Kuzmányi István: Fatima

Kuzmányi István évekkel ezelőtt már majdnem eljutott Fatimába Kovács Zoltán mariológusnak, az angyalföldi Szent Mihály-templom akkori plébánosának lelkivezetésével, de betegsége miatt akkor meghiúsult az út. Megmaradt azonban benne a vágy, hogy eljusson a kegyhelyre. Egy szép napon aztán Erdő Péter bíboros, prímás megkereste őt: milyen nagyszerű gesztus volna felajánlani a Szűzanyának a budapesti Nemzetközi Eucharisztikus Kongresszust, s ehhez megszervezni egy fatimai zarándoklatot. Palánki Ferenc debreceni-nyíregyházi megyéspüspök vállalta magára a felajánló, majd később a hálaadó zarándoklat lelkivezetését (ő és Kuzmányi István is a néhai Vigyázó Miklós plébános, kanonok lelki gyermekei – a szerk.). Fatimába érve Kuzmányi István egy este beült a Jelenések kápolnájába, ahol szinte egyedül lehetett a Szűzanyával, a következő este pedig részt vett a gyertyás körmeneten. Mindez nagyon megérintette a lelkét. Ekkor fogalmazódott meg benne a gondolat, hogy könyvet ír Fatimáról. A végső inspirációt pedig a tavalyi, angyalföldi plébániai zarándoklat jelentette számára. Az átélt élmények és fotósunk, Merényi Zita gyönyörű fényképei végleg megerősítették abban, hogy megszülethet egy valóban szép kötet.

A könyv szerzője röviden felvázolja Portugália történelmét, kiemelve: az Ibériai-félszigeten fekvő ország dicsőséges korszaka a 15–16. század, a nagy földrajzi felfedezések kora. A mélypont pedig az 1890-es évektől kezdődő időszak. Portugália a 20. század második évtizedére Európa egyik legelmaradottabb országává süllyed, elképesztő méreteket öltött a szegénység és az írástudatlanság. Az országot rendkívül súlyos veszteségek érték az első világháborúban, 82 ezer civil halt meg az élelmiszerhiány miatt, és 138 ezren a spanyolnátha következtében. Az első köztársaság korát világias hatalomgyakorlás és határozott egyházellenesség jellemezte. Ez az az időszak, 1916–1917, amikor megtörténnek a fatimai jelenések.

A Fatimai Szent Szűz jelenései évente több millió zarándokot vonzanak a városba a világ minden tájáról. Érdekes a település nevének eredete: a 12. században a keresztény seregek igyekeztek visszafoglalni a muszlimok által a 8. században elfoglalt spanyolországi és portugáliai városokat. Egy Goncalo Hermigues nevű lovag és társai elfogtak egy Fátima nevű muszlim hercegnőt, aki beleszeretett Goncalcóba, és hamarosan eljegyezték egymást. Házasságkötésük előtt Fátima megkeresztelkedett, és felvette az Oureana nevet. Fatima és Ourém portugál városok a hagyomány szerint erről a hercegnőről kapták a nevüket. A hercegnőt egyébként Mohamed egyik lányáról, Fátima bint Mohamedről nevezték el, aki az iszlámban nagy tiszteletnek örvend. Mohamed egyszer azt mondta róla: „Te leszel a legáldottabb a paradicsomban a nők közül, Mária után.” Bár a muszlimok nem ugyanazt vallják Szűz Máriáról, mint mi, mégis nagyra becsülik. Így a fatimai kegyhely a keresztények mellett jelentős számban vonzza a muszlimokat is.

