Több mint 110 alkotás tekinthető meg a kiállítótérben, legtöbbjük kerámia, de az alkotói sokszínűség jegyében üvegből készült művek is megjelennek.
Az ünnepélyes megnyitó kezdetén anya és lánya előadásában népi imádságok hangzottak el. A hallgatóság megélhette azt a kivételes csodát, milyen az, amikor olyan művészek énekelnek, akiknek torkában különleges kincs rejtőzik. Legmagasabb rendű művészet ez, anya és lánya közel hozták az Istent, felemelték a lelket. Istenbizonyíték, amely magával ragadja az embert, de nem hamis illúziókba röpíti, hanem reményt sugároz. Élmény, amely nem múlik el, amire évtizedek múlva is örömmel emlékezünk. A hangszeres kíséretet Nagy Koppány és Pánczél Kristóf adták, tökéletes zenei harmónia uralkodott a négy művész között.
A megjelenteket Veres András győri megyéspüspök, a Magyar Katolikus Püspöki Konferencia (MKPK) elnöke köszöntötte. Felidézte, hogy annak idején győri bencés diákként énektanáruk, Jáki Teodóz gyakran hangoztatta Aquinói Szent Tamás szavait: „Kétszeresen imádkozik, aki énekel.” A püspök Petrás Máriát először mint énekest ismerte meg, és nemcsak az énekek és szövegek üzenete ragadta meg, hanem az az áhítat is, ami az énekléséből sugárzott, és mindmáig sugárzik.
Vajon honnan van előadásmódjának ez a sajátossága? – tűnődött akkoriban a diák Veres András. Később aztán megismerte Petrás Mária képzőművészeti alkotásait is, melyek csupa bibliai témákat ábrázolnak, így világossá vált számára:
Petrás Mária személyes, mély hite az, ami ennyire áhítatossá teszi az éneklését.
A főpásztor Szent Ágoston szavait is idézte, akitől több mint 800 évvel korábban így hangzott a fenti idézet: „Kétszeresen imádkozik, aki szépen énekel.” Hozzátette: a Jóisten megáldotta Petrás Máriát legalább öt talentummal, tehát a legtöbbel, mert nemcsak énekművészként, hanem képzőművészként is csodálatosat alkotott, teremt folyamatosan. „Nap mint nap alkalmam van az ön alkotásait látni – fordult a püspök Petrás Máriához –, mert a Szent Család egyik változatával megajándékozott évekkel ezelőtt, és az ott van a lakószobámban.” Ezenkívül a püspökség lépcsőházában is gyönyörű alkotásai láthatók a magyar szentekről, Szent Istvánról, Szent Lászlóról, Szent Margitról. „Mindennap megcsodálhatom, hogy az Úristen mekkora ajándékkal áldotta meg önt. Ezt nyilván csak nagy felelősséggel lehet hordozni, mert aki sokat kapott, attól sokat kérnek számon. Ezért örülök, hogy mindezt sikerül lányával, Alinával megosztani, tovább tudja adni mindazt, amit ön személyesen megél, mert így gazdagodik ön is, de mi is, akik részesei lehetünk a művészetének, és azért kapta mindezt, hogy megossza másokkal.”
A Jóisten szeretetét és jóságát akarják ezek az alkotások – miként az énekek is – továbbadni, erre szeretnék felhívni a figyelmet – szögezte le végül a Győri Egyházmegye püspöke. – Ha időt szánunk a művek szemlélésére, részesülhetünk abból a lelkiségből, amit a két művésznő, anya és lánya közvetít felénk.
A kiállítást T. Guzorán Anna művésztanár, textilművész nyitotta meg. Kiemelte, hogy az itt látható művek, anya és leánya alkotásai méltó helyet kaptak e térben. Az agyag, az üveg – természetesen a művészek által – átlényegül, a profánból szakrális üzenet lesz.
A textilművész emlékeztetett rá, hogy Petrás Mária csángó földműves szülők gyermekeként született 1957-ben Diószénben. 2001 óta lakik Pomázon, ahol saját műtermében dolgozik. Elsősorban figurális kerámiákat készít. Biblikus témájú domborműveiben, szobraiban a csángó falvak imái és énekei elevenednek meg. Jellegzetes kerámiáit számtalan belföldi és külföldi kiállításon csodálhatták meg az érdeklődők. Énekhangját pedig ma már Budapesttől New Yorkig nagyon sok helyen ismerik, számos rádiós és tévés felvételt is készített.
T. Guzorán Anna idézte Petrás Máriát:
„Abban a világban, amelyben születtem, imádságos harangozással kezdődött a nap, és avval is ért véget. Névtelen szentek között nőttem fel, akik a sereg gyermekükkel körülvéve tudtak énekelve szőni, fonni, gyönyörűen hímezni, varázslatossá tenni a világot. Böjttel és imádsággal, Mária erejével elmesszítették a testi-lelki bajokat. Az ő képüket szeretném példaként a világ elé tárni.”
