A műveket, amelyek bekeretezve most először kerültek a közönség elé, még maga az alkotó ajándékozta életében a Szombathelyi Egyházmegyének.
A kiállítást a művész ismerője, tisztelője, Prokopp Mária művészettörténész professzor nyitotta meg, elhelyezve a papfestő életművét a hazai egyházművészetben, valamint az egyetemes művészettörténet összefüggésrendszerében. Megemlítette a pálya jeles hazai eseményeit, a sükösdi templom szentélyfreskóit (1950), a mélykúti Szent Erzsébet-templom oltárképeit (1954), a művész 1957 utáni, emigrációban töltött éveinek legjelentősebb római megbízásait.
Prokop Péter pályaképe a római iskolától indul, hiszen 1945-ben Kontuly Béla volt a tanára a Magyar Képzőművészeti Főiskolán. Ugyanitt később Barcsay Jenő, Kmetty János és Domanovszky Endre is tanította, akiktől szemlélete dekoratívabbá és konstruktívabbá vált. Római évei alatt szemlélete még közelebb került a modern művészet törekvéseihez, különösen a II. vatikáni zsinat után harmonikusabban kapcsolódtak a katolikus egyház modernizációs célkitűzéseihez. Prokop Péter festészete a dekoratív vonalra épül, amely markánsan keretbe foglalja látomásait, vízióit, melyek szinte kivétel nélkül bibliai ihletésűek.
Prokopp Mária szerint a kiállítással valódi lelkigyakorlatos helyszínné vált a Martineum Felnőttképző Akadémia.
Prokop Péter pap-festőművész eddig nem látott képeinek kiállítása a Martineum Felnőttképző Akadémián december 20-ig tekinthető meg.
Forrás és fotó: Szombathelyi Egyházmegye
Magyar Kurír
Kapcsolódó fotógaléria