Bemutatjuk az egyház húsz új bíborosát

Ricardo Blázquez Pérez (72), Spanyolország, Valladolid érseke

Valladolid érseke 2014 márciusa óta a spanyol püspöki konferencia elnöke. Blazquez 1942-ben született az Avila tartománybeli Villanueva de Campillo településen. A papi szemináriumba lépését követően Avilában, Rómában és Németországban tanult teológiát. 1967-ben szentelték pappá. Ezt követően egyetemen kezdett tanítani, először a Salamanca Pápai Egyetem dékánja, majd rektorhelyettese lett. 1987-ben szentelték fel segédpüspökké Santiago de Compostelában, 1991-ben Palencia, 1995-ben Bilbao püspökének nevezték ki. 2001-ben XVI. Benedek pápától Valladolid érseki címét kapta. 2005 és 2008 között a spanyol püspöki konferencia elnöki feladatait látta el. Bíborosi kinevezése nem volt szükségszerű, de nem is okozott nagy  meglepetést, tekintve hazája katolikus beágyazottságát. Hagyományosan Toledo érseke – aki Spanyolország prímása – számíthat leginkább a bíborosi címre. Várható volt, hogy Madrid új érseke nem kap bíborosi kinevezést, hiszen elődje még nincs nyolcvanéves, és egyazon püspöki székhelyről nem kerülhet ugyanabba a konklávéba két pápaválasztó bíboros.

Ricardo Blázquez Pérez az egyike volt azon püspököknek, akiket a Krisztus Légiója Kongregáció ellenőrzésével bízott meg XVI. Benedek pápa. Ricardo Blázquez Pérez Olaszország kivételével az európai közösségekben folytatott vizsgálatot.

Charles Maung Bo (64), SDB (szalézi), Mianmar (Burma), Yangon érseke

Bo személyében Mianmar első ízben kap bíborost. Kinevezése tekinthető Ferenc pápa szolidaritása, együttérzése jelének, mellyel a szenvedésektől megviselt burmai katolikusok felé fordul. Az ország lakosságának több mint nyolcvan százaléka buddhista. Bár a katolikus egyház évszázadok óta jelen van az ázsiai országban, az 51 milliós lakosságból mindössze 800 ezer a római katolikus.

A különböző etnikumokhoz tartozó katolikus kisebbség teljes kiszolgáltatottságban élt Mianmarban a katonai diktatúra több mint negyven éve alatt. A junta 1973-ban polgári kormánnyá alakult át, ez azonban a rendszer jellegén nem változtatott. A 2011. november 7-én tartott választások után új polgári vezetés jött létre, de demokratikus reformtörekvései ellenére az ország emberi jogi gyakorlatában továbbra is tapasztalható az önkény. A vallásszabadság továbbra sem garantált. A buddhista többség szélsőséges irányzata az iszlamizálódástól való félelmében nem riad vissza az erőszakos fellépéstől.

Bo szalézi szerzetes, hosszú idő óta a hátrányos helyzetben élő keresztények és kisebbségek elkötelezett szószólója. Megélve országában a vallási konfliktusokat – ebben mind a muszlim, mind a keresztény kisebbség érintett – fő feladatának a vallási tolerancia képviseletét tekinti. Bíborosi kinevezésétől remélhető, hogy szavai nagyobb súlyt kapnak mind az emberek, mind a hatalom képviselői felé. Bo 2003 óta vezeti a főváros érsekségét.

Manuel José Macario do Nascimento Clemente (66), Portugália, lisszaboni pátriáka

Mint Lisszabon 2013 májusában kinevezett pátriárkája és a portugál püspöki konferencia elnöke, Manuel Clemente a bíborosi cím várományosai közé tartozott. Lisszabon Velence mellett az egyedüli katolikus egyházi székhely Európában, melynek püspöke tiszteletbeli pátriárkai címmel rendelkezik.

