Új élet, amely az Úr ajándéka – Az európai keleti katolikus püspökök találkozójának zárónyilatkozata

2021. szeptember 4–8. között Budapesten tartották – az 52. Nemzetközi Eucharisztikus Kongresszussal párhuzamosan és ahhoz kapcsolódva – az európai keleti katolikus püspökök éves találkozóját, amelyre az Európai Püspöki Konferenciák Tanácsa (CCEE) szervezésében a Covid-19-járvány okozta kényszerű halasztás után került sor. A tanácskozás témája – Szinodalitás és közösség – meghatározta az előadásokat és a jelen lévő keleti püspökök közötti beszélgetéseket. A találkozóra keleti katolikus egyházak képviselői érkeztek Ukrajnából, Lengyelországból, Csehországból, Szlovákiából, Belaruszból, Bulgáriából, Horvátországból, Görögországból, Dél-Itáliából, Romániából és Örményországból, de Youssef Absi [I. József – a szerk.] melkita pátriárka vezetésével jelen voltak az antiochiai melkita egyház képviselői, valamint a szír katolikusok európai szórványközösségeinek küldöttei is.

A különböző helyekről és sokszor nagyon eltérő élethelyzetekből érkező püspököknek a tanácskozások, a kötetlen eszmecserék és a különböző találkozások során lehetőségük nyílt arra, hogy megosszák problémáikat és reménységeiket, a nehézségeket, és az olykor [előforduló] ellentmondásokat is, melyekkel szolgálati helyükön napról napra megküzdenek egyházuk pásztoraként a hit megélésének és az evangélium hirdetésének mindennapi feladataiban.

A találkozó hivatalos témája (Szinodalitás és közösség) meghatározta a tanácskozáson elhangzott előadásokat, emellett azonban egy másik kérdéskör is erőteljesen jelentkezett több megnyilatkozásban, illetve a kötetlenebb és közvetlenebb eszmecserék során, mégpedig a járványhelyzet okozta múltbeli és sajnos sokszor mindmáig megélt nehézségek, illetve ezek konkrét lelkipásztori következményei az egyes részegyházak életében.

A tanácskozás megnyitója szeptember 5-én, vasárnap zajlott, melynek során a részvevőket köszöntötte a házigazda, Kocsis Fülöp görögkatolikus metropolita, Michael August Blume magyarországi apostoli nuncius, illetve Erdő Péter bíboros, prímás, esztergom-budapesti érsek. A nyitó előadást Angelo Bagnasco bíboros, nyugalmazott genovai érsek, a CCEE elnöke tartotta Eucharisztia és közösség címmel. Bagnasco bíboros a témát hat szempont alapján fejtette ki, bemutatva az Eucharisztia és a közösség közötti szoros kapcsolat biblikus, teológiai és egyháztani gyökereit. Az előadó rámutatott a bibliai szövegekben és napjaink valóságában egyaránt tetten érhető ellentétre, amely a megosztó bűn és az egyesítő szeretet között feszül. Kiemelte továbbá Krisztus személyének központi szerepét, aki egyetlen és alapvető köteléke a keresztények és az emberek közötti közösségnek: Krisztus szemével tekinteni a világra.

Roberto Repole atya tudományos jellegű előadásokat tartott az alábbi témában: Eucharisztikus összejövetel és szinodális közösség: a Szentlélek közös cselekvése. Az előadó két kiindulópontot jelölt meg: Eucharisztia mint lex orandi, illetve az Egyház mint otthon, mint épület, de mindenekelőtt mint Krisztus teste. Kiemelte továbbá a liturgikus közösség szerepét, szentségi jelentőségét. Eucharisztikus egyháztan, mely a Szentlélek ajándékból születik.