A művésztanár hozzáfűzte, Petrás Mária keramikus, énekes ennek a nehéz sorsú magyar népcsoportnak a szülötte; a csángó magyarok benne váltak művésszé. Az ő kultúrájukat nem lehet elsajátítani, bele kell születni, és benne kell élni. Alapja a megvallott, vállalt hit, a vallásos élet. Ők sohasem hagyták el a Szűzanyát, sohasem tagadták meg Jézus Krisztus intelmeit, s Istennel imádság és ének által buzgón igyekeztek kapcsolatba kerülni. A föld, amelyet a csángók szenteltek meg munkával, verejtékkel, művészettel, maga a csoda. Hogyne volna az, hiszen az égből Babba Mária – Szűz Mária – tekint le az övéire. Aki a napot imával kezdte és imával fejezte be, az tudván tudta, hogy csupán porszem a világmindenségben. Az éltető erő a fölénk égsátrat borító Úrban van.
A művész vallomása ugyancsak megerősíti a hátország mint véderő, mint kikezdhetetlen bástya fontosságát – mondta T. Guzorán Anna, és ismét idézte Petrás Máriát: „Akkor annyira hívők voltak az emberek, nagyon tudtak kapcsolatban lenni Istennel. Ha valamit akartak, akkor addig imádkoztak, amíg megkapták, vagy ha nem, akkor valami olyan választ kaptak, hogy akkor ez így volt, hogy legyen. Én ezt olyan csodálatosnak tartom, legértékesebbnek az életemben. Volt egy ilyen emberfeletti valaki, akibe ők kapaszkodtak, és bennük volt az emberfeletti.”
Mindezt az ima segítette – tette hozzá a művésztanár. Kifejtette: Petrás Mária itt kiállított máz nélküli vagy csupán kevés színt tartalmazó kerámia domborműveinek a fókuszában is ez az „ima” jelenik meg: a Szoptatós Madonna, az ölben tartott sugaras Kisjézus, Napba öltözött Mária, Mária Kisjézussal, Babba Mária. A szakrális kerámiákon megjelenő Mária mosolyog, kéztartása a legősibb anyai mozdulatokat őrzi. A kisded Jézussal megjelenített Szűzanya nyugalma, szeretete, hite beragyogja a szemlélőt. A Babba Máriák a magyar hitvilág ősanya-, majd Szűzanya-kultuszát élesztik újjá, az Isten csendjét, a mi életünket őrző angyalok pedig a szeretet gyakorlására figyelmeztetnek.
Minden szoborból, domborműből árad a szeretet, a gyengédség és a harmónia. A porból és porszemekből varázsolt agyagszobraival és domborműveivel Petrás Mária Isten világának üzeneteit kívánja közvetíteni.
Őrzők a strázsán, a hit, remény és szeretet őrzői – szögezte le T. Guzorán Anna.
Petrás Alina művészetét elemezve emlékeztetett arra, hogy az ifjú alkotó Brassóban született. 2000 óta Pomázon édesanyja, Petrás Mária műhelyében tanul, dolgozik és alkot. Első önálló kiállítása 2002-ben nyílt Budapesten. Ezt követően az ország különböző városaiban és külföldön rendez önállóan és édesanyjával közösen kiállításokat. Gyermekkorában dédnagyanyjától tanult meg fonni, a nagymamától tanult meg főzni és szőni. Petrás Alina saját formanyelvének kialakításában édesanyja útmutatása, tanítása volt a motiváló, vallja:
Édesanyám az én mesterem. Témáinkban, megközelítésünkben azonban különbözünk. Engem a kezdetektől fogva a magyar motívumok, a jelképek világa foglalkoztat.
Szeretem az életfa-, a tulipán-, a napmotívumokat mint jelképeket, és érdekel a magyar mondavilág. Hiszem azt, hogy őseink hagyatékát tovább kell vinni, mindennapjainkba beépíteni.”
T. Guzorán Anna rámutatott: Petrás Alina itt kiállított munkáin nyomon követhetjük ezen ősi jelképeket, melyek harmóniát alkotnak édesanyja, a mester Mária plasztikáival.
Petrás Mária és Petrás Alina vallásos és magyar művészete nem nélkülözi a szépség mellett a bölcsességet sem, amely képes a művészet és a társadalom közötti lelki hasadást beforrasztani – állapította meg a művésztanár. –
A széthúzó, öntudatra éppen csak ébredező magyarságnak meg akarja mutatni, hogy a magyar művészet itt, a felejtés hazájában mindig újjászületik, ha van alkotó magyar, aki feltámasztja, és vannak művészetet szerető magyarok, akik megértik, hogy a nemzeti művészet alkotásai nélkül nem lehet a házat otthonná, az országot hazává, a népet nemzetté nemesíteni.
Azt kívánom Önöknek, hogy vigyék haza lelkükben az itt kapott lelki esszenciát, isteni és emberi szeretetet! – zárta kiállításmegnyitó beszédét T. Guzorán Anna.
Petrás Mária és Petrás Alina tárlata október 2-ig látható a győri Triangulum Galériában naponta 10 és 18 óra között.
Szerző: Bodnár Dániel
Fotó: Merényi Zita
Magyar Kurír
Kapcsolódó fotógaléria