A szakrális művészet felragyogtatja az isteni valóságot – Elkezdődött az Ars Sacra Fesztivál

Köszöntőt mondott Herczegh Anita, Áder János köztársasági elnök felesége, az Ars Sacra Fesztivál világi fővédnöke és L. Simon László, a Nemzeti Múzeum főigazgatója. A rendezvényt megnyitotta Erdő Péter bíboros, prímás, a Fesztivál egyházi fővédnöke.

Köszöntőjében L. Simon László örömét fejezte ki, hogy főigazgatóként az első nyilvános megszólalása ezen a nagyszerű fesztiválon történik, amint fogalmazott, ez jel és üzenet is. Egyúttal közölte: amíg ő lesz a Magyar Nemzeti Múzeum főigazgatója, örömmel ad helyet a szakrális művészeti eseményeknek.

Jelenleg két olyan fontos kiállításuk is látható, amely a Nemzetközi Eucharisztikus Kongresszushoz is illeszkedik, és a keresztény kultúrkör, azon belül is a magyarság értékeivel foglalkozik. Az egyik az egyetlen magyar alapítású férfi szerzetesrend, a pálosok kiállítása, emlékezve alapítójuk, Boldog Özséb halálának 750. évfordulójára. A másik pedig a 900 éves premontrei rend történetét bemutató kamarakiállítás. A pálosokról szóló kiállítást kifejezetten az eucharisztikus kongresszus miatt hosszabbították meg. A főigazgató felidézte, hogy néhány évvel ezelőtt a felségével részt vettek egy częstochowai zarándoklaton, amely felemelő élmény volt mindkettőjük számára. A két kiállításhoz kapcsolódóan olyan kerekasztal-beszélgetések, kiállítások lesznek, amelyekkel szeretnének hozzájárulni az Ars Sacra Fesztiválhoz.

A főigazgató bízik benne, hogy a következő években is hasonló tartalmú, a keresztény kultúrát feltáró mély és izgalmas kiállítások lesznek a Magyar Nemzeti Múzeumban, és nemcsak ebben az épületben, hanem máshol is, hiszen számos olyan kiállítása van a nemzeti múzeumnak vidéken is, amely szorosan kötődik a magyar kereszténységhez.

L. Simon László kitért rá: „Szomszédok bíboros úrékkal” Esztergomban, és éppen azt tervezik, hogyan valósíthatják meg a jövőben azokat a terveket, amelyek az ottani vármúzeum fejlesztéséhez kapcsolódnak. A Várkertbazárban pedig jövő tavasszal olyan kiállításokat szerveznek, amelyek a magyar történelem izgalmas, vitatott korszakaival foglalkoznak. Nagy tervük, hogy ugyancsak tavasszal utaztatni fogják a pálos kiállítást, amely Székelyföld két városában, Marosvásárhelyen és Székelyudvarhelyen biztosan látható lesz.

A Magyar Nemzeti Múzeum főigazgatója megköszönte Erdő Péter bíborosnak, hogy a magyar állam legrégebbi közgyűjteménye és a Katolikus Egyház között ilyen szoros a kapcsolat.

Herczegh Anita, az Ars Sacra Fesztivál világi fővédnöke köszöntő beszédében idézte a száz éve született Pilinszky Jánost: „A mélyben mindig is tudta az emberiség, hogy tér és idő mechanikus határait képes elmosni a minőség, a jóság, a szépség és igazság ereje.” Hozzátette: Pilinszky jól ismerte a titkot, ami az Ars Sacra Fesztivált is élteti, a szakrális művészet titokzatos erejét, amely átlépve a tér és az idő korlátait az ég felé, az Isten elé emel.

A szív a földről áthelyezi szállását az imádság magaslatára, a földön hagyva megoldhatatlan problémáit, hogy egyedül a magaslat csendjére hallgasson”

– írta ugyancsak Pilinszky.

A köztársasági elnök felesége hozzátette: az Ars Sacra rendezvényei immár tizenötödik esztendeje erre nyújtanak lehetőséget. Kulturális élmények sokaságát kínálják templomok falain belül és kívül. Múzeumokban, galériákban és közösségi házakban, határon innen és túl. A jóság, a szépség és az igazság Istentől eredő értékeit tárják a látogatók elé a zene, az irodalom, a képzőművészet változatos kifejező eszközeivel. Kulturális missziót végeznek és ennél sokkal többre is vállalkoztak. Közönségüket isten- és emberszeretetre, a teremtett világ tiszteletére indítják. Arra, hogy ki-ki keresse, és minél inkább ismerje fel környezetében Isten arcvonásait.