Az 1948-ben Torres Vedrasban született Manuel Clemente 1999-ben kapta meg lisszaboni segédpüspöki kinevezését, majd 2007-ben Porto püspöke lett. Főpapi tevékenysége előtt a portugál katolikus egyetemen és Olivais papi szemináriumában tanított egyháztörténelmet. 1980–1999 között a szeminárium vezetői feladatait is ellátta.

John Atcherley Dew (66), Új-Zéland, Wellington érseke

John Atcherley Dew kinevezése meglepetést okozott. Személyében Wellington negyedik érseke lesz bíboros. Dew és  hazája bevándorlással erősödő katolikus egyháza eddig nem került a világegyház figyelmének előterébe.

Új-Zéland mindig is a bevándorlók, menekültek célpontja volt: nagy számban érkeztek ide európai zsidók, a ’30-as években német menekültek, később a holokauszt túlélői. De a Közel-Keletről is jöttek menekültek: libanoniak, palesztinok, egyiptomiak, irakiak, ma pedig kurd, iráni és török bevándorlókat fogadnak.

Új-Zéland lakosságának 13%-a katolikus, ugyancsak 13%-a anglikán, és 10%-a metodista. A 2006-os felmérés során a lakosság 30%-a vallotta, hogy semmilyen valláshoz sem tartozik. A maori őslakosok többsége ma keresztény.

Dew egy fiatal egyház számára fontos témákat hoz be a Vatikánba, hiszen országában az egyház mindössze 165 éve van jelen. Kiemelt kérdésként kezelik a menekültek helyzetét, az emberkereskedelmet. A társadalom erősen multikulturális, ez tükröződik vissza az egyházban is, melynek éltető erejét leginkább éppen a menekültek adják.

Dew Waipawában született 1948-ban. A főváros segédpüspökévé II. János Pál nevezte ki 1995-ben. 2004-ben koadjuktor érsek lett, majd 2005 májusától, már XVI. Benedek pápasága alatt érsekké nevezték ki. 2005 áprilisában egyik utolsó hivatali intézkedésével még II. János Pál pápa nevezte ki Új-Zéland tábori püspökévé.

2014-ben Dew tiltakozással fordult az országgyűléshez az épületek földrengésbiztonságát szabályozó törvénytervezet miatt. Ez a tervezet azt írta elő ingatlantulajdonosoknak, hogy húsz éven belül tegyék földrengésbiztossá épületeiket, ellenkező esetben le kell bontani azokat. Dew azt hangsúlyozta, ez a rendelkezés teljesíthetetlen terheket ró azokra, akik a legkevesebbet engedhetik meg maguknak. Az egyházközségek is ebbe a csoportba tartoznak, míg az üzleti célokra használt belvárosi ingatlanok tulajdonosai számára nem jelent problémát a rendelkezés. A törvénytervezet kidolgozásának szükségességét a 2010-ben bekövetkezett, Christchurch városa körüli régiót teljesen romba döntő földrengés indokolta.

Júlio Duarte Langa (87), Mozambik, Xai-Xai nyugalmazott érseke,
nem választó bíboros

Ferenc pápa 2015-re tervezett afrikai utazásának céljai még nem ismeretesek. Xai-Xai korábbi érsekének bíborosi kinevezése indokot adhat Mozambik meglátogatására.

Duarte hivatali idejére – 1976–2004 – estek a véres polgárháború (1977 –1992) évei, melyben több százezer ember veszítette életét, s ugyancsak érseksége alatt kezdődött meg az ország sok nehézséggel járó újjáépítése. Ferenc pápa 2014 decemberében fogadta Armando Emilio Guebuza államelnököt, aki a béketárgyalások során a Frelimo mozambiki szocialista felszabadítási frontot vezette. A felek méltatták a korábbi háborús felek között létrejött békét, és elismeréssel szóltak a katolikus egyház hozzájárulásáról az egészség- és oktatásügy újjászervezéséhez.

