Legeza László: Természettudománnyal Istenhez

Legeza László kiemeli: a Teremtő ránk bízza a világnézeti döntést, amihez rendelkezésünkre bocsátja a megismerés széles skáláját, de fenntart magának néhány titkot, mert a hitbéli döntésünk szabadságát nem akarja elvenni tőlünk, felnőttnek tekint bennünket.

A szerző megállapítja: a természetet alkotó élettelen és élő anyagok, és ezek létét, mozgását meghatározó természeti törvények is Isten alkotásai, tehát mind Isten létének „Napnál világosabb bizonyosságai”. Mégis, a történelem során, de a jelenkorban is egyesek pontosan a természetre hivatkozva próbálták, próbálják bizonygatni, hogy nincs Isten. Olyan ez, „mintha egy díszesen mázolt kerámia edénnyel szeretnék bebizonyítani, hogy nem létezik keramikus, az edény magától, véletlenszerűen jött létre!” Az író tudományos szemszögből vizsgálja az univerzum keletkezését, a tér, idő és anyag fogalmát, az élet létrejöttét, foglalkozik az evolúciós elméletekkel, az intelligens tervezéssel, az ember fejlődéstörténetével, és leszögezi: az élet nem lehet a véletlen műve, ennek több oka van. Az egyik, hogy a valószínűségszámítás szerint egyetlen élő sejt véletlenszerű létrejöttéhez – figyelembe véve az univerzumban fellelhető körülményeket és az ott jelen lévő, élet hordozására alkalmas anyagok mennyiségét – nem elégséges az univerzum kora, a 13,82 milliárd év. A másik ok, hogy az élő szervezet működését meghatározó és szabályozó DNS bizonyítottan úgynevezett intelligens tervezés által keletkezhetett, evolúció nem hozhatta létre. Az evolúció és a környezeti hatások léteznek ugyan, de ezek az élet forrásai nem lehetnek.

A szerző szigorúan megmaradva a természettudományok területén vizsgálja meg, melyek azok a legfontosabb tényezők, melyek tudományosan nem bizonyítottak, így azokat az emberek többsége csak hittel tudja elfogadni. Vajon mekkora hit kell ahhoz, hogy elfogadjuk: az ősrobbanáskor a világmindenség a semmiből keletkezett, vagy ahhoz, hogy a tudományok axiómáit szolgalelkűen elfogadjuk? Vagy annak elfogadásához, hogy a világmindenségnek egyszer vége lesz (hőhalál vagy fagyhalál)? Könnyen beláthatjuk, hogy a hit minden ember életének része. Annak is, aki magát nem tartja istenhívőnek, „aki ateista, materialista, kommunista vagy más istentagadó eszme része”. Ám nemcsak az érthetetlenségek vezetnek Istenhez, hanem az érthetőségek is, az, hogy az univerzum érthető, hogy az emberi elme képes azt értelmesen kutatni, törvényeket találni. Isten nemcsak „hézagpótló”, aki az érthetetlenségek mögött van, „hanem maga az Értelem, akire a megértés, érthetőség is rámutat”.

Legeza László szerint a természettudományok összefoglalt, kellő ismeretének tudatában ki lehet jelenteni: „nagyobb hit kell ahhoz, hogy az univerzum véletlenül, önmagától keletkezett a semmiből, mint a világmindenséget teremtő Isten létének elfogadásához”. Valamennyi tudomány – köztük a természettudományok – tárgyát Isten teremtette, így a tudományok Isten alkotásait ismerik fel, vizsgálják, akkor is, ha a tudósok egy része ezt nem így gondolja. „Az alkotó és alkotása között nem lehet összeegyeztethetetlen dolog.” A szerző kiemeli: a tudomány módszerei alkalmazhatóak a keresztény tanításra, a teológiára, mely maga is tudomány. Minden tudományban előfordulnak megválaszolatlan kérdések. Ezek egy része az elfogadott, tehát tudományos módszerekkel nem bizonyítható axiómák halmaza, melyekre akár egy egész tudomány épül. Másik részük a tudomány művelése során fogalmazódik meg, ezek száma folyamatosan bővül, s bár a világ megismerhető, a megismerés folyamata végtelen. Legeza László állítja: a tudományok művelése nem történhet hit nélkül, az ateista is kénytelen hinni az axiómák igazságtartalmában, vagy elfogadni a tudományosan nem értelmezhető jelenségeket. „Kimondható, hogy az ateizmushoz nagyobb hit kell, mint az istenhithez!”

Összehasonlítva a kereszténységet a többi vallással, a könyv írója megvilágítja: a történeti és egyéb vallásoktól a kereszténység alapvetően abban különbözik, hogy nem az istenkeresés gyümölcse, hanem Isten kezdeményezésére, a kinyilatkoztatások révén jött létre.

Olvashatjuk a könyvben több híres tudós, fizikus álláspontját is. Isaac Newton szerint „A Kozmosz csodálatos elrendezése és harmóniája csak egy mindenható és mindentudó lény tervében születhetett meg. Ez mindörökre a legnagyobb felismerésem.” Albert Einstein pedig így nyilatkozott egyszer: „Azt szeretném tudni, Isten hogyan teremtette ezt a világot. Nem egyik vagy másik jelenség érdekel, ennek vagy annak az elemnek a spektrumában. Az Ő gondolatait szeretném megismerni, a többi részletkérdés…

Minél mélyebben hatol az ember a természet titkaiba, annál nagyobb tiszteletet érez Isten iránt. Minél többet foglalkozom a tudománnyal, annál inkább hiszek Istenben.

Annak ellenére, hogy ilyen harmónia van a Kozmoszban, melyet véges értelmemmel én is fel tudok ismerni, még mindig vannak emberek, akik azt mondják, hogy nincs Isten. Ami viszont igazán dühössé tesz, az az, hogy nézeteik alátámasztására engem idéznek.”

Elemzésében Legeza László azt a kérdést is fölteszi: milyen alapon várható el, hogy bárki megismerje, netán elfogadja a keresztény világnézetet? „A szeretet alapján. Mert tudjuk, hogy Isten szeretetből teremtette az embert, s az emberért az Univerzumot. S tudjuk, hogy az ember egyetlen végső minősítője a szeretet, a szeretet gyakorlása.”

Legeza László: Természettudománnyal Istenhez
Ecclesia Szövetkezet, 2022.

Szerző: Bodnár Dániel

Magyar Kurír