A 2024. szeptember 3-i, keddi támadásban Oroszország ballisztikus rakétákkal talált el egy poltavai oktatási intézményt [katonai kiképzőt – a ford.] és kórházat, amelynek következtében 53-an meghaltak és 271-en megsérültek; ezt követően szeptember 4-én hajnalban az oroszok újabb rakétatámadást indítottak, Lemberg ellen. Hét ember meghalt, köztük három gyermek.
Andrij Szadovij, Lemberg polgármestere a Telegramon közzétett egy fotót egy családról, és azt írta, hogy csak a súlyosan megsérült férj maradt életben. Felesége, Jevgenyija és három lánya, Jarina (21 éves), Darina (18 éves) és a legfiatalabb, Emília a lakásukat ért támadás során meghalt.
Az Ukrán Katolikus Egyetem Facebookon közzétett bejegyzésében az áll, hogy Darina az ő diákjuk volt: a Bölcsészettudományi Kar kultúratudományok szakának második évfolyamán tanult.
„Felhívással fordulunk híveinkhez és minden jóakaratú emberhez, hogy fogjanak össze az imában Isten irgalmát kérve, és fejezzék ki szolidaritásukat azokkal, akik megsebesültek, elvesztették hozzátartozóikat és otthonukat” – hangsúlyozta Mieczysław Mokrzycki, lembergi latin rítusú metropolita a Vatican Newsnak adott interjújában. Megjegyezte, hogy az emberek meglehetősen hozzászoktak a légvédelmi riadókhoz, de Lembergben senki sem számított ilyen bombázásra. „Viszont ma este sajnos rakéták zúdultak a városra, a vasútállomás közelében. Több lakóház összedőlt, és sajnos hét ember meghalt, köztük három gyermek” – mondta. Más épületek megrongálódtak, ablakok és ajtók betörtek, sok autó megsemmisült.
A főpásztor elmondta, hogy ma reggel felkeresett két nővérközösséget, a Mária Családja Ferences Nővéreit és a Mária Szeplőtelen Szíve Kisnővéreit. „A házukban betörtek az ablakok és az ajtók. Hála Istennek, elbújtak a fürdőszobában, és senki sem sérült meg – mondta, hozzátéve, hogy a nővérek elmondták: rendkívül hangos robbanást hallottak, és erős fényt láttak. Abban a pillanatban nem is tudtak egymásnak mit mondani, és szinte mindenki kiszaladt a folyosóra, majd elbújtak a fürdőszobában, mert nem volt idejük lemenni a ház alatti óvóhelyre.
A lembergi metropolita megjegyezte, hogy ebben a nehéz időszakban, amikor az emberek papokat vagy Istennek szentelt személyeket látnak, általában odamennek hozzájuk, áldást és imát kérnek tőlük, a katonák pedig gyakran kérik a gyónás szentségének kiszolgáltatását. „Életük ilyen nehéz tragédiáiban mint a mai, nagyra értékelik a papok és az egyházi személyek jelenlétét – magyarázta. – Azért is, mert sokszor a sebesülteket, haldoklókat (szentségi) feloldozásban részesíthetjük. Én például elmentem a nővérekhez, hogy közel legyek hozzájuk, és biztosítsam is őket afelől, hogy anyagi segítséget is fogunk nekik adni. Beszéltem másokkal is, hogy vigaszt és reményt nyújtsak nekik.”
E tragikus esemény kapcsán a világ más országaiban élő katolikusokhoz is szólva Mokrzycki érsek megjegyezte, hogy sajnos az agresszor „a polgári lakosságot támadja, hogy rettegést és félelmet keltsen az egész országban”. „Felhívással fordulunk híveinkhez és minden jóakaratú emberhez, hogy
fogjanak össze az imában, esdjék ki Isten irgalmát, és legyenek szolidárisak azokkal, akik megsebesültek, akik elvesztették hozzátartozóikat és otthonukat.
Először is azt kérjük, hogy egyesüljünk az imában, mert tudjuk, hogy Isten minden pillanatban megváltoztathatja történelmünket.”
Fordította: Hidász Ferenc OFM
Forrás és fotó: Rkc.org.ua; Credo; Kárpáti Igaz Szó
Magyar Kurír
Kapcsolódó fotógaléria