Bemutatták a püspöklexikont – Igényes egyháztörténeti munka látott napvilágot

A számos érdeklődőt vonzó könyvbemutatót a Központi Papnevelő Intézet rektora, Martos Levente Balázs köszöntője nyitotta meg, majd Bácskai István, a Gondolat Kiadó igazgatója segítette a ráhangolódást a 19. századra a zongorán előadott Liszt-darabbal. Ezt követően Varga Lajos váci segédpüspök méltatta röviden a kötet jelentőségét, hangsúlyozva, hogy fontos mérföldkő az egyházi proszopográfiai irodalmak sorában.

A kötetet Fazekas Csaba, a Miskolci Egyetem oktatója mutatta be. Elmondta, hogy egy sokáig megkerülhetetlen életrajzgyűjtemény született, amely a magyar történelmet beilleszti Európa történeti folyamataiba és a magyar történészek külföldön ismertté tételéhez is hozzájárul. Pozitívumként emelte ki, hogy egységes szerkezetű, illetve szemléletű kötetbe rendezték a püspökök életrajzát. Hozzátette, a kiadvány sokkal inkább tanulmányok sora, mint adatok gyűjteménye, már-már inkább egy igényes egyháztörténeti monográfia. Egy hosszabb sorozat első darabja, amely rámutat, hogy Magyarország és így a magyar egyház is integráns részét képezte a Habsburg Birodalomnak. Kiválóan kirajzolódik belőle, hogyan reagáltak a helyi egyházak élén álló személyek az Egyház számára útkeresést jelentő 19. század kihívásaira. Végül Fazekas Csaba megjegyezte, hogy a kötet térbeli és időbeli határai is jól ki vannak jelölve, és már várja a magyar fordítást, illetve a folytatást.

A püspöklexikon főszerkesztője, Rupert Klieber, a Bécsi Egyetem egyháztörténész professzora tartalmas felszólalásban mutatta be a vállalkozás dimenzióit. Előadása elején feltette a kérdést: miért van szükség püspöklexikonra? A választ pedig úgy lehetne összefoglalni, hogy nem csak az Egyház történetének megismeréséhez, hanem egyben az állam és Egyház kapcsolatának mélyebb megértéséhez. A püspöki hivatal ugyanis politikummá vált, a Habsburg Birodalom uralkodói és intézményei támogatták a vallásos közösségeket, cserébe lojalitást vártak és sok püspök állami tisztviselőként is működött. Mindeközben e prelátusok szabtak irányt a helyi egyházak életének. Személyük tehát meghatározó volt. A nagyszabású vállalkozásba az egykori Monarchia mind a kilenc államának történészei bekapcsolódtak, az első kötetbe 126 püspökéletrajzot írtak meg, amely – tekintve, hogy több püspökségről annak betöltői továbbléptek – 169 hivatali periódust jelent. Az életrajzokban számos kultúr- és társadalomtörténeti, gazdasági, nemzeti vonatkozású adat található. Végül Rupert Klieber számos érdekes statisztikai adatot említett a püspökök karriermintáiból, származásukra, műveltségükre, életkorukra, tevékenységi körükre vonatkozóan.

A bemutatót Tusor Péter, a kötet magyar társszerkesztője zárta, aki a püspöklexikon megszületésének előzményeit vázolta fel: 2004-ben a Vatikáni Titkos Levéltárban (ma már Vatikáni Apostoli Levéltár) Klieber professzorral történő találkozását, melynek révén bekapcsolódott az eredetileg Erwin Gatz által kezdeményezett nagyszabású projektbe, akinek 2011-es halála elodázta a munkálatok befejezését. Végül köszönetet mondott mind a mintegy félszáz szerzőknek, mind pedig a magyar Nazionalteam tagjainak (Tóth Krisztinának, Szirtes Zsófiának, Fazekas Istvánnak és Forgó Andrásnak), akik mindnyájan érdemben hozzájárultak ahhoz, hogy ma kezünkben tarthassuk a kötetet.

A nagyszabású munka római bemutatója október 7-én lesz az ottani Osztrák Intézetben, a bécsi pedig október 20-án, a magyar nagykövetség palotájában.

További részletek a Fraknói Kutatócsoport honlapján, az esemény felvétele megtekinthető ITT.

Forrás és fotó: Fraknói Kutatócsoport

Magyar Kurír