Kelet-Timor katolikus hívei régóta várják Ferenc pápa látogatását. Öröm járja át ennek a kis országnak az utcáit, amely 1975-ig portugál gyarmat volt, majd 1999-ig az indonéz hadsereg által megszállt terület. 2002-ben végre szuverén országgá vált, ahol a lakosság többsége katolikus.
Amikor április 12-én bejelentették a pápa látogatását, az egész lakosság lelkesedéssel, örömmel fogadta a hírt, vágyott rá, hogy fogadja a Szentatyát. Ferenc pápa a második egyházfő, aki ellátogat az országba II. János Pál után, ő 1989. október 12-én járt Kelet-Timorban, amikor az ország még Indonézia tartománya volt. Ferenc pápa tehát az első katolikus egyházfő, aki Kelet-Timorba mint új szuverén államba látogat, amely 2002. május 20-án állította vissza függetlenségét. A látogatás az ázsiai és csendes-óceáni pápai utazás része.
A látogatás jobb megszervezése érdekében a timori állam és a helyi egyház közös szervezőcsapatot hozott létre. A két intézmény kezdetektől fogva jó együttműködést alakított ki. Az infrastruktúra tekintetében semmit sem bíztak a véletlenre. A szeptember 10-re tervezett eucharisztikus ünnepre stratégiai fontosságú helyszínen, a dili Taci Tolu sétányon kerül sor, ahol timori hívek, valamint Indonéziából és Ausztráliából érkező zarándokok is jelen lesznek. Körülbelül 700 ezer ember részvételére számítanak.
Diliben való tartózkodása során a pápa a Kongresszusi Központban fiatalokkal is találkozik; valószínűleg több mint négyezren lesznek jelen. Ezenkívül a pápa a város Szeplőtelen Fogantatás székesegyházában találkozik papokkal, szerzetesekkel, szeminaristákkal és katekétákkal, majd fogyatékkal élő gyermekeket látogat meg az Irmãs Alma iskolában.
A pápa látogatása fontos esemény a hit építése és a timori nép kulturális, vallási identitásának megerősítése szempontjából.
A látogatás központi témája: „A hitetek legyen a kultúrátok.” A hit ugyanis a felszabadulásért folytatott küzdelmük egyik fontos pillére volt, amely lehetővé tette számukra, hogy a szenvedés hosszú időszaka alatt se veszítsék el a reményt. A liturgikus bizottság egy rövid imát tett közzé, amelyet a napi és vasárnapi szentmisék után mondanak el a plébániákon, a szerzetesközösségekben és a vallási oktatási intézményekben. Ennek az imának a szándékai Ferenc pápa útjáért és egészségéért szólnak.
Ami a látogatás témájának kiválasztását illeti, a timori püspöki konferencia célja, hogy a keresztény hit még lelkesebben éljen és növekedjen a timori nép szívében. A püspökök számos programot dolgoztak ki, hogy tájékoztassák és képezzék a híveket Kelet-Timor három egyházmegyéjében: a dili, baucaui és malianai egyházmegyében. A képzés és a katekézis témája a pápa primátusához és Ferenc pápa személyéhez kapcsolódik. A cél az, hogy elmélyítsék a hívek ismereteit a pápa primátusáról és Ferenc pápa Tanítóhivataláról, de egyben arra is ösztönzik őket, hogy összhangban éljék meg hitüket és a helyi kultúrát.
Az egyes egyházmegyékben zajló képzési tevékenységeken kívül a püspöki bizottság két tudományos szemináriumot és egy országos lelkigyakorlatot is szervezett a pápalátogatás témájának további elmélyítése céljából. Nemzetközi előadók vettek részt Indonéziából és a Fülöp-szigetekről, valamint timori előadók is megosztották gondolataikat. Az első tudományos szeminárium témája az ázsiai kultúra és a keresztény hit volt. Három előadó beszélt: a verbita Leo Kleden atya Indonéziából; Domingos Maia, a Kelet-timori Katolikus Egyetem oktatója; Isidorus Yoseph Djawa testvér, a Dili városában működő Dom Jaime Garcia Goulart Filozófiai és Teológiai Intézet oktatója, ferences misszionárius Kelet-Timorban. A második tudományos szeminárium címe Keresztény hit a multikulturális környezetben volt. Az előadók a következők voltak: Indonéziából Frans Magnis-Suseno jezsuita szerzetes; a Fülöp-szigetekről Estella Padilla; Benjamin Cortereal, a Kelet-timori Nemzeti Egyetem oktatója. Végül augusztus 31-én országos lelkigyakorlatot tartottak, amelyen Antonius Eddy Kristiyanto ferences szerzetes szónokolt.
A kelet-timori egyház azt várja ettől a látogatástól, hogy Ferenc pápa jelenléte békét és reményt hoz a keresztény hívek számára, és belsőleg átalakítja őket.
A helyi egyház azt is reméli, hogy a pápa jelenlétével a katolikus hívek megértik, ünneplik hitüket és tanúságot tesznek róla mindennapi életükben. A keresztény hitnek egyszerűen kultúrává kell válnia az ország katolikus keresztényeinek szívében, ahogyan Ferenc pápa mondta a timori püspökökhöz intézett beszédében 2014. március 17-i vatikáni ad limina látogatásuk alkalmával. Ebből az alkalomból a pápa azért is imádkozott, hogy az egyház Kelet-Timorban evangelizálja a kultúrát és inkulturálja az evangéliumot a helyi környezetben, hogy a hit mindennapi életté váljon a timori katolikusok számára.
Kelet-Timor, hivatalosan Kelet-timori Demokratikus Köztársaság, a tengeri Délkelet-Ázsia egyik országa a Kis-Szunda-szigetcsoportban. Területe nagyjából Borsod-Abaúj-Zemplén vármegye kétszerese (14 874 km²). Lakosainak száma 1 212 107 fő, 50 százalékuk városokban él. A lakosság 90 százaléka római katolikus vallású, 4 százaléka muszlim, 3 százaléka protestáns, 3 százaléka pedig buddhista és törzsi vallású.
A 2002-ben önálló országgá váló Kelet-Timor államfője a Nobel-békedíjas Jose Ramos-Horta, az ország Indonéziától való függetlenségéért küzdő mozgalom egykori vezéralakja. A szegény országok sorában lévő 1,3 milliós Kelet-Timort a régió egyik legdemokratikusabb államának tartják. Az Ázsia legfiatalabb országának számító Kelet-Timorban lényegében eddig több békés hatalomátadás történt, mint a legtöbb térségbeli országban egész történelmük során.
Forrás: Wikipédia
Forrás: L’Osservatore Romano
Fotó: Vatican News
Thullner Zsuzsanna/Magyar Kurír
Kapcsolódó fotógaléria