Az elmúlt években a Mária Rádió beszélgetéssorozatot indított Erdő Péter bíboros, prímással, hogy bemutassa hitünk alapigazságait a 21. század emberének, köztük azoknak a fiataloknak, akiket napjainkban keresőknek nevezünk. A sorozat második fele most könyvben is megjelent, Beszélgetések az imádságról és a szentségekről címmel, a Szent István Társulat gondozásában.
A megjelenteket Kindelmann Győző, a Szent István Társulat főszerkesztője köszöntötte. Emlékeztetett rá: Erdő Péter írói munkásságát a korábbi évtizedekben a tudományos könyvek és tanulmányok jellemezték, de aztán a Szent István-bazilikában tartott előadásainak nyomtatott formában való megjelenésével a katekézis műfaja is megjelent műveinek sorában. Ezek közé sorolhatjuk a most megjelent kötetet is.
A püspökök által tartott katekézis egészen ősi múltra tekint vissza az Egyházban, felidézhetjük Jeruzsálemi Szent Kürilloszt, a Kr. u. 4. században élt egyházatyát, akinek főpapi tevékenysége mellett a Szent Sír-bazilikában tartott katekézisei tették halhatatlanná az életművét. Ahogyan Erdő Péter katekézisei is eredetileg szóban hangzottak el a Mária Rádióban, úgy Kürillosznál is a szóbeli tanítás jelentette a hit átadásának a formáját, és csakúgy mint ő, a bíboros is először a hitvallás és a szentségek kifejtését tartotta fontosnak a keresztény hitbe való bevezetésben – mondta a társulat főszerkesztője.
Lukovits Milán ferences szerzetes, a Mária Rádió műsorigazgatója felidézte: a katekézisek egy részét ő vette fel a főpásztorral, aki mindig nagyon készséges volt. A műsorigazgatót mélyen megérintette, hogy Erdő Péter nem nagy elméleteket mondott, hanem az Egyháznak a kétezer éves tanítását, bőségesen idézve az egyházatyáktól, roppant felkészülten. Érezni lehetett, hogy mennyire fontos mindez a számára. Mind a tanítás, mind pedig maga a téma; úgy beszélt az imádságról és a szentségekről, mint aki a témától „tüzet fogott”. Milán atyát meglepte az elmondott szöveg minősége, az, hogy azonnal ki lehetett volna nyomtatni, és az időtartam is megfelelő volt. Mélységeiben itatta át a bíboros gondolatait az, amiről beszélt, és olyan felkészülten, fegyelmezett összeszedettséggel, ami nagyon ritka. A Mária Rádió műsorigazgatója reményét fejezte ki, hogy Erdő Péter előadás-sorozatának lesz folytatása is.
A kötetet Szuromi Szabolcs OPraem, a csornai premontrei közösség tagja, kánonjogász, egyetemi tanár ismertette.
A katekézis sajátos műfaj. Tiszta, egységes, átlátható tanítás hallatszott át minden egyes rádióbeszélgetésen. Bíboros úrnál megszoktuk a tudományos igényességgel megírt köteteket, melyekben aprólékosan kidolgozott gondolatokat találunk. A mostani kötet egy teljesen másfajta műfajt jelenít meg. Megőrizni valamit az örökkévalóságnak – mutatott rá a PPKE volt rektora. – Az írott kultúrán keresztül a korábbi szerzők, papok, teológusok által rögzített gondolatokat szeretnénk összefoglalni egy olyan műben, amely a mostani kor nyelvén próbálja ezt a tartalmat átadni; mégpedig egy teljesen más fogalmi rendszert használó társadalomnak, amelyben az olvasási kultúra erőteljesen hanyatlik. Ezért jó, ha először elhangzik valami, majd ugyanezeket a gondolatokat később elolvashatjuk. És azok a gondolatok, amelyek a Mária Rádió adása hallgatása közben felrémlettek az emberekben, a kötet lapjait olvasva új hangsúlyokat mutatnak az olvasóknak.
Ennek a kötetnek a lezártság, az elmélkedés, az írott kultúra újrafelfedezése, a hitnek az újrafelfedezési szándéka és a szentségek közelebbi megismerése is a mozgatórugói között szerepel. A kötetben beszélgetést olvashatunk, tanítást, elmélkedést, lelkipásztori útmutatást. Az imádságról szóló részben alapvetően a Miatyánk elemzése olvasható, itt nem szabad elfelejtkeznünk arról, hogy Jézus imájáról van szó. A könyv segíthet az olvasónak abban, hogy jobban elmélyedjen az imában. A szöveget olvasva egyértelmű, hogy maguk a kérdésfelvetések is abból az igényből fakadnak, melyek a környezetüktől elszakadt emberek mindennapjaiban felmerültek. Ezekre a kérdésekre a két említett témakörben egy bátor, felkészült és empatikus, mások problémái iránt érzékeny, hívő lelkipásztor válaszát olvashatjuk – emelte ki Szuromi Szabolcs Anzelm.
