Dante Isteni színjátékánál mintha magát a kozmoszt figyelnénk – Megjelent a Kommentár a Pokolhoz

A kötetet az ELTE Eötvös Kiadó jelentette meg; Kelemen János szerkesztette, Nagy József közreműködésével. Az egyes énekekhez Kelemen János, Nagy József, Hoffmann Béla, Mátyus Norbert, Tóth Tihamér, Berényi Márk, Draskóczy Eszter írtak értekezéseket. A szövegeket Bárdos Judit, Csantavéri Júlia, Ertl Péter, Nádasdy Ádám gondozták. Minden közreműködő tagja a Magyar Dantisztikai Társaságnak. A könyv illusztrációit és borítóját Olbert Mária készítette.

A könyvbemutató műsorvezetője a projekt vezetője, Nagy József volt. Közölte, hogy a Purgatórium kommentárja már készülőben van, a Paradicsomé pedig előkészületben.

A megjelenteket Borhy László, az Eötvös Loránd Tudományegyetem (ELTE) rektora köszöntötte. Emlékeztetett: az Egyetemi Könyvtár őrzi Dante Aligheri Isteni színjátékának csaknem teljes szövegét, amely Dante halálát követően, 1340 körül készülhetett, valószínűleg Velencében. A mostani kiadványnak rendkívüli a jelentősége, a Pokol énekének első teljes magyar kommentárja felhasználja a 700 éves Dante-kutatás eredményeit.

A Commédiának tizenegy magyar fordítása van, köztük négy teljes. A mostani kiadvány lehetővé teszi az olvasó számára, hogy megismerhesse Dante művének komplex megismerését.

Az ELTE rektora beharagozta, hogy november 16. és 19. között Budapesten és Szegeden is tudományos Dante-konferenciát rendeznek, és a közeljövőben ugyancsak kongresszuson emlékezik meg az Isteni színjáték írójáról a Római Magyar Akadémia.

Kelemen János, a Pokol-Kommentár főszerkesztője és a Dante-emlékév eseményeinek fő szervezője egy baleset miatt nem tudott részt venni az eseményen, ezért helyette felesége és a kötet egyik lektora, Bárdos Judit üdvözölte a megjelenteket, megköszönve egyúttal az Egyetemi Könyvtárnak, hogy helyszínt biztosított a bemutatónak, a könyv alkotóinak pedig a közreműködést.

A kötetet Mátyus Norbert mutatta be. Felidézte: 2004-ben megalakult a Magyar Dantisztikai Társaság, amelynek alapszabályban rögzített célja volt, hogy 2021-re megjelentesse Dante összes műveinek kommentárját. Ebből a Pokol készült el, de mellette nagyon sok, Dante munkásságáról szóló könyv látott napvilágot, ami megalapozta e mostani kötet részletekbe menő kidolgozottságát. A kötet egyik írója kifejtette: a Pokolnak 34 éneke van, így a kötet is 34 fejezetre oszlik. Minden ének egy rövid bevezetővel nyit, majd következik egy felosztás – mint a gimnáziumban, a vers első része ez, a második az, és így tovább –, utána olvashatjuk Dante szövegét olaszul, a legjobbnak vélt kritikai kiadást átvéve, utána pedig a magyar, parafrázisnak nevezett fordítás, mondhatjuk szó szerinti vagy szövegkövető fordításnak is. A kötet szerzői a parafrázis mellett döntöttek. Ez lépcsőfok ahhoz, hogy az eredeti szöveget megértsük általa. A cél az volt, hogy aki nem tud olaszul, az is megértse, hogy mit akart mondani Dante. Ezután következik a kommentár. Minden egyes éneket esszészerű értekezés zár. A könyv jelentősége abban áll, hogy nem volt még ilyen jellegű értelmezés magyarul világirodalmi műről.

Dante munkássága azért is él, mert minden korban tudnak a kutatók valami újat, érdekeset hozzátenni a munkásságához. Ennek bizonyítéka ez a szép kötet.

