Ferenc pápa: A Notre-Dame újjászületése a franciaországi egyház megújulásának jele

Az üzenetet Celestino Migliore érsek, Franciaország apostoli nunciusa olvasta fel a szombat esti átadási ünnepségen. A szertartáson mintegy negyven állam- és kormányfő vett részt, közöttük Emmanuel Macron francia elnök; Vilmos walesi herceg, brit trónörökös; Giorgia Meloni olasz miniszterelnök; Donald Trump megválasztott amerikai elnök; Volodimir Zelenszkij ukrán elnök és Roberta Metsola, az Európai Parlament elnöke. Magyarország képviseletében az átadáson jelen volt Sulyok Tamás köztársasági elnök.

Az ünnepi pillanatot „a szomorúságból és a gyászból az örömbe, az ünneplésbe és a dicsőítésbe” való átmenetként jellemezve Ferenc pápa úgy fogalmazott, hogy lélekben és imában csatlakozik a hívekhez, amikor a Notre-Dame székesegyház újjászületik a parázsból.

Ferenc pápa a székesegyházban 2019 áprilisában pusztító tragikus tűzvészre emlékeztetve kiemelte a kollektív fájdalmat, amelyet a világ a keresztény hit és építészet remekművének, a francia történelem tanújának pusztulása láttán érzett. Tisztelettel adózott a bátor tűzoltók előtt is, akik életüket kockáztatva megóvták az épületet, és méltatta a hatóságok rendíthetetlen elkötelezettségét és a rendkívüli nemzetközi nagylelkűséget, amely a székesegyház helyreállítását táplálta.

Ez a nagylelkűség – jegyezte meg a pápa – nemcsak az emberiségnek a művészethez és a történelemhez való ragaszkodásáról tanúskodik, hanem az épület maradandó szimbolikus és szakrális értékéről is, amelyet minden korosztály még mindig széles körben elismer.”

Üzenetében a Szentatya köszönetét fejezte ki annak a számtalan szakembernek és művésznek, akik a Notre-Dame aprólékos helyreállításának szentelték magukat, idejüket.

Munkájuk – jegyezte meg – több volt, mint technikai teljesítmény; ez egy lelki utazás volt: „Sokan közülük tanúsították, hogy ez a kaland egy hiteles lelki út volt, őseik nyomdokain haladva, akiknek a hite tette lehetővé ezt a remekművet.”

Ez a megújulás – tette hozzá Ferenc pápa – a hit, a képzőművészet és az elhivatottság közötti mélységes kapcsolatot tükrözi, mely egy olyan hagyomány tanúsága, amelyben „semmi profán, értelmezhetetlen vagy közönséges nem talál helyet”.

Ferenc pápa hangsúlyozta: a Notre-Dame újranyitása az Egyház franciaországi megújulásának prófétai szimbólumaként szolgál.

Párizs és Franciaország kedves hívei, ez a ház, amelyben Mennyei Atyánk lakik, a tiétek: ti vagytok az élő kövei” – mutatott rá a Szentatya.

A pápa úgy fogalmazott: várakozással tekint a Notre-Dame-ot az elkövetkezendő években felkereső tömegekre – zarándokokra és turistákra egyaránt –, akik közül sokan értelmet és reményt keresnek. „Tudom, excellenciás uram, hogy az ajtók szélesre tárva lesznek előttük, és hogy ön nagylelkűen és szabadon fogadja őket, mint testvéreket és nővéreket” – írta Laurent Ulrich érseknek. Reményét fejezte ki, hogy akik belépnek a székesegyházba, találkozhatnak az Isten jelenlétéből forrásozó békével és örömmel, és „osztozhatnak az ő legyőzhetetlen reményében”, amint tekintetüket a megújult, most már fénytől ragyogó boltozatra emelik.

Végezetül Ferenc pápa apostoli áldását adta a szombati átadáson jelenlévőkre, és „Notre Dame de Paris”, Párizs Nagyasszonyának oltalmát kérte a franciaországi egyház és az egész francia nemzet számára.