Az UNICEF adatai szerint Mozambikban 1,5 millióra tehető az árva gyerekek száma. Az öt év alattiak mindössze 6%-a rendelkezik születési anyakönyvvel. Az okmányok nélküli gyerekek ki vannak szolgáltatva a bántalmazásnak, a gyerekmunkának és a kényszerházasításnak.

Az országban a felnőtt lakosság 50%-a analfabéta. Mind a kormány, mind az egyház kiemelt figyelmet fordít az alapfokú oktatás megteremtésére. A Vatikán adatai szerint a 25 milliós lakosságból 6 millió a katolikusok száma.

Arlindo Gomes Furtado (65), Zöld-foki-szigetek, Santiago püspöke

A nyugat-afrikai szigetállam lakosainak száma 520 ezer, portugál gyarmatosítók és egykori afrikai rabszolgák leszármazottai. Becslések szerint mintegy 700 ezer zöld-foki-szigeteki állampolgár él külföldön. Vatikáni adatok szerint az egykori portugál gyarmat 94%-a katolikus. A Szentszék és a Zöld-foki-szigetek 2013-ban írt alá államszerződést az egyházi jogi helyzetéről.

Gomes püspök 1949-ben született Santa Catarinában. 2004-ben először Mindelo, majd 2009-ben Santiago püspökévé nevezték ki.

Francis Xavier Kriengsak Kovitvanij (65), Thaiföld, Bangkok érseke

2009 óta tölti be Kovitvanij a bangkoki érseki hivatalt. Elődje, Michael Michai Kitbunchu első thaiföldiként kapott bíborosi méltóságot. Kitbunchu szentelte az 1949-es születésű Kovitvanijt 1976-ban pappá. Kovitvanij a nyolcvanas években iskolaigazgatóként dolgozott, 1989-től a püspöki konferencia titkárhelyettese volt, később a Sampranban működő papi szeminárium rektora lett. 2003 óta a thai főváros székesegyházának plébániáját vezette. Kovitvanij dolgozott a Tömegtájékoztatás Pápai Tanácsában.

Az új bíboros számarányában kicsi egyházat képvisel. Thaiföldön mindössze 360 ezer katolikus él. Kovitvanij fontos szerepet töltött be, amikor a 2010-ben kitört zavargások idején közvetített a kormány és az ellenzék között.

José Luis Lacunza Maestrojuan (70), OAR (augusztiniánus), Panama, David püspöke

Lacunza személyében újabb szerzetes kerül a bíborosi kollégiumba. Lacunza 1969-ben ünnepelte pappá szentelését. II. János Pál pápa 1985-ben nevezte ki panamai segédpüspökké. 1994-ben került a chitre-i egyházmegye élére, 1999 óta pedig a mindössze 350 ezer lakosú kis egyházmegye, David főpásztora.

Alberto Suàrez Inda (75), Mexikó, Morelia érseke

Inda szintén meglepetés. ötszáz éves történelme során még soha nem volt bíborosa a mexikói püspökségnek. Inda tizenkilenc éve Morelia érseke. A város Mexikó egyik legfontosabb látványossága, óvárosa az UNESCO-világörökség része. Brazília után Mexikóban él a legtöbb katolikus.

Luis Héctor Villalba (80), Argentína, Tucumán nyugalmazott érseke, nem választó bíboros

Tucumán nyugalmazott érseke mindössze két évvel idősebb Ferenc pápánál, feltehetően jól ismerik egymást. A 2011-ben nyugalomba vonult Villalba már betöltötte nyolcvanadik életévét, így nem lehet konklávé tagja.

Villalba pappá szentelését 1960-ban ünnepelte Buenos Airesben. A katonai diktatúrát követően lett a fővárosban segédpüspök, utódja Jorge Mario Bergoglio (a mai pápa) volt. Villalba 1999-ig vezette a San Martin-i egyházmegyét, ekkor nevezte ki II. János Pál pápa az ország észak-nyugati részén található sűrűn lakott Tucumán érsekévé.

