Vad Magyarország – A vizek birodalma

Kultúra – 2011. április 28., csütörtök | 16:33

Április 21-e óta vetítik az Uránia Nemzeti Filmszínházban a „Vad Magyarország – A vizek birodalma” című természetfilmet. Török Zoltán rendező-producer és alkotótársai közel egy órás mozifilmet készítettek hazánk vizes élőhelyeiről, vízközeli állatvilágáról.

KÉPGALÉRIA – klikk a képre!

„Csodákat láttunk” – fogalmazott  a Vad Magyarország forgatása kapcsán Török Zoltán április 18-án a keszthelyi világjáró klubban. A négyfős csapat 5 kamerával, 20 helyszínen, 234 forgatási nap alatt, 11 hónap utómunkával közel 300 órányi anyagot készített Magyarország vizes élőhelyeiről, a „magyar vadonról”, egy német televíziós társaság megbízásából és támogatásával.

Mi tárul fel e filmben Magyarországról a puszta számadatok mögül? Többek között Gemenc, Somogy, a Kis-Balaton, a Hortobágy  növény- és állatvilága. Ismerős tájak – ritka távlatok, soha nem látott képek. Mert, bár karnyújtásnyira vannak tőlünk e csodák, aligha látjuk ilyen szögből, ilyen közelről, ilyen tempóban a természet életét és alakulását. „Soha nem láttam még ilyen szemmel a világot” – írja a Vad Magyarországról egy természetfotós.

A vizek birodalma több állat életébe enged rövidebb-hosszabb bepillantást a négy évszak sodrában. Párhuzamosan futnak a szálak: vidrák, harcsák, balinok, zöldár elől menekülő rovarok, szürkemarhák, szarvasok s egy rétisascsalád többnyire vízhez kötődő életének pillanatait villantja fel a kamera; hol madarak magasából, hol rejtekből – sehol nem időzve túl sokáig, szinte végigröpít a vadaknak még életteret adó magyar tájakon. Olyan helyeken, ahova, meglehet, sosem jutunk el, pedig itt vannak a közelünkben.

Vad Magyarország. Mi van a klisék mögött? – vetik fel a kérdést a film alkotói a forgatókönyv mottójában. A Hortobágyon legelő gulya közelében madarak versengése az elhullott szürkemarháért; a Balaton közvetlen közelében a kevésbé ismert Kis-Balaton egyik rejtett csodája: a balinok felfelé vándorlása; tiszavirágzáskor a kérészek gyönyörű, de halálos nászröpülése – az őket ritkító maradak parti odújának szemszögéből. S talán az egyik legszebb: a szarvastehenek soha nem látott szép tánca; „csak úgy”, a háttérben, szarvasbőgés idején, az értük megküzdő szarvasbikák mögött...mindegyik tehén másként, a maga táncát járva, kecsesen, könny- és derűfakasztóan, leírhatatlan szépen.

Török Zoltán eredetileg földrajz-biológia szakos tanár; még diákként készítette első amatőr természetfilmes felvételeit. Később Svédországban segédoperatőrként tanulta, s nemzetközi képzéseken mélyítette el a természetfilmezés gyakorlatát. Forgatott többek között Grönlandon, Izlandon, Lappföldön, Brazíliában, a tiszai ciánszennyezésről, rén- és jávorszarvasokról, siklóernyősökről. Jelentős nemzetközi és hazai természetfilmes díjakat szerzett filmjeivel (Cián Blues; Vidrasors).

A Vad Magyarországot április 21-e óta vetítik Budapesten, az Uránia Nemzeti Filmszínházban. Naponta több vetítés vár minden korosztályt. A film rövidebb, 43 perces változatát 2010 decembere óta nyugat-európai televíziók is vetítették, nagy nézettséggel és sikerrel. A Nemzeti Kulturális Alapnak és a Gemenc Zrt.-nek köszönhetően a magyar nézők most a film egy hosszabb, 52 perces változatát láthatják.

A gyönyörű felvételek Török Zoltán mellett Mosonyi Szabolcs és Jan Henriksson operatőri munkáját dicsérik. A film zenéjét Kolja Erdmann szerezte. A mesélő Kulka János.

Képek: Olma Frigyes, Török Zoltán

Gátas Judit/Magyar Kurír

Kapcsolódó fotógaléria