A könyv szerzőjével Kindelmann Győző beszélgetett. Erdő Péter felidézte, hogy évekkel ezelőtt a Szent István-bazilikában tartott egy sorozatot, amire készülve szándékosan csak vázlatokat írt kis papírokra, hogy ne felolvasás legyen a vége. Úgy érezte, elég jól sikerült, mert megpróbálta elmondani a jelenlévőknek, hogy ő miben hisz. Vezérelve az volt, hogyha saját magát meggyőzi az, amit mond – tehát nemcsak a hagyományos formulákat ismétli –, hanem hisz abban, akkor meggyőzi a hallgatókat is, vagy legalábbis érthető lesz számukra az, amiről beszél nekik. Lehet, hogy valaki nem ért vele egyet, de megérteni megérti. Ebből az előadás-sorozatból is lett egy kötet, ami a 2007-es budapesti Városmisszióra jelent meg.
Most azonban kicsit másról van szó – folytatta a bíboros –, a rádióbeszélgetés ugyanis nem ugyanaz, mint amikor a templomban kiáll az ember a hívő közösség elé. A rádiót – Uram bocsá’, még a Katolikus Rádiót és a Mária Rádiót is –, hallgatják olyanok is, akik talán nem annyira katolikusok. Ez valóban az élő szó műfaja.
Erdő Péter elmondta, hogy most sem írta le előre a szöveget, hanem úgy mondta el, ahogyan a kérdések és a témák adták magukat. A most megjelent kötet a Mária Rádióban lement négy sorozat második felének anyaga. Az első és második a Hitvallás és a tízparancsolat, a harmadik és negyedik pedig a Miatyánk és a szentségek témáját járta körül. Az első két rész is megvan már írott formában, hamarosan a Szent István Társulathoz kerül.
Az óegyházban is az első két téma volt a keresztelés előtti képzés tárgya, tehát a katekumeneknek tanították. A második kettő pedig a misztagógia, a keresztelés utáni képzés tárgya, ahogyan azt Szent Ambrusnál nagyon szépen láthatjuk – emlékeztetett Erdő Péter.
Majd felidézte, hogy a Mária Rádióban elhangzott beszélgetéssorozatban gyakran monológ formájában beszélt, de az is előfordult, hogy a beszélgetőpartnerek kérdéseket tettek fel, a mai ember, de akár a hittől távol álló személy szemszögéből. Erre van most szükség, mert ezek a kiskönyvek is arra szolgálnak, hogy egy kereső embernek tudjanak mondani valamit. A főpásztor örült a Mária Rádió felkérésének, így fogalmazott: „Húsz év püspökség, negyvenöt év papi szolgálat után csak meg kell mondanom magamnak egyszerűen, nem előre megírva, hogy miben is hiszek.” Visszagondolt szeminarista és teológiai tanulmányai éveire, amikor nagyrészt keresők voltak. A Hittudományi Akadémián a fő problémájuk az volt, hogy tulajdonképpen miben is hisznek. Körülöttük a marxista-leninista világ, eleinte Mindszenty József hercegprímás még az amerikai nagykövetségen, szó sem volt arról, hogy egy tekintélyes intézményben valami csillogó pozícióra pályáznának, publikum előtt, de arról sem, hogy pusztán csak a régi szokásokat vigyék tovább. Már az is radikális helyzet volt, amikor feltették maguknak a kérdést, miért is akarnak papok lenni. Rengeteget vitatkoztak erről. Mindez benne van ebben a kötetben is. Az előadás-sorozatban Erdő Péter megpróbálta elmondani, hogy miben hisz, úgy, ahogyan azt annak idején érezték, majd később az olvasmányai alapján igyekezett magának megfogalmazni, nem kincstári ünnepélyességgel, nem a dogmatikus formulák súlyával, hanem azzal, ami őt meggyőzte.
Ezt tudom adni, ez van, ez vagyok. Körülbelül ez volt az érzésem, miközben a rádiósorozatot csináltam – fogalmazott a bíboros.
Szerző: Bodnár Dániel
Fotó: Merényi Zita
Magyar Kurír
Kapcsolódó fotógaléria