Az Eucharisztia ünneplése 86.

A Te Deum laudamus dallamának ismerjük az úgynevezett monasztikus változatát is, amelyet az Antiphonale Monasticum III (2007) tartalmaz. Emellett ismert még egy monasztikus jellegű simplex dallam is, amelyet a Nocturnale Romanum közöl (2002).

A himnusz liturgikus alkalmazásának első tanúi Arles-i Cæsarius (470–543), Szent Benedek (480–547) és Touloni Ciprián (476–549). A leginkább ismert közlés Szent Benedektől származik, aki így ír a Regulájában: „A negyedik responzórium után pedig kezdje el az apát a Téged, Isten, dicsérünk kezdetű himnuszt.” (Reg. 11.8)

A szöveg és a dallam első tanúja a IX. századi Musica et scholica enchiriadis (880 körül), amely tartalmazza az első verset és a tizenötödiket, mégpedig ez utóbbit dasia jelekkel. Ennek a zenei részletnek a sajátossága, hogy az úgynevezett ambrozián dallamváltozatot közli. A számunkra elsőként ismert teljes szöveg- és dallamkapcsolattal ellátott tanú a XII. századi ciszterci antiphonale (BnF Latin 8882, 143r–144r), amely egyébként Aquinói Szent Tamás úrnapi officiumát is tartalmazza. Ez a dallam néhány hang kivételével a monasztikusnak nevezett változat tanúja.

A himnusz műzenei feldolgozásai közül Giovanni Francesco Anerio művétől kezdve a leginkább ismertek Marc-Antoine Charpentier, Joseph Haydn, Antonín Reicha, Wolfgang Amadeus Mozart, Joseph Bengraf, Hector Berlioz, Antonín Dvořák, Giuseppe Verdi, Kodály Zoltán, Werner Alajos művei. De nem mehetünk el szótlanul Georg Friedrich Händel Dettingeni és Utrechti Te Deum-kompozíciói mellett sem.

Mielőtt áttérünk az egyes szakaszokhoz fűzött elmélkedésekre, megemlítjük, hogy a Te Deum szövege sok helyütt a zsoltárok, a próféták és az Újszövetség könyveinek részleteit idézi, valamint kapcsolatban áll a zsoltárkönyörgésekkel is. Ennek tanúja a Psalterium gallicanum (795–800; BnF Latin 13159, 155v-r). A próféták közül Izajást idézi, a Zsoltárok könyvéből a 24., 28., 31., 67., 71., 123., 144. zsoltár szakaszait, az Újszövetségből Márk evangéliumának egy részletét, illetve további részleteket Szent Pálnak a rómaiakhoz, az efezusiakhoz és a kolosszeiekhez írt leveleiből, valamint a Zsidóknak írt levélből. Végül Péter apostol 1. levelének és a Jelenések könyvének szövegeire történő utalást is beleszőtt a himnusz szerkesztője.

Fotó: catholicexchange.com

Magyar Kurír