Szent Márton „huszáröltözetben” – Magyar vonatkozású előadást tartottak Tours-ban

Tavaly, a Szent Márton-emlékév során október 12. és 15. között a tours-i François Rabelais Egyetem által szervezett Szent Márton alakja: fellendülés és újjászületés a késő antikvitástól napjainkig című nagyszabású nemzetközi konferencia egyik érdekes hozadéka volt a művészettörténeti felfedezés: a szombathelyi Szent Márton-templomban található 17. századi, a szentet magyaros ruhában ábrázoló festmény párhuzamba állítható egy korabeli francia könyvben megjelent metszettel. Egy 1635-ben Tours-ban megjelent breviáriumban (Breviarium insignis Ecclesiae S. Martini Turonensis ad Romanam Ecclesiam nullo medio pertinentis authoritate Capituli ejusdem Ecclesiae recognitum. Pars aestivalis, Turonis, ex officina Jacques Poinsot et Claude Bricet) – amelynek egy példánya az ottani egyházmegyei levéltár bazilikából származó gyűjteményében található – egy metszet Szent Mártont rendkívül hasonlóan mutatja be, és szintén „huszárként” ábrázolja.

A festmény központi négy figurája – a lovas, a ló, a koldus és a kutya –  megtalálható a metszeten is. A lovas és a koldus tartása, arcvonásai és ruházatuk elemei megegyeznek az ábrázolásokon. Hasonlóan azonos a ló és a kutya kompozícióban betöltött helyzete. A lovas mindkét alkotáson magyaros csizmát, a köpenye alatt magyaros felöltőt (franciául hongroline) és a fején színes tollforgót visel.

Márton magyaros öltözékben való ábrázolása nem egyedi jelenség ebben az időben. Ez részben egy hosszú, török mintás ruha, az „hongroline” korabeli nyugat-európai divatjának köszönhető. Ez a ruhadarab valószínűleg a harmincéves háború során Európán átvonuló magyar és horvát lovascsapatok közvetítésével jutott el Franciaországba, és ezért kapta a magyar eredetre utaló nevet is.

A két kutató az ábrázolások közötti rokonságot bemutatva próbálta meg értelmezni a híres tours-i szent pannóniai származására utaló külsőségek jelentőségét. Az előadás a napokban jelenik meg tanulmány formájában a Magyar Könyvszemle folyóirat legújabb számában. A referátum egyben székfoglaló is volt, mivel a helyi tudós társaság, az Académie de Touraine külső tagjai közé fogadta Tóth Ferencet.

Forrás és fotó: Szombathelyi Egyházmegye

Magyar Kurír