Daniel Fernando Sturla Berhouet (55), SDB (szalézi), Uruguay, Montevideo érseke

Sturla 1959 júliusában született Uruguay fővárosában, Montevideóban. Egy éve vezeti szülővárosa egyházmegyéjét. 1980-ban, húszévesen lépett be a szalézi rendbe. 2011-ben nevezte ki XVI. Benedek Montevideo segédpüspökévé, 2014 februárjában Ferenc pápától kapta meg Uruguay legmagasabb egyházi méltóságát.

Uruguay azon országok egyike, amelyik ritkán kerül be a nemzetközi híradásokba. A két óriás – Brazília és Argentína – szomszédságában fekvő ország jelentős ásványkincsekkel nem rendelekzik, mégis stabil és gazdag. Latin-Amerika egyetlen országában sem olyan előrehaladott a szekularizáció, mint Uruguayban. A katolikus egyháznak csekély hatása van az ország politikai életére. A 3,5 milliós lakosság 42%-a vallja katolikusnak magát, de a vallásukat gyakorlók számaránya alig éri el a 3%-ot. Bár az egyháznak sem politikai súlya, sem jelentős társadalmi szerepvállalása nincs, tekintélye mégis meghatározó.

Soane Patita Paini Mafi (53), Tonga-szigetek, Tonga püspöke

A polinéz királyság püspökének bíborosi kinevezése a Ferenc pápa által képviselt „peremvidékek felé fordulás” igényét mutatja. Tonga mint szigetország – James Cook „Barátságos-szigeteknek” nevezte – a klímaváltozás következtében egyre gyakoribbá váló természeti katasztrófák, viharok, földrengések fenyegetettségében él. Így a polinéz püspök számára központi téma a globális felmelegedés. A Csendes-óceán déli részén fekvő szigetcsoport 176 szigetéből 36 lakott.

A 100 ezer lakosú állam legelterjedtebb vallása a metodista, a lakosság több mint 40%-a tagja valamely metodista szabadegyháznak. A katolikusok aránya 16%.

Ahogy bíboros társa, az új-zélandi Dew, úgy Mafi is a pasztoráció tapasztalatát tartja elsődlegesnek. Egyházmegyéiben ismeri a helyiek élethelyzetét, problémáit.

Soane Patita Paini Mafi a csendes-óceáni országok püspöki konferenciájának elnöke. 53 évesen ő lesz a legfiatalabb bíboros. 1961. december 19-én született a szigetország fővárosában, Nuku’alofban. 1991-ben szentelték pappá. 45 évesen, 2007-ben rendelték koadjuktorként elődje mellé, majd fél évvel később püspöki kinevezést kapott.

Luigi de Magistris (88), Olaszország, Nova címzetes érseke, nyugalmazott főpenitenciárius, nem választó bíboros

De Magistris 1979 óta tevékenykedik az Apostoli Penitenciária kötelékében. 2001 és 2003 között, II. János Pál pápasága idején főpenitenciáriusként szolgált, így a bíborosi cím várományosa volt. Az Apostoli Penitenciária  feladata a belső fórum ügyeire, a búcsúkra (kivéve a dogmatikus kérdéseket) vonatkozik.

Dominique Mamberti (62), Franciaország, Sagona címzetes érseke, az Apostoli Szignatúra Legfelsőbb Bíróságának prefektusa

Mamberti érsek a pápa után a legfelső bíró a katolikus egyházban. A francia érsek 2014 novembere óta az Apostoli Szignatúra Legfelsőbb Bíróságának prefektusa, s mint ilyen, hagyományosan a bíborosi cím várományosa. 2006-tól a Vatikán külügyeivel megbízott államtitkár volt.

A Marrakeschben született Mamberti vatikáni pályafutását diplomáciai szolgálattal kezdte már 1986-ban. Képviselte a Szentszéket New Yorkban, Libanonban és Szudánban.

