Miért szeretem a Miért szeretem? című műsort? Mert akinek a rádióhallgatás és az olvasás is gyakori és kedves elfoglaltsága, aligha térhet ki a vallomásos ismeretterjesztés e fóruma elől. Olyan virtuális irodalmi szeminárium ez, melyre bárki bármikor beiratkozhat. Az adások időpontja a Magyar Katolikus Rádióban: hétfőtől péntekig 20.04-kor (ismétlés: ugyanezeken a napokon 00.15 órakor.)
Avilai Szent Teréz, Örkény István, Apor Vilmos, Garai Gábor, Pilinszky, Selma Lagerlöf: a közelmúltban például ezek a szerzők követték egymást. Sem történeti, sem esztétikai vonatkozásban nem társai egymásnak. Mégis, a minőség rangja közös halmazba: a szépség végtelenjébe igazgatja őket.
A műsorban nap nap után más szakember vall értően választott olvasmányáról, szerzőjéről. Hogy négy különböző egyéniségről – s más-más nemzedékről – van szó, az ízlésvilág, értékkijelölés és értelmezésmód többirányúságában is érzékelhető. Borsodi Henrietta szívesen és szépen olvas fel bő adagokban a választott műből, miközben összekötő kommentárjai szabatosak, érzékenyek és érdemiek. Fazekas Gyöngyvér külföldi irodalmakra is kitekintő, élőszóbeli esszékkel köti le figyelmünket. Mihályi Anikó elemzései gyakran a szoros olvasat tudományos mintázatát követik, de mindvégig közérthető formában. Szabó András a személyes lelkesültség és a tágas kontextusrajzolás higgadt hitelével győz meg.
A kedves emlékű Miért szép? elemzőkötetek vagy Németh G. Béla Miért nem szeretem? című rádiós sorozata (Gartner Évával) is fölrémlik, évtizedek előttről, amikor e mostani címválasztás és műfaji szándék hatókörében állunk. Mert így van valóban: időről időre szükséges, hogy a betű emberei az olvasókhoz közelebb tessékeljék – ne csak a műveket, de az értve élvező olvasás szellemiségét magát is.
A Magyar Katolikus Rádió irodalmi – és egyéb kulturális – műsorválasztéka igen gazdag. A csatorna nemcsak vallási, hanem műveltségi adóként is betölti hivatását. Ebben a Miért szeretem? című műsornak is komoly szerepe van. Szerencsésnek mondhatom magam: e sorozat az, amit – ismétlőidőben – elalvás előtt utoljára hallok a világból. Ráadásul – e hetekben – csak alig néhány perccel azután, hogy Kékesi Enikő Simone Weil Ami személyes, és ami szent című könyvéből olvas fel a Benső végtelen műsorsávjában…
Fotó: Merényi zita
Magyar Kurír
Az írás nyomtatott változata az Új Ember 2024. május 19-i számában, a Mértékadó kulturális mellékletben jelent meg.
Kapcsolódó fotógaléria