Napi sajtószemle

A Népszava (8. o.) Mekka felé fordult Ferenc pápa, a Magyar Hírlap (6. o.) Ferenc pápa más világvallásokhoz közelít, a Magyar Nemzet (14. o.) Közös mise a keresztények egységéért címmel (a cikk szerzője  hibásan a „mise” kifejezést használja; a Szentatya I. Bartolomaiosz pátriárkával ökumenikus imán, illetve ortodox liturgián vett részt – A szerk.) számol be Ferenc pápa törökországi apostoli látogatásáról.

A Magyar Nemzetben (7. o.) Sitkei Levente A két Róma címmel méltatja, hogy Ferenc pápa részt vett az I. Bartolomaiosz konstantinápolyi egyetemes pátriárka által vezetett Szent András-napi liturgián törökországi látogatásának végén. A cikkíró leszögezi: „Békét és kiegyezést akar a régi Róma és az új Róma egyaránt.” Sitkei arra is kitér, hogy a pápa az isztambuli Kék mecsetben a katolikusok nevében fordult Mekka felé, a főmuftival együtt, de – ahogy azt Federico Lombardi vatikáni sajtószóvivő közölte – nem imádkozott. Sitkei fölteszi a kérdést: szabad-e az iszlám felé ilyen gesztust tenni? Rámutat: tele vagyunk téveszmékkel az iszlám világgal és az ortodox keresztények kultúrájával kapcsolatban, s azt hisszük, a liberalizmus megoldja a problémákat. „Persze valójában sose értettük őket, s ők se minket. Ezer éve, és ma sem. Ez sajnálatos, rengeteg háborút vívtunk emiatt, no meg az ebből fakadó érdekkülönbségek miatt, egész országok váltak pusztasággá a vallási-kulturális alapú, de gazdasági okokból kitört hadakozások miatt, de nem szabad feladni a reményt, törekedni kell arra, hogy stabil alapról tudjunk kezet nyújtani. Ferenc pápa fejet hajtott a Kék mecsetben, s testvéri, közös misét tartott Bertalan pátriárkával. Az út kezdete.”

A Népszabadságban (9. o.) Szőcs László Ferenc hívószavai címmel összeköti a Szentatya múlt heti, strasbourgi látogatását törökországi útjával. A szerző kifejti: a pápai szavak nem újdonságok, de olyan időket élünk, amikor hiányoznak az európai politika nagy tekintélyei. Égetően fontos, hogy legyenek nagy formátumú személyiségek. Az európai értelmiség szava kevés emberhez jut el. „A pápára ellenben egymilliárd ember figyel csak saját egyházából, plusz a világ közvéleménye. Az egész világ megragadhatja az abban rejlő lehetőséget, hogy az agg éveiben már testi bajaitól gyötört II. János Pál, illetve a zárkózott XVI. Benedek után olyasvalaki irányítja a katolikus egyházat, akihez alkatilag  jól is illik az új média kikövetelte, pozitív értelemben vett megmondószerep.” Ferenc pápa törökországi útját illetően a cikkíró megállapítja: „A mai Törökország már nem az a szekuláris vezetésű, ám muzulmán lakosságú bezzegország, ami sokáig volt, az, amit az amerikai demokráciaexportőrök is példaként tűzhettek fel a mágnesfalukra. De a Közel-Kelet stabilitásához, az Iszlám Állam jelentette terrorfenyegetés, a gyűlölet visszaszorítása szempontjából megkerülhetetlen tényező maradt. Kulcsország, amelynek kulcsszavakra van szüksége, ahogy térségének is. Ferenc világ körüli útja folytatódik.”

A Népszavában (7. o.) Hegyi Gyula A pápa és a pártok címmel elemzi Ferenc pápának a strasbourgi EP-parlamentben elmondott beszédét. A cikkíró üdvözli, hogy a Szentatya arról beszélt, hogy új életet kell lehelni az európai demokráciába. A politikai pártok sokfélesége nagy érték, amit meg kell védeni. Hegyi szerint a pápának ez a gondolata „olyan távol áll a Magyarországon pusztító politikai kereszténységtől, annak gyűlölködő, a nem jobboldali hívőket kirekesztő, antidemokratikus szellemétől, hogy érdemes lenne a demokrácia képzeletbeli falára felvésni. Keresztény ember nem hiheti, valóban keresztény pap nem hirdetheti, hogy csak egyetlen párt, egyetlen kormány, egyetlen miniszterelnök testesíti meg a közjót… Nagyon üdvös lenne, ha a tiszta és világos pápai útmutatás nyomán a magyar katolikus egyház is egyforma tisztelettel fordulna minden demokratikus erő felé”.

A Magyar Hírlap (2. o.) Erdő Péter: A szerzetesi hivatás tanúságtétel címmel számol be arról, hogy a fővárosi Szent István-bazilikában bemutatott szentmisével nyitották meg tegnap a Ferenc pápa által meghirdetett, megszentelt élet elnevezésű, 2016. február 2-ig tartó tematikus esztendőt. A Népszabadság (2. o.) Erős mondat címmel idéz Erdő Péter bíboros, prímás, esztergom-budapesti érsek szentbeszédéből: „Minden hívőt, de a papokat és a szerzeteseket különösen is arra kérem, hogy menjenek a perifériákra!”

A Székelyhon.ro Közösségi ünnep a gyertyagyújtás címmel számol be arról, hogy advent négy vasárnapján újra meggyújtják a Csíkszereda központjában elhelyezett adventi koszorú szimbolikus gyertyáit, melyek a hit, a remény, az öröm és a szeretet jelképei. Az első gyertya ünnepélyes meggyújtására vasárnap kora este került sor a Majláth Gusztáv Károly téren. Urbán Erik ferences szerzetes, a csíksomlyói kegytemplom igazgatója és Szatmári Ingrid református lelkipásztor osztotta meg adventi gondolatait az egybegyűltekkel. Erik testvér elmélkedésében arra kereste a választ, mi az, ami a térre vonzott pár száz embert. „Ahogy összegyűltünk, közösségteremtő ereje is van ennek a pillanatnak. A hitünk is megmutatkozik a mai este.  Az adventi időszak egyházunknak egy sajátos időszaka, amelynek kettős üzenete van. Krisztus születésére fordítja a figyelmünket, a béke, a jóság hírnökének az eljövetelére.” Szatmári Ingrid örömének adott hangot, hogy évről évre a város szívében, a hatalmas adventi koszorún is felgyúlhat a hit gyertyája. „Milyen jó, hogy nemcsak otthonainkban, a templomokban, hanem a közösségi téren is meggyújthatjuk az adventi koszorú gyertyáit. Szívünket Istenhez emelve átélhetjük az új kezdet mélységét és örömét.”

Bodnár Dániel/Magyar Kurír