75 éve szolgálja a rászorulókat a Pápai Misszió a Közel-Keleten

A Katolikus Közel-keleti Népjóléti Egyesületet (Catholic Near East Welfare Association, CNEWA) 1924-ben alapította Richard Barry-Doyle és Paul Wattson az Egyesült Államokban. Isten szolgája Paul Wattson episzkopális lelkészből lett katolikus pap, ő kezdeményezte a keresztények egységéért való imát: először 1908-ban valósult meg az imanyolcad az egységért, ennek folytatása az ökumenikus imahét, amelynek kezdete idén január 19-re esik.

Richard Barry-Doyle ír pap káplánként szolgált az I. világháború alatt, majd Paul Wattson hívására érkezett New Yorkba, aki jótékonysági gyűjtésekbe akarta bevonni az agilis ír papot; elsőként Georgiosz Kalavaszisz görögkatolikus püspök, konstantinápolyi apostoli exarcha humanitárius törekvéseit kívánták támogatni.

Az I. világháború után XV. Benedek és XI. Piusz pápa fontos küldetésnek tartotta a háború sújtotta népek támogatását, ebben hathatós támogatókra leltek elsősorban az amerikai katolikus hívek között. Ők küldtek segélyeket például 1921–23 között a Szentszék felhívásaira, hogy segíteni tudjanak az éhínség sújtotta oroszországi lakosságnak. E kezdeményezések mentén jött létre több jótékonysági szervezet az Egyesült Államokban, melyeket végül 1926-ban XI. Piusz pápa egyesített a Catholic Near East Welfare Association szervezetben, és a mindenkori New York-i érsek közvetlen irányítása alá helyezte.

A Palesztinai Pápai Missziót 1949-ben alapította XII. Piusz pápa, annak a több százezer palesztinnak a támogatására, akiknek el kellett hagyniuk szülőföldjüket az 1948-as arab–izraeli háború miatt. A Pápai Misszió irányítását az egyházfő a Catholic Near East Welfare Associationre bízta; azóta a szervezet tevékenységi köre kibővült, mára az egész Közel-Keletre kiterjed.

Libanonban például a kezdetektől, az 1950-es évek elejétől fogva támogatják a Bejrúttól 12 kilométerre található dbayehi palesztin menekülttábort. A CNEWA kiadványa, a ONE a 75 éves jubileum alkalmából készített interjút Magdalena Smet PSN nővérrel, aki 1987 óta él és szolgálja a menekülteket a dbayehi táborban.

A beszélgetésből kiderül, hogy Jézus Kis Nővérei 1970-ben érkeztek Libanonba. Eleinte a Bourj Hammoud nevű népszerű negyedben laktak, Magda nővér akkoriban egy gyárban dolgozott. Ott ismerte meg a palesztin közösséget. Maga a gyár nagyon közel volt egy palesztin táborhoz. Magda nővér nem tudott arabul, de a gyárban vele dolgozó palesztin asszonyok kedvesek voltak, meghívták vendégségbe a menekülttáborba, közös nyelv nélkül is barátságok születtek. Egy évvel később kezdett el arabul tanulni.

Ez volt az a pont, amikor a kisnővérek azt mondták maguknak: ha valóban Charles de Foucauld lelkiségében akarunk élni, akkor ezekhez az emberekhez kell odafordulnunk, akiktől évek óta megtagadják a jogaikat. Ekkor kértek engedélyt, hogy a táborban élhessenek – folytatja történetüket a ONE magazin. – Ez azonban akadályokba ütközött, de végül a libanoni püspök segítségével kaptak engedélyt ahhoz, hogy egy kisebb palesztin táborba költözzenek be, ahol palesztinai keresztények és muszlimok is éltek.

Az interjú egészében angol nyelven ITT olvasható.

Forrás: Vatican News

Fotó: Vatican Media/CNEW

Magyar Kurír
(vn)