Pál József Dante-kutató egyetemi tanár, az MTA doktora emlékeztetett rá: az Isteni színjáték kommentálása magával Dantéval kezdődött, kisebb mértékben a Szeretetlakomában, nagyobb mértékben az utolsó levelében kommentálta saját magát. Folytatódott ez az örökségével foglalkozó fiaival, Jacopóval és Pieróval, Boccaccióval és a kortársak sorával. Az Isteni színjátékhoz tehát kezdetektől fogva készültek kommentárok, és ehhez kapcsolódott egy másik hagyomány Magyarországon, az egyetemen: olvastatják a hallgatókkal a szöveget, fordíttatják, és kommentárt kérnek tőlük. Valamilyen választ kell adni a kérdésre, hogy miért kommentálják 700 éve a Commédiát. Pál professzor megvilágította: Dante számára minden csak jel volt. Méltóságot kell adnunk a teremtett világnak, mert ami abban láthatatlan, örök jegyei, az a teremtés óta Isten műveiből következik. Ami a földön történik, abban benne van a magja az isteni szándéknak. Ebből következik az a nagy tisztelet, amivel Dante a valóságos földi eseményeket tárgyalta, hiszen bennük rejlik a Teremtő szándéka. Az Isteni színjáték lényege: látni a világot Isten szemével.

Amikor kommentárok készülnek, szükségszerű, hogy kibontsuk az isteni szándékot és megtaláljuk a korrespondenciát a teremtett világban részt vevő elemek és az égi szándék között.

A Dante-kutató egyetemi tanár leszögezte: a jelen kommentárban hatalmas munka van, lenyűgöző teljesítmény, és legnagyobb érdeme az, hogy ezzel megteremtődött a lehetősége annak, hogy a sok magyar Dante-olvasó ugyanolyan magas szellemi szinten ismerhesse meg az Isteni színjátékot, mint amilyen kiemelkedő szintű művek állnak a művelt olasz olvasók rendelkezésére.

Hoffmann Béla egyetemi tanár, az olasz nyelv kutatója kiemelte: bár enciklopédikus műről van szó, a lényege mégiscsak az, hogy költői művel állunk szemben, és az összes tematika, amely megjelenik benne, a költészet nyelvén jelenik meg.

Tóth Tihamér Dante-kutató leszögezte: a Commedia nagyon fontos a mi életünkben is. Volt már rá példa, hogy Dante egy egész nemzetre kiemelkedően hatott. Albánia a 20. században rövid ideig Olaszországhoz tartozott, majd az egyik legkegyetlenebb kommunista uralmat szenvedte el, évtizedekig. Dante azonban megmaradt a nép lelkében, szinte minden újszülött lányt Beatricének neveztek el. Az albán értelmiségnek a túlélés reményét jelentette az Isteni színjáték: a pokolból is van felemelkedés, sok gyötrelem és szenvedés után, de nyitva áll az út az üdvösség felé. Dante emellett megkerülhetetlen a filozófiában, a tudományban is. A költészet eszközeivel megjelenítő Isten színjátéknak metafilozófiai kisugárzása van, így nem mondhatjuk soha, hogy egyszer és mindenkorra megértettük és lezártuk, mert mindig, minden korban új kérdések merülnek fel a Commédiával kapcsolatban.

Olyan hatása van a műnek, mintha magát a kozmoszt szemlélnénk, morális, örök rendet sugall, amit nem lehet egyszerűen elfelejteni.

Dantéban nagyon jól egyesült egy vallásos világnézet és egy társadalmi gondolkodás, ami mindig újabb és újabb aspektusait mutatja meg.

Berényi Márk, a kötet egyik szerzője a Pokol 7. énekéből kiindulva elemezte a szabadság és determináció, a jó és a rossz kérdését, a kettő közötti választás dilemmáját. Megjelenik Fortuna is, a sors istennője. Ez a kérdés felvetődik a Purgatórium XVI. énekében is, ami a Commedia mértani közepe. Itt kiderül: anyagiak terén semmi szabadsága nincs az embernek, Fortunától függünk. Erkölcsi, etikai kérdésekben viszont dönthetünk jó és rossz között, és a jót kell választanunk. Itt bejön a képbe a modern pszichológia, annak egy ága, az interiorizáló pszichológia.

Ne előnyök, jutalmak reményében tegyük a jót, hanem belső szükségletből. Ez egyértelmű Danténál.

Szerző: Bodnár Dániel

Fotó: Lambert Attila

Magyar Kurír