Szent II. János Pál 1998. január 21. és 25. között tett kubai látogatásának emléke adjon „új lendületet, hogy reménnyel és elszántsággal folytassák a nemzet jövőjének építését” – Ferenc pápa ezekkel a szavakkal köszönti 2022. december 8-án, a Boldogságos Szűz Mária szeplőtelen fogantatása ünnepén keltezett levelében Juan de la Caridad García Rodríguez bíborost, San Cristóbal de La Habana érsekét, a kubai püspököket, papokat, szeminaristákat, szerzeteseket, szerzetesnőket és minden világi hívőt. A pápa kubai híveknek, „Isten szent, hűséges zarándok népének” szóló levelét, üdvözletét és áldását Beniamino Stella bíboros adta át, aki huszonöt évvel ezelőtt apostoli nunciusként szolgált a közép-amerikai országban és a pápalátogatás eseményének kiváltságos tanúja volt.
Ebben az időszakban a kubai hívek idézzék fel szívükben Szent II. János Pál szavait, amelyeket látogatása során hozzájuk intézett, hogy erőteljesen hangozzanak fel a jelenben és új lendületet adjanak, hogy tovább építhessék reménnyel és határozottan a nemzet jövőjét – írja levelében Ferenc pápa. Majd idéz elődje 1998. január 23-án a kubai fiatalokhoz intézett üzenetéből: „Nézzetek szembe a jelen pillanat nagy kihívásaival erőteljesen és megfontoltan, igazságosan és körültekintéssel; térjetek vissza a kubai és keresztény gyökerekhez, és tegyetek meg minden tőletek telhetőt, hogy egyre méltóbb és egyre szabadabb jövőt építsetek! Ne feledjétek, hogy a felelősség a szabadság részét alkotja. Továbbá a személyt elsősorban a mások és a történelem iránti felelőssége határozza meg.”
Ferenc pápa is arra buzdítja üzenetében a kubai híveket, hogy térjenek vissza kubai és keresztény gyökereikhez, vagyis önazonosságukhoz, amely országuk életét megteremtette és ma is megteremti. A Szentatya szerint ezek a gyökerek megerősödtek sok kubaiban, akik mindennap a többiekért dolgoznak és feláldozzák magukat, nemcsak saját családjukért, hanem az egész népért, különösen a leginkább rászorulókért. A pápa köszönetét fejezi ki az együttműködés és a kölcsönös segítség példájáért, amely egyesíti a kubaiakat és megmutatja a rájuk jellemző nyílt, befogadó és szolidáris lelkületet. Arra biztatja őket, hogy továbbra is haladjanak együtt reménnyel, annak a tudatában, hogy mindig és különösen a viszontagságok és szenvedések között Jézus és legszentebb Anyja elkísérik őket, segítenek nekik a kereszt hordozásában és megvigasztalják őket a feltámadás örömével.
Ferenc pápa közelsége, valamint a nagy írókat és művészeket magának mondható, szeretett kubai néppel való szeretetközössége jelenként emlékeztet levelében Félix Varela y Morales atya (a kubai nemzet egyik atyja, pap, teológus, filozófus, Isten szolgája, 1788–1853) néhány szavára, amelyek kifejezik annak a szükségességét, hogy a jóba kell belegyökereznünk, továbbá rávilágít ennek az erőfeszítésnek a gyümölcseire: „Miután gyökeret vert, a fa hamarosan kiterjeszti ágait és árnyékában pihen majd az erény.” Ez az életörömmel teli fa jól szimbolizálja az embert, aki bizalmát az Úrban gyökerezteti, mint ahogy Jeremiás próféta mondja: „Olyan lesz, mint a víz mellé ültetett fa, amely gyökereit egészen a folyóig ereszti. Ha jön a hőség, nem kell félnie, lombja mindig zöldellni fog. Szárazság idején sem kell aggódnia, akkor sem szűnik meg gyümölcsöt teremni” (Jer, 17,8).
Bízva az élet Urában, a pápa arra szólítja fel levele végén a kubai népet, hogy bátran és felelősséggel hatoljanak még mélyebbre gyökereikkel, és továbbra is hozzanak gyümölcsöket, egyesülve a hitben, a reményben és a szeretetben. Jézus áldja meg, a Cobrei Szeretet Szűzanyja őrizze és kísérje a kubai népet – írja befejezésül Ferenc pápa, imáiról biztosítva a híveket és kérve imáikat.
Forrás: Vatikáni Rádió
Fotó: Vatican News
Magyar Kurír
Kapcsolódó fotógaléria