A Budapesten, Pasaréten működő Gondviselés Háza Gondozási Központ olyan közösséget nyújt az idősek számára, amelynek alapja az, hogy senkit nem hagynak magára. A nappali ellátáson túl az Idősek Klubja programlehetőségeket is kínál a résztvevőknek, erősítve: tartoznak valahova, és van kihez fordulniuk. Pont ezt a gondolatot adta át Formanek Tamás szociális referens is, amikor megnyitotta az aznapi rendhagyó imaórát, és arra biztatott a Naphimnusz és az egyik dal kapcsán: örüljünk, hogy Isten minden teremtményéről gondoskodik. Az ég madarairól, a rét virágairól – és rólam is.
A magány nem méltó
A Gondviselés Háza Gondozási Központ 1995-ben nyitotta meg kapuit. Az intézmény célja kezdettől fogva az volt, hogy az idősek és a rászorulók számára megfelelő ellátást és közösségi támogatást biztosítson. Az intézmény három ellátási területen működik – részben a II. kerületi önkormányzattal együttműködve: étkeztetés, házi segítségnyújtás és nappali ellátás.
A nappali ellátás nyugodt, kellemes környezetben változatos programokat kínál a szabadidő tartalmas eltöltésére, beleértve az imaórákat, filmvetítéseket, tornát, előadásokat, múzeumlátogatásokat és kirándulásokat is. „Az Idősek Klubjához a kerületben élő idősek csatlakozhatnak, akik társaságra és hasznos időtöltésre vágynak. A lényeg, hogy az ellátottak szeretetteljes, békés közösségre találjanak – mondta el Sándor Viktória, aki a klub életét vezeti. – Nagyon sokan magányosak, és ez az érzés nem méltó, senki nem érdemli meg, hogy egyedül maradjon; és nem is kell. Társas lények vagyunk, és sok idős ember életkora ellenére is igen aktív, de ez az állapot, ha nincs célja az egyénnek, egyre romlik, amit pedig meg lehetne előzni. Minden programot úgy igyekszünk kitalálni, hogy többen részt tudjanak venni rajta: múzeum, kirándulás, színház – vagy az intézményen belül a közös imák és a torna is ezért működik.”
Mészáros Ágnes, az intézmény vezetője hozzátette: „Az idősek számára a Gondviselés Háza nem csupán egy gondozási központ, hanem egy támogató közösség is, ahol társakra találhatnak. A kis létszámú klubprogramok lehetőséget teremtenek arra, hogy a tagok megismerkedjenek egymással, közös hobbiknak hódoljanak, és akár barátságok is szövődjenek közöttük. Sokan eleinte bátortalanok, de idővel megnyílnak, és a klubon kívül is tartják a kapcsolatot egymással. A közösség tagjai odafigyelnek a mentálisan vagy fizikailag gyengébbekre is, ami mindkét fél számára megerősítő élmény. Az aktívabbak is megtapasztalják, hogy a közösség megtartó erejű, és senki sincs egyedül, és bízhatnak benne, hogy őket is felkarolják, ha arra kerülne sor.”
(...) Az intézmény napi egyszeri meleg ételt biztosít azok számára, akik életkoruk, egészségi állapotuk vagy szociális helyzetük miatt erre rászorulnak. Az étkezés helyben fogyasztással, elvitellel vagy házhoz szállítással is igénybe vehető. Egyes programokra, vagy más, akár személyes teendőik elvégzése érdekében a mozgásukban korlátozott időseket gondozói kísérettel, vagy autóval szállítják a helyszínekre.
„Az önálló életvitel támogatása magában foglalja a személyes higiéné fenntartását, alapápolást, bevásárlást, ügyintézést, valamint a háziorvossal és gyógyszertárral való kapcsolattartást is. Kórházi ápolás esetén is segítünk és lelki támogatást is biztosítunk a ferences szerzetesek közreműködésével: Lengyel Donát atya rendszeresen tart imaórákat az intézményben, Angyal Jeremiás testvér pedig gondozói munkát végez. A tagok nagyon különböző élethelyzetből érkeznek: van, aki egyedül él, anyagi nehézségekkel küzd, míg másokat a család is támogat. Gyakran egy egyszerű ebédigénylés révén ismerkednek meg az intézménnyel, majd fokozatosan bekapcsolódnak a programokba, barátokat szereznek, és egyre aktívabbá válnak. Ha állapotuk romlik, az intézmény segít nekik – akár azzal, hogy bejuttatják a programokra, akár házi segítségnyújtás formájában. Így a támogatás és a gondoskodás folyamatosan igazodik az idősek változó igényeihez” – ismertette az intézményvezető.
A Magyarok Nagyasszonya Ferences Rendtartomány nemcsak fenntartója az intézményeknek – a testvérek személyesen jelen vannak, sőt dolgoznak is a ferences fenntartású szociális intézményekben. Ez a jelenlét, amely a 800 éves regulában mint a rászorulókkal való közösségvállalás jelenik meg, alapvetően fontos volt Szent Ferenc számára, és máig meghatározza a ferences szociális intézmények működési módját.
Az idei év kiemelt témája a Naphimnusz, melynek szellemiségében a további programokat is szervezik. Február végén farsangi mulatságot is tartottak, amit minden évben a Testvérkék Óvodával együtt rendeznek meg – ilyenkor a legidősebbek a legkisebbekkel együtt énekelnek és táncolnak.
A személyes hangvételű írás teljes terjedelmében ITT olvasható.
Forrás: Ferences Média
Fotó: Andrei Ivanov
Magyar Kurír
Kapcsolódó fotógaléria