Makkai László pasztorálpszichológus: A vallás és hit szerepe a krízishelyzetek feldolgozásában

A 21. század embere komplex és sokszor kiszámíthatatlan élettérben él, ahol a globális krízisek (járványok, háborúk, ökológiai fenyegetések) mellett a személyes életesemények is gyakran töréspontokat jelentenek. A krízisek ilyen értelemben nem rendkívüli, hanem emberi létünk szerves részei. Ezek a helyzetek nem csupán mentális stresszt, hanem egzisztenciális megrendülést is okozhatnak, amelyre a pszichológia és a spiritualitás egyaránt keres válaszokat.

Az írás célja, hogy feltárja a vallás és a hit szerepét a krízisek feldolgozásában, különös tekintettel a keresztény spiritualitásra és a pasztorálpszichológia gyakorlatára. A krízis nemcsak veszteség, hanem lehetőség is lehet a spirituális ébredésre. Ahogy doktori dolgozatomban is írtam:

A krízis az a töréspont, ahol az ember kényszerül rá, hogy valami többre nyissa meg életét, mint amit eddig birtokolt vagy értett belőle.” (M. L., 2023)

(…)

A hit pszichológiai és spirituális dimenziója

A vallás és hit pszichológiai vizsgálata révén egyre nyilvánvalóbbá válik, hogy a spiritualitás nem csupán szubjektív meggyőződés, hanem strukturált megküzdési mechanizmus. Pargament (1997) szerint a „vallásos megküzdés” lehet pozitív (Istenbe vetett bizalom, imádság) vagy negatív (bűntudat, Isten haragjától való félelem).

A pozitív formák hosszú távú pszichés stabilitást, közösségi megtartó erőt, értelmet és reményt adhatnak. Frankl (1946) logoterápiája szerint az ember legmélyebb igénye, hogy életének értelmet tulajdoníthasson.

A szenvedés akkor válik elviselhetővé, ha értelme van. A keresztény hit ebben kivételes szerepet tölt be: a megváltás története az értelmetlen szenvedésbe visz értelmet, sőt megváltó erőt.

A hit szerepe a krízis feldolgozásában

Az empirikus pszichológiai kutatások megerősítik, hogy a vallásos emberek szignifikánsan jobb stressztűrőképességről, alacsonyabb depressziószintről és magasabb szubjektív életminőségről számolnak be krízisek idején. Pargament (2005) kimutatta, hogy azok, akik aktívan bevonják hitüket a megküzdési folyamatba, gyorsabban és tartósabban regenerálódnak. A doktori dolgozatomban rámutattam:

A krízisben az ember nem csupán kapaszkodik, hanem életének útját újratervezi a transzcendens fényében.

A megközelítés nem technikai, hanem hitből fakadó.” (M. L., 2023)

(…)

Kritikai nézőpontok és határok

A vallásos megküzdés nem mindig konstruktív. Destruktív istenképek, internalizált bűntudat, könnyelmű teológiai magyarázatok (például: „Isten ezt akarta”) rombolhatják a segítési folyamatot. Fontos a lelkigondozó önismerete, teológiai érettsége és szakmai alázata. A hit nem hivatott helyettesíteni a pszichoterápiát, de kölcsönös dialógusban gazdagíthatja azt. A krízishelyzetekben a multidiszciplináris szemlélet (pszichológia, teológia, spiritualitás) vezethet a leginkább integrált segítéshez. (…)

A teljes írás IDE KATTINTVA olvasható.

A pasztorálpszichológiai oldal elindulásakor Makkai Lászlóval készített interjúnk ITT olvasható.

Forrás: pasztoral.com

Fotó: Merényi Zita

Magyar Kurír