Herczegh Anita kiemelte, hogy a Fesztivál egyedülálló, ünnepi körülmények között, a Nemzetközi Eucharisztikus Kongresszussal egy időben hív és vár minden érdeklődőt, aki a szív töltekezésére, a lélek kisimulására vágyik. Anita asszony Böjte Csaba ferences testvér szavaival – „Aki megtalálja a tiszta forrást, nem fog pocsolyából inni” – mondott köszönetet a szervezőknek, a fellépő művészeknek, képzőművészeknek, mindenkinek, aki munkájával hozzájárult, hogy „mi, hívő keresztények, de a nem hívő érdeklődő emberek is különleges lelki, szellemi utazáson vehetünk részt az Ars Sacra rendezvényein”.

Az Ars Sacra Fesztivált Erdő Péter bíboros, prímás nyitotta meg. Beszédét teljes terjedelmében közöljük:

Igen tisztelt Anita Asszony, Főigazgató Úr, Hölgyeim és Uraim!

Örömmel nyitom meg a szakrális művészetek rendezvénysorozatát, az eucharisztikus kongresszus évében. Különös esztendő az idei. Egyrészt azért, mert alkalmunk van eszmélődni a művészetek és az Eucharisztia kapcsolatáról, ahogyan ezt már számos kiállítás kapcsán megtehettük. Másrészt azért, mert

az igazán nemes művészet szavakkal vagy szavak nélkül, tanítja, építi az embert.

Képes arra, hogy akár fogalmi meghatározások nélkül is, erősítsen, és vigasztaljon. A nemes művészet, a szakrális művészet felragyogtatja a látható világban és a látható világ felett jelen lévő isteni valóságot, amely értelmet, célt, értéket ad az életünknek. Annak felfedezése pedig, hogy hol a helyünk a világmindenségben, a legjobb tanács, a legjobb eligazítás mindannyiunk számára,

de az isteni valóság nemcsak ragyogó és hatalmas, hanem emberarcú és jóságos is. Szeretet sugárzik belőle. Ez pedig a legnagyobb vigasztalás.

Az újkor a szépművészetek területét úgy határozta meg, és úgy különböztette meg a mesterségektől, hogy azt hangsúlyozta: ez utóbbiak csupán a hasznosság követelményeinek felelnek meg, az előbbiek viszont, a zene, a költészet, a festészet, a szobrászat és a tánc összességében utánzás gyümölcsei, de képesek az emberben gyönyörűséget kelteni. Napjainkban mindezzel mintha nem elégednénk meg, hanem újult erővel keressük a műalkotás jelentőségét, a technikai megismételhetőség korában.

A mai esztétikai irányzatok jó része egyetért abban, hogy a művészet olyan emberi tevékenység, amely szimbólumokat alkot. A művész pedig, élve szabadságával, kreatív és interpretáló módon variálja a szimbólumok közötti kapcsolatokat. Igen. Ebben az interpretáló, azaz értelmező tevékenységben van a mai művészet fogalmának a kapcsolata a szent valósággal. Hiszen az ember és a világ létének, nagy tényeinek az értelmezése abban áll, hogy feltárjuk a közöttük lévő viszonyokat. Az értelmesség ugyanis reláció. De életünk belső valóságai csak akkor találják meg a helyüket, ha az egész világmindenségnek az alkotóhoz fűződő kapcsolata is valamiképpen megjelenik bennük. A harmóniának, ezeknek az alapvető összefüggéseknek, az értelmességnek a keresése ösztönzi tehát az igazi művészetet, innen a művész nyugtalansága, hiszen ahogyan Szent Ágoston Istenhez fordulva mondja: „Nyugtalan a mi szívünk, amíg Benned meg nem nyugszik!”

Isten a szakrális művészetek hetében az idén is adjon új lendületet kereső lelkünknek, és vezessen közelebb ahhoz a harmóniához, amely a boldogságot jelenti!

Köszönöm szépen a figyelmüket!

*

A megnyitó ünnepségen közreműködött a Szent Efrém Férfikar. Előadták többek között Kodály Zoltánnak 1938-ban, a budapesti eucharisztikus világkongresszus előtt egy hónappal komponált, Semmit ne bánkódjál, Krisztus szent serege című művét. Oberfrank Pál Jászai Mari-díjas színész, a Veszprémi Színház igazgatója Sík Sándor, József Attila és Pilinszky János verseit szavalta.

Az Ars Sacra Fesztivál idén több mint négyszáz programmal várja a nézőket, látogatókat. A rendezvényekről a műsorfüzeteken kívül eligazítást ad az ars-sacra.hu honlap.

Szerző: Bodnár Dániel

Fotó: Ambrus Marcsi

Magyar Kurír