Mamberti az egyetlen az új bíborosok közül, aki a Római Kúriából jön. Bíborosi kinevezésekor azt nyilatkozta, számára a cím kifejezi Ferenc pápa köszönetét sokéves szolgálataiért. A tény, hogy szinte minden új bíboros más-más országot képvisel, az egyház egyetemes küldetésének hangsúlyozását jelenti. Ferenc pápa olyan bíborosi kollégiumot akar, mely reprezentálja a világegyház sokszínűségét – mondta a Vatikáni Rádiónak Mamberti.

Edoardo Menichelli (75), Olaszország, Ancona-Osimo érseke

Menichelli kinevezése a bíborosi kollégiumba meglepetésnek számít. Az anconai érsek hagyományosan nem számít a bíborosi cím várományosának, az olasz püspöki konferenciában is a „csendesebb hangok” közé tartozik.

Menichelli a családért felelős bizottságot vezeti. Ferenc pápa októberben személyesen meghívta a családdal foglalkozó szinódusra.

Papsága első éveit hittanárként töltötte, majd az Apostoli Szignatúra munkatársa lett. 1992–1994 között a Keleti Egyházak Kongregációjában dolgozott. 1994-ben II. János Pál nevezte ki Chieti-Vasto érsékévé. 2004 óta vezeti a közép-itáliai érsekséget, Anconát.

Kinevezésekor a Vatikáni Rádiónak ezt nyilatkozta: „Folyamatosan tanuljuk Ferenc pápától, mit jelent a peremvidékekre menni és szeretni is ezt. A pápa azt szeretné, ha az egyház e törekvésének kiemelt figyelmet szentelne, s támogatja azokat, akik a szegénység ellen küzdenek. Meggyőződésem, hogy az egyháznak ezen a téren még többet kell tennie. Senki nem érezheti úgy, hogy az egyház kirekeszti, magára hagyja. Továbbá az egyháznak törődnie kell a családdal, új szövetséget kell kötnie a családokkal. A jövő egyházának tartóoszlopait a családok támogatása és a szegénység leküzdése jelentik.

Francesco Montenegro (68), Olaszország, Agrigento érseke

A hagyományt tekintve Montenegro bíborosi kinevezése szintén meglepetés. A szicíliai Agrigento érseke nem várományosa a bíborosi címnek. Montenegro Olaszországban a menekültek leginkább elkötelezett szószólója. Ő a migránsokat képviselő katolikus szervezet elnöke.

Egyházmegyéjéhez tartozik Lampedusa. Montenegro elkísérte 2013 júliusában Ferenc pápát a földközi-tengeri szigetre. A püspöki konferencia bizottságai körül Montenegro a migrációs bizottságot vezeti. 2003–2008 között az olasz Caritas élén állt. 2000-től volt a szicíliai messina-lipari-Santa Lucia del Mela-i egyházmegye segédpüspöke, 2008-ban nevezték ki Agrigento érsekévé.

Pierre Nguyên Văn Nhon (76) Vietnam, Hanoi érseke

Pierre Nguyên Văn Nhon személyében Vietnamból hatodízben kerül bíboros a kollégiumba. Pierre Nguyên Văn Nhon 1938-ban született, 1991-ben került szülővárosa egyházmegyéjének élére, először koadjuktorként, majd 1994-től megyéspüspökként. XVI. Benedek 2010-ben nevezte ki Hanoi érsekévé. Közel tíz éven át – 2013 végéig – volt az ország püspöki konferenciájának elnöke.

Vietnam 90 millió lakosából 6 millió keresztény. A vietnami katolikusok folyamatos üldöztetést szenvednek el az állam részéről. Az állam és egyház viszonya most, negyven évvel a háború befejezése után is feszült. 1975-ben a szocialista kormány egyoldalúan megszakította a kapcsolatot az egyházzal. Az egyház a 2000-es évek eleje óta harcol államosított ingatlanjai visszaszerzéséért. A Vatikán részéről Roger Etchegaray bíboros kezdte meg a párbeszédet Vietnammal 1989-ben, s a Vatikán azóta is küzd az egyház helyzetének javításáért. Különösen nehéz a megüresedő egyházmegyék élére történő kinevezések ügye, sokszor éveken át üresen maradnak a püspöki székek. A Szentszék 2011-ben tudta megújítani diplomáciai kapcsolatait az országgal. Ekkor látogatott oda Leopoldo Girelli érsek. A Vatikán 2014 októberében a kapcsolatok javulásáról számolt be.

