Ferenc pápa a perui szerzetesnőknek: Minden kolostor legyen világítótorony

A szerzetesnőket köszöntve a pápa tréfásan megjegyezte: „Titeket látván az a gondolatom támadt, hogy látogatásomat kihasználtátok egy kis sétára.” A Szentatya köszönetét fejezte ki Soledad anyának, a kolostor perjelnőjének a fogadtatásért, majd üdvözletét küldte annak a négy Buenos Aires-i kármelita nővérnek, akik szüntelen imáikkal kísérték az argentin főegyházmegyében korábban betöltött szolgálata során. „Ne legyetek féltékenyek rájuk!” – tette hozzá a pápa.

Fontos, hogy mindennap újítsátok meg annak az örömét, hogy megkaptátok Istentől a fogadott gyermekség lelkét, főleg azokban a pillanatokban, amikor az öröm látszólag tovaszállt – mondta a szerzetesnőknek a Szentatya. – Közösségi és személyes imáitok alkotják szemlélődő életetek középpontját. Imátok mindig missziós jellegű, nem pattan vissza a kolostor faláról, hanem kilép falai közül, és tovább halad.

Ferenc pápa arra buzdította a szerzetesnőket, hogy imádkozzanak a börtönlakókért, a migránsokért, a menekültekért, az üldözöttekért. Imádkozzanak a sérült családokért, a munkanélküliekért, a szegényekért, a betegekért, a függőségben szenvedőkért. Ne szégyelljék az emberek nyomorúságát Isten hatalmához közelíteni imáikban, amelyekkel olyan sok felebarát sebeit gyógyíthatják be.

A szemlélődő életmód nem börtönzi be a szívet, inkább kitágítja azt. Vannak azonban olyan szerzetesnők, akiknek összezsugorodott a szíve, akik elveszítették termékenységüket, nem anyák, minden miatt panaszkodnak, keseregnek, mindig belekapaszkodnak kicsinységekbe. A kolostorban nincs helye az „igazságtalanságokat gyűjtögetőknek” – figyelmeztetett a Szentatya. – Azok számára van hely, akik megnyitják szívüket, és tudják hordozni a termékeny keresztet, a szeretet keresztjét, amely életet ad. A szeretet kitágítja a szívet. Az Úr tesz képessé arra, hogy új módon tekintsünk a fájdalomra, a szenvedésre, annyi testvérünk szerencsétlenségére, akik korunk „leselejtező kultúrájának” áldozatai. Mózeshez hasonlóan égre emelt karokkal, teli szívvel imádkozzunk, és ha lehetséges konkrét szolgálattal is.

Könyörgésetek legyen összhangban Jézus szívével, aki azért esedezik az Atyához, hogy mindnyájan egyek legyünk, hogy a világ higgyen. Nagy szükségünk van az Egyház egységére. A megkereszteltek, a felszenteltek, a papok, a püspökök legyenek egyek ma és mindig. Egységesek a hitben, a reményben és a szeretetben. Imádkozzanak a perui helyi egyház egységéért – buzdított a pápa.

Az ördög hazug és becsap bennünket, meg akar osztani, azt akarja, hogy a közösség tagjai rosszakat mondjanak egymásról. Tudjátok, hogy mi az a szerzetesnő, aki rosszakat mond a többiekről? Egy terrorista! – folytatta rögtönzött szavakkal Ferenc pápa. – Rosszabb, mint évekkel ezelőtt az ayacuchói terroristák. Mert rosszakat mondani másokról olyan, mint egy bomba, mint egy ördög: eldobja a bombát, elpusztít, és utána nyugodtan továbbáll. A legjobb orvoslása annak, hogy ne mondjunk rosszakat másokról a hátuk mögött, az, ha nyelvünkbe harapunk. Az ápolónőnek sok dolga lesz, mert nyelvetek begyullad, de legalább nem dobtatok el egy bombát. Emlékezzetek mindig az ayacuchói terroristákra, amikor pletykálni akartok!

Az Egyház nem megtűr benneteket, hanem az Egyháznak szüksége van rátok – hangsúlyozta végül a Szentatya. – Minden kolostor legyen egy világítótorony és árasszon fényt maga körül a megosztottságok közepette. A szemlélődő szerzetesnők hűséges életükkel mutassák meg Jézust, aki az út, az igazság és az élet, az egyetlen Úr, aki teljessé teszi létünket.

Forrás: Vatikáni Rádió

Fotó: Vatican News

Magyar Kurír