Résztelesen bemutatja a szerző a három látnokgyermeket. Lúcia dos Santos 10 éves volt, unokatestvérei, Ferenc 9, Jácinta 7, amikor 1917-ben májustól októberig Szűz Mária hat alkalommal megjelent nekik a Fatimához közeli völgyben, Cova de Iriában. A Szűzanya mindig megtérést, imádságot, bűnbánatot és engesztelést kért tőlük. A három gyermek önként vállalt vezeklését gúny kísérte a hitetlenek részéről, zaklatás a szkeptikus világiaktól és klerikusoktól egyaránt, és állandó türelmetlenség a hívők felől a Szűztől hallott titkok felfedését illetően. A családtagok félelme indokoltnak látszott a hatóságok megtorló fellépésétől, hiszen emberileg védtelennek látszottak. Valójában azonban a gyerekek a leghathatósabb védelmet élvezték,

a legerősebb „fegyver” volt az övék: a rózsafüzér, amelynek hűséges imádkozására a Szűzanya is emlékeztette őket. Isten ezúttal is teljessé tette a jót, amit megkezdett kiválasztottjaiban.

Kuzmány István külön fejezetet szentel Kondor Lajos (1928–2009) magyar verbita szerzetes személyének, aki ötven éven át élt Fatimában. Méltán nevezték őt Fatima apostolának. Kevés olyan templom van Magyarországon, amelyben nem az ő adományának köszönhetően található meg a Fatimai Szűzanya szobra. Ő volt a két fiatalabb látnok, Marto Ferenc és Marto Jácinta boldoggáavatási ügyének posztulátora. A gyermekkorukban elhunyt testvéreket Szent II. János Pál pápa 2000-ben boldoggá, Ferenc pápa 2017-ben szentté avatta. A harmadik látnok, Lúcia 2005-ben hunyt el, 98 éves korában, kármelita nővérként. Ferenc pápa 2023-ban elismerte hősies erényeit a boldoggáavatási eljárás során.

Bemutatja a szerző Portugáliai Szent Erzsébetet is, akit igazi „drágakőnek” nevez. II. András magyar király dédunokája, Árpád-házi Szent Erzsébet másodunokahúga. Mindössze tizenkét éves volt, amikor férjhez adták Dénes portugál királyhoz, akinek két gyermeket szült. Férje kicsapongó életet élt, Erzsébet türelemmel viselte hűtlenségét, imádkozott és vezekelt a megtéréséért, Dénes törvénytelen gyermekeit is nevelte. Súlyos betegsége idején mindvégig mellette volt, a legnagyobb odaadással ápolta. Szeretete végül győzedelmeskedett, hatására a király megtért, később az „igazságos” jelzőt kapta népétől.

Olvashatunk az útikönyvben imákat, megismerhetjük a kegyhely részletes liturgikus rendjét és a jellegzetes portugál ételeket, italokat is.

Szerepel a kötetben Joseph Ratzinger bíboros 2000-ben a L’Oservatore Romanóban megjelent, A fatimai „titok” teológiai kommentárja című tanulmánya. A későbbi XVI. Benedek pápa teológiailag megalapozottan, közérthető egyszerűséggel járja körül a Fatimához kötődő jelenségeket. Kiemeli: Szűz Mária „igenje”, szívének szava megváltoztatta a világtörténelmet, mert bebocsátotta a Megváltót e világba, „mert ennek az igennek a terében Isten emberré tudott lenni és örökre az is marad”. A Gonosznak van hatalma a világban, de Fatima üzenete arra biztat bennünket, hogy merjünk bízni Jézus ígéretében: „A világban üldözést fogtok szenvedni, de bízzatok, én legyőztem a világot” (Jn 16,33).

Könyvéhez írt előszavában Kuzmányi István kiemeli:

Mária befedte a látnok gyermekeket a világosság palástjával, amelyet Isten adott neki. Hisszük, hogy palástja bennünket is betakar, akár személyesen, akár e könyv segítségével, a szívünkben jutunk el a portugáliai jelenések helyszínére.”

A kötethez írt ajánlásában Palánki Ferenc debrecen-nyíregyházi megyéspüspök leszögezi: Szűz Mária mindig közel van hozzánk, végigkíséri az egész magyar történelmet, de a világtörténelmet is, nem hagy el minket soha, és ennek mindig tudatában kell lennünk. Fatimában is „szelíd szóval” figyelmeztet és kér minket: „Gyertek fiamhoz!”.

Kuzmányi István: Fatima
Magyar Kurír, 2023

Bodnár Dániel/Magyar Kurír

Fotó: Fatima.pr; Lambert Attila