Vietnamban a lakosság kevesebb mint 10%-a vallja magát katolikusnak, de a hivatások száma kimagasló. A szemináriumba jelentkezőket várólistára jegyzik fel, nem tudják azonnal megkezdeni tanulmányaikat. Sokszor éveken át nem engedélyeznek papszentelést, vannak egyházmegyék, ahol tíz éve nem volt szentelés. Hasonlóan magas a szerzetesi hivatások száma, a katekéták a maguk  50 ezer fős létszámával szinte hadsereget alkotnak. Bár az állam fenyegetésként éli meg a hivatások nagy számát, bizonyos területeken számít képzettségük miatt a szerzetesek jelenlétére. A lakosság nagyra értékeli a szerzetesek elköteleződését, munkáját.

 José de Jesús Pimiento Rodriguez (95) Kolumbia, Manizales nyugalmazott érseke, nem választó bíboros

José de Jesús Pimiento Rodriguez nehéz időszakban – 1975 és 1996 között – vezette Manizales egyházmegyét. 1983-tól évtizedeken át tombolt a polgárháború az országban. „Piszkos háborúként” elhíresült drogháború bontakozott ki, és paramilitáris csoportok jöttek létre az ellenzék felszámolására.

Pimiento 1919. február 18-án született Zapatocában. 36 évesen lett segédpüspök, 1960-ban került Monteria főpásztori székébe, 1964-től Garzon-Neiva főpásztora. 1975-ben nevezte ki VI. Pál Manizales érsekévé.

Karl-Josef Rauber (80), Németország, Giubalziana címzetes érseke, nem választó bíboros

Karl-Josef Rauber számos országban képviselte apostoli nunciusként a Szentszéket. Nyugalomba vonulása óta a Schönstatt mozgalom egyik házában él Ergenzingenben.

Rauber 1934. április 11-én született Nürnbergben. 1959-ben Mainzban szentelték pappá. 1962 és 1966 között egyházjogot tanult Rómában, és tanulmányokat folytatott a Pápai Diplomata Akadémián. 1983-ban szentelték Rómában püspökké.

Diplomáciai pályafutását 1966-ban kezdte. Első állomáshelye 1982 és 1990 között Kampala (Uganda) volt. II. János Pál pápa bízta meg 1990-ben a Pápai Diplomata Akadémia elnöki feladataival, majd három évvel később Svájc és Lichtenstein apostoli nunciusává nevezte ki, berni székhellyel. 1997 és 2003 között Magyarország és Moldávia apostoli nunciusa volt. Ezt belgiumi és luxemburgi szolgálata követte 2003 és 2009 között.

 

Berhaneyesus Demerew Souraphiel (66) CM (Congregatio Missionis – lazarista) Etiópia, Addisz-Abeba érseke

Etiópia a világ legszegényebb országai közé tartozik. Európai politikusok jól ismerik Addisz-Abeda érsekét. 2005-ben egy egyházi delegáció tagjaként tárgyalt az Európai Unió kormányfőivel, hogy engedjék el a fejlődő országok adósságállományát.

Az 1948-ban született Souraphiel 1999 óta vezeti szülővárosa egyházmegyéjét. Tagja a Keleti Egyházak Kongregációjának. Souraphiel a Nyugat szemére veti, hogy tétlenül szemléli országa helyzetét. Etiópiában fél évente több gyerek hal meg maláriában, mint a legutóbbi szökőár következtében Dél-Ázsiában. A húsz éve tömegesen halnak meg gyerekek kezelhető betegségekben Etiópiában.

Forrás: Vatikáni Rádió német nyelvű szerkesztősége

Trauttwein Éva/Magyar Kurír