2025. április 23., szerda
Szent Adalbert
Béla, Norma
Szent Adalbert
Béla, Norma
A Szent Lőrinc-plébániatemplomban Brückner Ákos Előd O. Cist. plébános, Kecskés Attila pásztói esperes-plébános és Bezák Tamás káplán koncelebrált szentmisét – írta összefoglalójában Faragó Zoltán.
Rajeczky Benjáminról, Isten zenetudós szolgájáról Tari Lujza, a Magyar Tudományos Akadémia Zenetudományi Intézetének tudományos főmunkatársa, valamint Kecskés Attila és Sisák Imre, Pásztó polgármestere emlékezett meg. Egyházi és tudományos munkásságának méltatása közben felmerült, hogy életszentségének elismerésére kezdeményezni szeretnék Rajeczky Benjámin boldoggá avatását.
A templomban tartott ünnepi hangversenyen a Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem hallgatói léptek fel, Tari Lujza közreműködésével és konferálása mellett.
A megemlékezés alkalmából három helyen tartottak koszorúzást: a plébániatemplom kriptájában, Rajeczky Benjámin nyughelyénél; a romkertben álló emlékművénél és egykori lakóháza falán elhelyezett márványtáblánál is tisztelegtek emlékére.
Rajeczky Benjámin emlékét méltó módon őrzik Pásztón: nevét viseli a városi zeneiskola; a múzeumban emlékszobája van, ahol változatlan formában látható dolgozószobája. A pásztóiak a mai napig Béni bácsiként emlegetik a tudós szerzeteset.
Sisák Imre polgármester elmondta: a műemléki városközpont szélén álló lakóházat a közeljövőben felújítják, és szeretnék kiállítóhelyként működtetni.
Rajeczky Benjámint születésekor Ferencnek keresztelték. Szerzetesi nevét 1917-ben, a ciszterci rendbe való belépésekor kapta. Innsbruckban teológiát és zenetörténetet tanult; a Collegium Canisianum kórusvezetője volt. 1926-ban doktorált. Hazatérve, 1926 és 1945 között a budapesti Szent Imre Gimnázium tanára volt. 1932-től 1935-ig Kodály Zoltántól zeneszerzést tanult; munkatársa és barátja lett.
A háború után visszatért Pásztóra, ahol 1945 és 1950 között, a rend működési engedélyének visszavonásáig a ciszterci rend perjeljeként tevékenykedett, miközben Budapesten egyetemi lektor és zenetörténet-tanár volt a Székesfővárosi Felsőbb Zeneiskolában.
1950-ben Lajtha László ajánlásával a Néprajzi Múzeumnál alkalmazták. Két év múlva feloszlatták a ciszterci rendet, de Rajeczky Benjámin élete végéig gyakorolta papi hivatását.
Az 1950-es években több népzenekutató körúton vett részt; Lajthával az összegyűjtött anyagból hanglemez-kiadásokat készített elő. 1960-ban kinevezték a MTA Népzenekutató Csoportjának igazgatóhelyettesévé, aminek 1967-től három éven át megbízott igazgatója volt, valamint ugyanekkor a Zenetudományi Intézet főmunkatársa lett. Minthogy azonban „felsőbb körökben” egy idő után úgy látták, hogy ideológiailag káros lehet, ha egy ily fontos intézményt egy pap vezetésére bíznak, 1970-ben nyugdíjazták. Tudományos tevékenységét azonban ezután sem hagyta abba.
Elmúlt hetvenéves, amikor a püspöki kar felkérte, hogy vegyen részt a II. Vatikáni Zsinat szellemében készülő új katolikus énekeskönyv szerkesztőbizottságában. Werner Alajos halála után ő lett a bizottság vezetője.
1974-től visszatért a tanításhoz. Ekkor kezdett tanítani a Zeneakadémián paleográfiát, népzeneelméletet és népzenei bibliográfiát. Összeállította a Magyar Népzene című lemezsorozatot, amely a párizsi hanglemezversenyen nagydíjat nyert. Közel nyolcvanadik életévéhez még mindig népzenegyűjtő körutakra járt a Zoborvidékre. Jelentős szerepet játszott a Schola Hungarica megszületésében is. A Zeneakadémia pedig a professor emeritus címmel tüntette ki. Nem sokkal 1989-ben bekövetkezett halála után posztumusz Kossuth-díjjal tüntették ki.
Minden tevékenysége közben változatlanul ellátta papi teendőit.
Magyar Kurír
Kapcsolódó fotógaléria
2005-2015 © Magyar Kurír
Cím: 1068 Budapest, Városligeti fasor 42. | Postacím: 1406 Budapest, Pf.: 100. | E-mail: mk@katolikus.hu | Adószám: 19719445-2-42
Impresszum | Médiaajánlat | Jognyilatkozat | Adatkezelési tájékoztató
1