Ezt követte Stefano Parenti professzor előadása: Közösség a Lélekben Szent Bazil és Aranyszájú Szent János anaforáiban – szövegek, teológia és gyakorlat. A professzor különösen az anaforák epiklézisimáiban mutatott rá a Szentlélek szerepének jelentőségére, melyet a hívek és a felajánlott adományok megszentelésében játszik. Ezt követően egy teljes délelőtt állt rendelkezésre, hogy a különböző sajátjogú egyházak bemutatkozhassanak és mindenekelőtt megoszthassák, hogy ki hogyan, milyen nehézségekkel küzdve élte és éli meg a járvány jelentette válságot, a lezárások eredményezte lelkipásztori problémákat, melyek a keleti katolikus egyházak minden közösségét érintették és érintik.

A tanácskozás során a záróelőadást Sviatoslav Schevchuk, az Ukrán Görögkatolikus Egyház nagyérseke tartotta A szinodalitás gyakorlati szempontjai címmel. Hozzászólásában az ukrán görögkatolikusok atyja és vezetője a szinodalitás működésének néhány gyakorlati elemét mutatta be, ahogyan az a szerte a világon szétszóródott ukrán egyház életében megnyilvánul. A lex orandi korábban megmutatott törvénye után ebben a lex agendi valósága tárult fel, a szinodalitás konkrét és gyakorlati megnyilvánulási formájaként.

A fenti események mellett a találkozó napjait – különösképpen délutánonként – különböző további látogatások, vallási és kulturális eseményeken való részvételi lehetőségek színesítették a Budapesten párhuzamosan zajló Nemzetközi Eucharisztikus Kongresszus programjaihoz kapcsolódva. Egy szép kiállítás [a Vigadóban] a Magyar Görögkatolikus Egyházról, amely ikonokon, megszentelt tárgyakon keresztül mutatott fel művészeti, ikonográfiai és teológiai gazdagságot a 16–21. század közötti időszakból. Emellett figyelemre méltó minőségben és kivitelezéssel valósult meg a Szent Efrém Kórus koncertje, melynek során több mint tizenöt nyelven énekelve mutatták be különböző liturgikus hagyományok dallamkincseit. Ezt követően a résztvevőket köszöntötte Áder János köztársasági elnök és Orbán Viktor miniszterelnök, akik szintén jelen voltak a koncerten.

A Istenszülő születésének ünneplése, mely a találkozó zárására esett, a gödöllői görögkatolikus templomban végzett vecsernyével vette kezdetét szeptember 7-én este, a közös imádság a Rózsák terei templomban másnap reggel utrenyével folytatódott, hogy aztán a Szent István-bazilikában Youssef Absi pátriárka vezetésével bemutatott Szent Liturgiával érjen véget.

Az európai keleti püspökök találkozója ebben a zűrzavaros 2021-es esztendőben egyfelől világossá tette a nehézségeket, a szenvedést és a problémákat, melyeket a Covid-19-járvány okozott, másfelől viszont egyértelművé vált a remény, a vágy, az akarat, hogy új élet kezdődjön az európai keleti katolikus egyházakban: új élet, amely az Úr ajándéka lesz, illetve már az. Az Úré, aki szereti és védelmezi Egyházát, az Övé, Aki lelkünk és testünk orvosa, ahogy a Szent Liturgiában imádkozzuk.

A találkozón döntés született a következő összejövetellel kapcsolatosan, amely a tervek szerint 2022 őszén Örményországban lesz, egy később pontosítandó szeptemberi időpontban. Témalehetőségként a család aktuális helyzetének megvitatása merült fel.

A Szent Liturgia epiklézisében megszólított Szentlélek jelenléte a Nemzetközi Eucharisztikus Kongresszus kontextusában ezekben a napokban az Úrral és a keleti katolikus egyházak püspökeivel megélt közösség forrásának bizonyult, hogy számunkra, egyházaink püspökei és atyjai számára, a közösség és az evangélium hirdetésének forrása is lehessen.

Forrás: Hajdúdorogi Főegyházmegye

Fotó: Hajdúdorogi Főegyházmegye; Merényi Zita

Magyar Kurír