KÉPGALÉRIA – Klikk a képre!
A Magyar Kurír Új Ember Kiadványok sorozatában megjelent kötet alapja egy interjú, melyet Kiss Péter újságíró készített Elekes Szende pszichológussal. A beszélgetés menetét egyperces írások szakítják meg, melyekben számos beszélgetőpartner arról vall, hogy miként élte meg személyesen a felnőtté válást, mikor érezte úgy, hogy valami alapvetően megváltozott az életében. A fejezetek elején Agonás Szonja haikuival találkozhatunk.
A kiadó részéről Kuzmányi István, a Magyar Kurír és az Új Ember főszerkesztője köszöntötte a megjelenteket. Mint elmondta, a mesékből ismert „ideális” gyerek elment otthonról, legyőzte a sárkányt, vagyont szerzett és aztán hazatért. A mai világban az lenne az ideális, hogy a fiatal iskoláit befejezve munkát keressen, egzisztenciát teremtsen magának és alapítson családot. Manapság azonban ez a „normális” magatartás válik egyre meseszerűbbé.
Somogyiné Petik Krisztina, a Sapientia Szerzetesi Hittudományi Főiskola tanára, a kötet lektora szakmai szempontból beszélt a könyvről. Sok szülő írja le szorgalmasan napról napra, hogy mi történik a gyerekével. Amikor azonban a gyerek két-három éves lesz, a feljegyzések abbamaradnak. Ennek legtöbbször az az oka, hogy a változás már nem olyan látványos, mint annak előtte. A pszichológusok is sokáig így voltak ezzel: elsősorban a gyerekkorral foglalkoztak, a fiatal felnőttekkel nem. Később aztán rájöttek, hogy a fejlődés nem zárul le, sőt, egészen a halálig tart.
Daniel Levinson amerikai pszichológus vetette fel, hogy a felnőtté válásnak is vannak szakaszai, melynek során több krízist is megélhet valaki. Egyre több olyan fiatalt látunk, aki látszatra felnőtt, de magát még gyerekként éli meg. Toporog, nem tud dönteni, sok mindenbe belevág, de nem folytatja tovább, a házasságkötést pedig nem csak halogatja, hiszen elköteleződni sem tud. Ugyanezt tapasztaljuk a világnézeti kérdések tekintetében is. Még ki sem kerülnek a gyerekkorból, már eléri őket a középkorúakat érintő válság.
Ez a könyv nem szakkönyv, ugyanakkor nagyon szakmai. Érdekesen és izgalmasan mutatja be a felnőtté válás kérdéskörét, arra inspirálva bennünket is, hogy ezen elgondolkodjunk.
Fehérváry Jákó OSB, a Szent Szabina-kápolna házfőnöke lelkipásztori szempontból közelített a könyv által felvetett problémákhoz. Egy személyes élményét megosztva elmesélte, hogy közösségében létrehoztak egy olyan csoportot, melyben az életük közepén járók beszélgetnek. Nagy meglepetésükre többen közülük úgy érezték, hogy tulajdonképpen még be sem fejezték igazán az ezt megelőző korszakukat.
Fontos erénye ennek a könyvnek a hétköznapisága. Rámutat arra, hogy az apró, jelentéktelennek tűnő momentumokon milyen sok minden múlik. Sokszor azt gondoljuk, hogy az élet nagy kérdéseire csak rendkívüli méretű válaszok léteznek. Ez a könyv ugyanakkor inkább leíró, nem kínál minden kérdésre azonnali, receptszerű megoldást. Sok provokatív kérdést tesz fel, melyekben a magunk kérdésfelvetéseire ismerhetünk. A válaszok ugyanakkor úgy lettek megfogalmazva, hogy azok sok esetben magát a kérdést is a helyére tették.
Korunk emberének nagy szüksége van a biztonságra. Szeretnénk előre látni mindent, kezünkbe szeretnénk kaparintani a jövőt, ám be kell látnunk, nem ez az Isten szerinti élet.
A könyv foglalkozik a korai zárás jelenségével. Fehérváry Jákó elmondta, hogy szerzetesközössége ma már csak olyan jelentkezőt vesz fel, akinek egy szakma vagy egy diploma van a kezében. A bencés szerzetes azt is kiemelte, hogy növekedésre serkentő struktúrákra lenne szükség az Egyházban is, az evangéliumokban említett gyermeki lelkület inkább a ráhagyatkozásban, a pillanat megélésében lehet minta.
Elekes Szende pszichológus, a Sapientia Szerzetesi Hittudományi Főiskola tanára elmondta, hogy már több ismerőse gratulált neki a könyvhöz. „Nem az én érdemem, engem kérdeztek, és én igyekeztem válaszolni.” A felnőtté válás témájával több síkon is foglalkozott. Tanárként ezzel a korosztállyal találkozik a legtöbbet és pszichológusként is szembesül a fiatalok elköteleződési nehézségeivel. Ezek a tapasztalatok inspirálták arra, hogy kutatóként is ezt a témát tanulmányozza.
Kiss Péter, a könyv társszerzője mindehhez azt tette hozzá, hogy ez a könyv egy folyamatos beszélgetés gyümölcse lett. „Ennek során nem volt mindig világos, hogy mi lesz az eredménye, csak azt éreztem, hogy a munka egyfajta euforikus állapotba juttat engem, valamiféle flow-élményt adva. A beszélgetőtársak rejtélyessége, bölcsessége inspirált, s bár azt hittem, hogy én vagyok a túravezető, sokszor inkább Szende vezetett engem. Úgy éreztem, hogy bárhova megyek ezzel a feladattal, minden ajtó megnyílik a számomra.”
A könyv haikuinak szerzője Agonás Szonja. E japánból származó műfaj tulajdonképpen egy rövid, öt-hét-öt szótagú kis vers. Eredetileg az évszakokhoz és az időjáráshoz kötődik, de mindig van benne valami csavar is. „Hogyan lehet kicsiben megfogni valami nagyobbnak a lényegét? Ezek is próbálkozások, tetten érhető benne a fejlődés, a változás. Bár lehet, hogy művészileg nem olyan jelentősek, de lehetőséget adnak arra, hogy a felnőtté válás kérdéseit egy egészen más oldalról is átgondoljuk.”
Az életedet
úgy írjad, hogy az írjon
emberré téged.
A megjelentek a kötetet ajánlották minden keresőnek és önkeresőnek, életkortól függetlenül. Szülőknek, hogy jobban értsék azt a folyamatot, amelyben nekik – jól – kell bábáskodniuk, és azoknak, akiket a megértés, és nem az azonnali megoldás vágya hajt, hiszen „ezt egy életen át kell játszani”.
Az Elekes Szende – Kiss Péter: Repülni tanulunk – Beszélgetések a felnőtté válásról című kötet megvásárolható az Új Ember könyvesboltban (Budapest, V. kerület, Ferenciek tere 7–8.) vagy megrendelhető az Új Ember online könyváruházban.
Fotó: Lambert Attila
Baranyai Béla/Magyar Kurír
Kapcsolódó fotógaléria