*

Az újranyitás háromnapos ünnepségsorozatának első eseménye volt az épület december 7-i esti hivatalos megnyitása. Az esemény keretében a francia állam mint az épület tulajdonosa átadta a Notre-Dame-ot a Katolikus Egyháznak; „felébresztették” az orgonát egy ünnepi liturgikus imádság keretében, ez a Te Deum eléneklésével és a vesperás elimádkozásával érte el csúcspontját és áldás zárta. A szertartás elején a párizsi érsek jelképesen háromszor hármat kopogtatott a megújult székesegyház kapuján, melyre a Maîtrise de Notre-Dame zeneiskola kórusa egy-egy zsoltárrész eléneklésével válaszolt. Miután feltárult a kapu, a résztvevők hosszas ovációval ünnepelték a tűzoltókat és az építőket.

Emmanuel Macron ünnepi beszédében háláját fejezte ki a francia nemzetnek a Notre-Dame újjáépítéséért. „Újra felfedeztük, hogy mire képesek a nagy nemzetek: megvalósítani a lehetetlent” – hangsúlyozta az elnök a székesegyházban tartott beszédében.

„Meg kell őriznünk kincsként a törékenységnek, az alázatnak és az akaratnak ezt a tanulságát, nem szabad elfelednünk, mennyit érünk mindannyian és mennyire elválaszthatatlan mindnyájunk munkájától ennek a székesegyháznak a nagysága” – mondta Emmanuel Macron.

Az új oltár megszentelésére az első szentmise keretében kerül sor a felújított székesegyházban, december 8-án, vasárnap, advent második vasárnapján. A következő napon, december 9-én, hétfőn a Szeplőtelen Fogantatás ünnepét tartják meg a székesegyházban.

*

A párizsi Notre-Dame tetején 2019. április 15-én keletkezett óriási tüzet valószínűleg a vázban keletkezett rövidzárlat okozta. A tűzoltók 15 órán keresztül küzdöttek a lángokkal. Mire eloltották, a kár súlyosnak bizonyult. A tűzben összeomlott huszártorony átütötte a boltozatot. A váz részben elszenesedett, és az ólomborítások megolvadtak, az épület stabilitása veszélybe került.

Az ezt követő napokban megmozdult a világ: alig néhány napon belül 846 millió eurónyi adomány gyűlt össze. 150 országból 340 ezer adományozó küldött világos üzenetet: a párizsi Notre-Dame-nak újjá kell épülnie. Ettől a pillanattól kezdve valóságos emberi és technológiai kaland vette kezdetét. Az épületet birtokló francia állam vállalta, hogy öt éven belül újjáépíti a katedrálist.

Laurent Ulrich érseket Ferenc pápa 2022-ben nevezte ki Párizs érsekévé. A projekt akkor a harmadik évében járt. Bár a főpásztor a kinevezése előtt celebrált szentmisét a Notre-Dame-ban, illetve koncelebrált ott bemutatott szertartáson, hivatalosan még nem vette birtokba; a legtöbb ünnepséget pedig a tűzvész óta a Saint Sulpice-templomban tartották.

A párizsi főpásztor bölcs türelemmel élte ezt meg, amit meg is osztott korábban a hívekkel: „Először arra kértem [az embereket], hogy várjanak, reménykedjenek abban, ami jön, hogy Isten egész népe valami nagyszerűre várakozzék.”

„Gyakran mondtam az embereknek, akik azt kérték tőlem: »Adjátok vissza nekünk a katedrálist, ahogyan ismertük«, hogy erre nem leszünk képesek. Nem tudom ezt megtenni, mert olyan színeket öltött, amilyenekkel eddig nem rendelkezett” – mondta a megnyitást megelőzően tartott sajtótájékoztatón az érsek. Valóban erős a kontraszt az idő, a gyertyafüst, a nyolc évszázados fennállás alatt elsötétedett katedrális, valamint a megtisztított kő, a festmények és a freskók mostani fényes, ragyogó színei között.

„Ne elégedjetek meg a csodálatos kövek látványával! – mondta az érsek a híveknek. – Ne felejtsék el, hogy ez egy ajándék Istentől és egy ajándék Istennek. Ne felejtsék el, hogy az emberek alázatosan tették itt, amit Isten kért tőlük, hogy kifejezzék katolikus hitüket. És ezért nem büszkék vagyunk arra, amit itt tettek. Egyszerűen csak hálásak vagyunk.”

Forrás: Vatican News francia és angol nyelvű szerkesztősége

Fotó: Vatican News; MTI

Kuzmányi István/Magyar Kurír