Deus caritas est – már magyarul is olvasható

Újdonság a szentszéki dokumentumok magyarországi recepciójának történetében ez a bemutató, hiszen eddig nem volt szokás a megjelenő enciklikák ismertetése.

A sajtó képviselői előtt Szerdahelyi Csongor, a püspöki konferencia sajtószóvivője az enciklika fogalmát és történetét ismertette.

Ezután Veres András püspök, az MKPK titkára mutatta be – elsősorban „a teológus szemével” – a Szentatya most megjelent Deus caritas est – Az Isten szeretet kezdetű első enciklikájának tartalmát, főbb súlypontjait.

„Az enciklika második részének talán provokatívnak tűnő része az, amikor a marxizmussal kapcsolatban fogalmaz meg egyfajta kritikát” – mondta többek között a püspök. „A marxizmus gyakran bírálta az egyházat, hogy helytelenül cselekszik, amikor a szeretet gyakorlatait végzi intézményein keresztül, mert ezzel mintegy az igazságtalan struktúrát rögzíti. A körlevél elveti ezt, hiszen az ember nemcsak test, hanem lélek is. Fel kell számolni az igazságtalan struktúrákat, de az ember szenvedéseinek döntő része lelki vonatkozású, éppen ezért mindig szükség lesz a szeretetszolgálatra, mert nemcsak az ember anyagi boldogulását kell szolgálni.”

Hasonlóan „provokatív gondolat” – emelte ki Veres András, hogy „az egyház nem tudja felvállalni igazságosabb struktúra fölépítését”, ami a politika feladata. Az egyház szerepe az értelem megújításában van. Ezzel szemben a világi hívő katolikusok kötelessége, hogy részt vegyenek a politika formálásában, azzal a szociális szeretettel, amely az evangéliumból táplálkozik.

Ezután Diós István, az enciklika fordítója beszélt azokról a „fánkba sütött pénzdarabokról”, amelyeket meg kell érteni, hogy az enciklika jelentésének gazdagsága feltáruljon előttünk. Ilyen kulcsfogalomként emelte ki a szeretet két formáját, a fölemelő és a lehajoló szeretetet, amely az ősi görög erósz és agapé fogalmának felel meg, s amelyet az Isten- és emberszeretet kettős főparancsa foglal össze. E Szent Ágoston teológiájától és filozófiájától átjárt terminológia határozza meg az enciklika hátterét.

A fordító hangsúlyozta azt is: a keresztény dogmatika professzora, XVI. Benedek itt a keresztény erkölcstan alaptörvényét kívánta újra fölmutatni. A globalizálódó világ alapvető problémája ugyanis az, hogy szeretete nem jó, ha egyáltalán van.

Az enciklika magyarul a Szent István Társulat gondozásában jelent meg, egyelőre 5000 példányban. Amint a kiadó igazgatója, Farkas Olivér elmondta, ez a készlet már most kevésnek bizonyult, így már folyamatban van az enciklika utánnyomása. „Ilyen gyors utánnyomás a kiadó történetében még nem volt.” Azzal számolnak, hogy előreláthatólag húszezer példányt adnak majd el. Az enciklika nemcsak a katolikus könyvesboltokban, hanem a teljes magyarországi terjesztőhálózatban kapható lesz.

Szerkesztőségünk kérdésére Farkas Olivér elmondta: az eddigi gyakorlathoz hasonlóan az új enciklika hivatalos magyar fordítása is felkerül majd a világhálóra. Az internetes megjelenés március közepére várható.

Magyar Kurír

Képek: MKPK, Magyar Kurír