az egyház saját jogának részletes kifejtését.

Ezáltal a kötet mindenki számára támpontot jelenthet, aki az egyház stabil tan- és fegyelembeli rendelkezéseinek az alapján, kiegyensúlyozott formában kívánja megismerni a Katolikus Egyház belső jogrendjének szerkezetét és annak összefüggéseit, a jelenlegi társadalmi viszonyok között.

Szent István Társulat, Budapest 2014.5 pp. 894

Fotó: Szitkonyvek.hu

Magyar Kurír