Federico Lombardi kiemelte, hogy a bíborosok – a Római Kúria reformjával foglalkozó úgynevezett „C9” testület (a bíborosi tanács) felvetése nyomán – megvitatták többek között két új kongregáció felállításának lehetőségét, amely a „Világiak, a Család és az Élet Kongregációja”, valamint a „Karitász, az Igazságosság és a Béke Kongregációja” lenne. A kúria reformjának nincs még közelebbi időponthoz kötött határideje, jóllehet Ferenc pápa rögtön megválasztása után bejelentette megújításra vonatkozó szándékát.
A szóvivő elmondta, hogy lassan teljessé válik a konzisztóriumra érkezett bíborosok száma. Mint ismeretes, nemcsak a választó bíborosok, hanem az összes bíboros meghívást kapott a konzisztóriumra, akik közül csütörtökön már 165-en részt vettek a tanácskozásokon. Huszonöt kardinális idős kora és betegsége miatt jelezte távolmaradását.
Ferenc pápa nyitóbeszédében hangsúlyozta, hogy nagyobb harmónia és hatékonyabb együttműködés szükséges az egyes dikasztériumok és hivatalok között. Ehhez társul annak az igénye, hogy a kúria átláthatóan működjék, valamint valódi szinodalitás és kollegialitás jöjjön létre. A kúria reformjai nem öncélúak, hanem a kitűzött célok elérésének eszközei. Korántsem könnyű vállalkozásról van szó, melynek megvalósítása hosszabb időt igényel.
A C9-ek vezetője, Maradiaga hondurasi bíboros beszámolt a kúria reformja mellett érintett egyéb témákról is, mint a szinódus szabályozása, a családszinódus előkészületei, a kiskorúak védelme, a vatikáni pénzintézetek gazdasági kérdései és végül a vatikáni médiumokat, így a Vatikáni Rádió tevékenységét is vizsgáló bizottság jelentései. Ebből világosan lehet látni – hangsúlyozta Lombardi – hogy a C9 testület nem kizárólag a kúria reformjával foglalkozik. A bíborosi tanács egyébként eddig mintegy száz hozzászólást és javaslatot kapott a kúria reformjához.
Marcello Semeraro szinódusi püspök-titkár felszólalásában a kúria reformjának teológiai-egyházi szempontjait fejtette ki, valamint bejelentett konkrét reformelképzeléseket is. Ezek ugyanis nemcsak szervezeti és hatékonysági szempontból fontosak, hanem az egyház lényegi küldetését érintik. Ebben az összefüggésben említette a Római Kúria és a püspöki konferenciák kapcsolatát. Utalt a kúria intézményrendszerének egyszerűsítésére és racionalizálására. Ezen feladatok között említette meg a pápai tanácsok kongregációvá tömörítését, illetve kibővítését. Ha a jelenkor egyik legnagyobb kérdése a család, akkor ez jelenjen meg intézményi szinten is, hasonlóképpen a püspökök és papok ügyeit intéző kongregációkhoz, legyen nekik is, a világiaknak, a családnak és az élet védelmének állandó fóruma. Így körvonalazódik két új kongregáció felállításának lehetősége. Az egyik a „Világiak, a Család és az Élet Kongregációja”, mely a Család Pápai Tanácsából, a világiak egyházi szerepével foglalkozó új intézményből születik meg, és ehhez társul még az Életvédő Pápai Akadémia. Ezek együttese immár kongregáció szintjén válaszol a három egymással összefüggő terület problémáira. Nyitott marad a tervezett új kongregáció vezetésének kérdése. Federico Lombardi – kérdésre válaszolva – kevésbé tartotta valószínűnek, hogy ezen új kongregáció vezetését egy laikusra bíznák.
A másik új kongregáció az Igazságosság és Béke, az Egészségügy, valamint a Migránsok Pápai Tanácsainak, továbbá a Karitász világa összevonásából születik meg a terv szerint, „Karitász, az Igazságosság és a Béke Kongregációja” néven. Így a szegények gondozása a gyakorlati, szolgáló szeretet síkján, illetve az igazságosság kérdése mellett, egymást erősítve jelentkezne, ugyancsak egy új kongregáció formájában. Semeraro püspök itt említette meg a teremtett világ védelmének fontos és sürgető témakörét ebben az összefüggésben.
A kúria sokrétű munkálatainak koordinálása egyfajta moderátorszerepet jelentene, ami azonban nem lenne valóságos új hivatal. Sokkal inkább az államtitkárságnak kellene azt a funkciót magára vállalnia. Marcello Semeraro szinódusi püspök-titkár végül a Római Kúria konstitúciójának reformja kapcsán megállapította, hogy egy kánonjogászokból és teológusokból álló bizottság dolgozik az új konstitúció megalkotásán, melynek javaslatait eljuttatják az egyes püspöki konferenciákhoz, a római dikasztériumokhoz és minden bíboroshoz. A visszajelzések, javaslatok kiértékelése és feldolgozása után az újabb tervezetet már a bíborosi bizottság elé terjesztik, a végső megfogalmazás megszerkesztésének szándékával.
Forrás: Vatikáni Rádió
Fotó: AP, Zenit
Magyar Kurír
Kapcsolódó fotógaléria