Bonhoeffer, az igaz keresztény – Könyvbemutatóra invitál az Új Város

1933. január 31-én, Hitler hatalomra kerülésének másnapján egy fiatal evangélikus teológus a rádióban arról beszélt, hogy az egyetlen hatalom, amit a keresztények elfogadhatnak kritika nélkül, Isten hatalma. És ő ehhez tartotta magát egészen az 1945-ben, a náci diktatúra végóráiban bekövetkezett mártírhaláláig. Dietrich Bonhoeffer egyike azoknak a 20. századi személyeknek, akikre felekezeteken átnyúlóan mindenki elismeréssel gondol. A németek számára példa ő arra, hogy közülük sem mindenki alkudott meg és esett bele a náci gondolatok csapdájába. Az evangélikus Hitvalló Egyház lelkipásztoraként, a Hitler elleni belső ellenállás ismert alakjaként élete ma is tanúskodik arról, hogy nincsenek bűnös népek vagy nemzetek, a személynek mindig megvan a szabadsága, hogy a jó oldalra álljon, akkor is, ha a közeg, amelyben él, többségében nem ezt teszi.

De Bonhoeffer nemcsak egy egyenes gerincű, bátor fiatalember volt, hanem a 20. század jelentős protestáns teológusa is.

Ekkleziológiai gondolataira katolikus teológusok is rendszeresen hivatkoznak, az általa írt imádságokat, énekeket mai napig éneklik az evangélikus templomokban, s kötetei számos nyelven olvashatók.

Életéről Dietrich Bonhoeffer, Isten szolgálója címmel játékfilm is készült, elsősorban arról az eseményről, ami a legismertebb: sógora, Hans von Dohnányi bevonta őt a Hitler elleni belső ellenállásba. Bonhoeffer számára vívódást jelentett, hogy részt vehet-e egy emberélet elleni merénylet tervezésében, mert gondolkodására nagy hatással volt Gandhi és az erőszakmentesség elve, és Jézus tanításával is ellentétesnek tartott bármilyen erőszakot. A film egy rendkívül szimpatikus, már-már sármos fiatalembert mutat be. A megszokott II. világháborús filmektől eltér abban, hogy a hitleri Németország hétköznapjait szinte békésnek ábrázolja, Bonhoeffer világát – aki egy jómódú, részben arisztokrata, részben nagypolgári családból származott – gazdagnak, harmonikusnak láttatja, amibe időnként be-betör a szörnyű valóság: amikor Bonhoeffer ikertestvérét és annak zsidó származású férjét menekíteni kell, vagy amikor a Gestapo feldúlja a titkos lelkészképző kápolnáját. Érzékeljük, hogy ha Dietrich kicsit félrenézne, kicsit megalkudna, akkor nyugodtan élhetne ebben az egyelőre harmonikus világban. Még a szerelem is megtalálja Maria személyében…

Ő azonban tudja, hogy ez a világ látszat, és a valóság borzalmas, s neki kötelessége küzdenie ellene. Így aztán elvállalja, hogy külföldi kapcsolatait az ellenállás szolgálatába állítja.

Sőt azt is vállalja, hogy látszatmunkaként az Abwehrnél – a német katonai hírszerzésnél – dolgozzon, s ezzel be nem avatott barátai megvetését hívja magára. 1943-ban a Gestapo felfigyel a konspirációra, és sógorával (Hans von Dohnányival) együtt őt is letartóztatja. Két évet töltött egy katonai börtönben, ahol a gondolkodása kiteljesedett és egészen újfajta teológiai gondolatokat fogalmazott meg. Börtönlevelei halála után jelentek meg, külön kötetben azok, melyeket menyasszonyának írt. Alig egy hónappal a háború vége előtt végezték ki, miután rájöttek, hogy szerepe volt az 1944. július 20-iki sikertelen Hitler elleni merénylet előkészítésében.

A teljes írás IDE klikkelve olvasható el.

Forrás és fotó: Új Város Online

Magyar Kurír