Éltető kapcsolatok – Vácott találkoztak az egyházmegyék családpasztorációs munkatársai

A programot Marton Zsolt váci megyéspüspök, az MKPK Családügyi Bizottsága elnöke nyitotta meg. Üdvözlőbeszédében megköszönte a jelenlévőknek tavalyi egész éves szolgálatukat. Örömét fejezte ki a referensi hálózat hatékonyságát illetően, melyet az elmúlt év sokszínű programkínálata is bizonyít.

Az idei találkozó kiemelt témája volt az életvédelem és a katekumenális felkészítés a házasságra.

A találkozó első napján a Kaposvári Egyházmegye pasztorális munkatársai mutatták be közös szolgálatukat az életvédelem és a családpasztoráció területén. A fonott kalács íze című előadásukban a referensi együttműködés jelenéről, valamint jövőbeli pasztorális terveikről tájékoztatták a megjelenteket. Céljuk az élő, növekvő közösség megerősítése kíséréssel, képzésekkel, tematikus rendezvényekkel. Nélkülözhetetlen a rendszeres és személyes találkozás, kiemelten fontos a fiatalok bevonása a programokba. A generációk közötti párbeszéd feltétele az eredményes munkának mind a családpasztoráció, mind az életvédelem terén. Udvardy Márton állandó diakónus, életvédő referens kiemelte a férfiak határozottabb bevonását az életvédelembe, hiszen az élet védelme nem csak a nők karizmája.

Az egyházmegye szép példája, hogy az életvédő és a családreferens házaspár Pisztora Ferenc családreferens pap vezetésével együtt szolgálják az életet, a családokat.

Az esti programban a mintegy ötven résztvevő egyházmegyénként osztotta meg egymással az elmúlt év eseményeit, az idei terveket.

Örömteli tapasztalat, hogy a legtöbb egyházmegyében elérhető a „Ne félj, nem ítéllek el!” lelkigyakorlat a magzatvesztés kapcsán segítséget keresők részére, létezik emlékhely a meg nem született magzatoknak, zarándokhely a gyermekre vágyó házaspároknak. Sok egyházmegyében már hagyománnyá vált a lelki adoptálás március 25-én, Gyümölcsoltó Boldogasszony ünnepén, és a tizenéveseknek szóló, „Kilenc hónap – egy tanév” elnevezésű program is egyre több egyházmegyében érhető el.

A résztvevők Bíró László püspökkel is „találkozhattak” telefonos beszélgetés formájában. A nyugalmazott családreferens püspök emlékeztette a munkatársakat arra, hogy ne csak életvezetési tanácsadás legyen a jegyesek kísérése, hiszen „a házasság szentségének átadása a feladatunk”.

A házasság misztérium: az istenismeret új tapasztalata kell hogy megnyilvánuljon benne.

A szombati nap közös szentmisével kezdődött, melyet Marton Zsolt püspök mutatott be a jelen lévő lelkipásztorok koncelebrálásával.

A délelőtt fókuszában a házasságra való felkészítés, felkészülés szerepelt. Életre szóló döntés! címmel a Jézus Szíve jezsuita templom munkatársai mutatták be jegyespároknak szóló képzésüket. A szentségi házasságra felkészítő csoport tagjai hat közösségi alkalom és egy személyes konzultáció keretében kapnak beavatást a katolikus esküvő misztériumába, teológiájába, a párkapcsolati kérdések etikai és gyakorlati vonatkozásaiba Bellovics Gábor SJ, Fogarasiné Pusztai Virág és férje, Fogarasi András vezetésével.

Az előadók hangsúlyozták, hogy nem kész válaszokat kell adni a jegyeskurzuson.

Segítsük a párokat abban, hogy meg tudják fogalmazni a kapcsolatukat jellemző kérdéseket és együtt találják meg a válaszokat

– mutattak rá. A boldog házasság törékeny kincs, kulcsfontosságú a felkészülés időszaka, a kísérés, a jó példák, jó gyakorlatok megosztása, házas csoportok, családcsoportok létrehozása.

A résztvevők kiscsoportos munka keretében közvetlenebb formában is megoszthatták tapasztalataikat a jegyesoktatás, a házasságra felkészítés adott egyházmegyére jellemző gyakorlatairól.

Néhány kérdés, felvetés a csoportmunka során érintett témák kapcsán:

Nagyon fontos, hogy a jegyespárnak élő hite, személyes istenkapcsolata legyen, és ne csak tradícióból kössenek házasságot. Milyen módon lehet a hitet fölébreszteni, milyen kurzusokat, lelkigyakorlatokat tudunk ajánlani a pár hitének mélyítésére?

A házasságban folyamatosan fedezzük föl, mit is jelent Krisztusban való egységünk. Milyen házas lelkiségek, kurzusok, programok vannak az adott egyházmegyében, ahova csatlakozhatnak a házasok?

Szükséges, hogy a fiatal házaspárokat néhány évig kísérjék, és hogy a párok kisebb-nagyobb közösségben is megoszthassák közös életük örömét, bánatát. Nagyon jó lenne, ha ez teammunkában történne meg a papok, kísérő házaspárok és szakemberek közreműködésével. Van-e valamilyen képzés az egyházmegyében a kísérő házaspárok számára?

Melyek a legfontosabb tulajdonságai a kísérő házaspárnak? Be tudjuk-e vonni a fiatal hívő házaspárokat a következő generáció fölkészítésére?

Hogyan jelenik meg a házasságra való felkészítés a gyermekek, fiatalok pasztorációjában? Hogyan tudjuk elvetni a magot, hogy pozitív jövőképe legyen a fiataloknak? Hogyan tudjuk a reményt, a hitet visszaadni a fiataloknak a családalapításra, gyermekvállalásra?

Hogyan tudunk segíteni a nehézségekkel küzdő házaspároknak? Vannak-e szívből ajánlható szakembereink? Vannak-e olyan házas csoportok, akik megtartó erővel bírnak?

A kiscsoportos munka kiértékelését követően Marton Zsolt püspök zárszavában hangsúlyozta az egységben rejlő erő jelentőségét a referensközösség szolgálatában is. Tanuljunk meg együtt munkálkodni, mert Isten az egységet áldja meg és megsokszorozza azt, amit neki adunk – világított rá.

A program végén a püspök megköszönte Fekete Gyöngyi eddigi munkáját; a veszprémi családreferens 27 éven át szolgálta a hazai családpasztoráció ügyét.

A találkozó hálaadó imával, püspöki áldással zárult.

Forrás és fotó: MKPK Családügyi Bizottsága

Magyar Kurír